A probléma gyökere továbbra is az, hogy az AI fejlődése szinte megállíthatatlan. Azonban míg korábban a hangsúly a tanításon volt, ami brutális GPU-erőforrást igényelt, most egyre inkább az úgynevezett „inference” fázis kerül előtérbe, vagyis amikor az AI már igyekszik felhasználni a megszerzett tudását. Ez talán elsőre nem hangzik drámainak, de van ezzel egy kis probléma, mivel ebben a szakaszban sokkal nagyobb szerepet kapnak a CPU-k. Ráadásul az új, úgynevezett „agentic” AI rendszerek – amelyek önállóan hajtanak végre komplex feladatokat – még inkább növelik a processzorigényt. Míg korábban egy szerverben egy CPU jutott több GPU-ra, most ez az arány kezd egy az egyhez közelíteni. Ebből tehát az szűrhető le, hogy sokkal több processzor kell ugyanahhoz a munkához. Nem véletlen, hogy az Apple és a Tesla már most arra figyelmeztetnek, hogy a gyártás szűkösebb lehet a jövőben.
A számok pedig sajnos már most is beszédesek. A szerverprocesszorok ára állítólag akár 20%-kal is megnőtt az elmúlt hónapokban, míg a fogyasztói CPU-k nagyjából 5–10%-os emelkedést produkáltak. És ez még nagyon nem a vége, elemzők szerint 2026 második felében újabb 8–10%-os drágulás jöhet. Közben a RAM és a tárhely ára már most is az egekben van, ami például a konzolgeneráció árképzését is felborította, hiszen ezeknek normál esetben már olcsóbbnak kellene lenniük, mégis inkább drágulnak. Sőt, a helyzet annyira bizonytalan, hogy pletykák szerint a Sony akár el is tolhatja a PlayStation 6 megjelenését 2028–2029 környékére, ha a piac nem stabilizálódik. Mindenesetre még mindig ott tartunk, hogy az AI nem pusztán okosabbá igyekszik tenni a világot, hanem egyre drágábbá is.
