Az open ear (magyarul nyitott) fülhallgatók továbbra sem feltétlenül tömegtermékek, nem alkalmasak arra, hogy izoláljanak, „buborékba zárjanak”, de ez nem egy hiba a részükről, szándékosan vannak így kialakítva azok számára, akik nem szeretnék nullára halkítani a külvilágot, amikor zenét, podcastet vagy bármi mást hallgatnak - ahogy például én sem. A Huawei ebbe a szegmensbe dobta be még 2023-ban a meglehetősen furcsa formavilágú FreeClipet, ami dizájnban egyértelműen nagyot szólt, a róla szóló teszteket átnyálazva azonban arra jutottam, hogy hangzásban talán kevésbé durrantot nagyot. Na de mi a helyzet az utódjával?
Spoiler: a FreeClip 2 ott szól nagyot, ahol az elődje leginkább elvérzett.
Mielőtt azonban belevágnánk a részletekbe, vessünk egy pillantást magára a kütyüre, mert a FreeClip 2 tényleg azonnal magára vonja a tekintetet. Ez a fülhallgató nem az a „szinte észrevétlen” típus, inkább olyan, amin rögtön megakad az ember szeme, mintha csak egy designer fülbevalót csíptettél volna a füledbe, ami nőként ugyan jól mutat, de nem vagyok meggyőzve arról, hogy férfiként is ugyanilyen komfortos a viselete. Nem azért, mert nem kényelmes (épp ellenkezőleg, de erről majd egy picit később), hanem mert inkább feminin hatású a megjelenése. Egyébként a klipszes kialakítás három részből áll: lényegében egy „gömb” ül a fülkagylóban, van egy fül mögötti támasz, a kettőt pedig egy C-alakú „híd” köti össze. A külcsín tehát továbbra is megosztó, de tagadhatatlanul különleges, az pedig már egyéni preferencia kérdése, hogy ki mennyire harap rá erre. Én ráharaptam, az kétségtelen.
A második generáció egy árnyalattal kisebb és könnyebb lett, fülhallgatónként mindössze 5,1 grammot nyom, szemben a korábbi modellel, ami 5,6 grammos. A nyomáselosztás jól sikerült, a kütyü stabil, de nem szorít, és nem fárasztja a fület hosszabb idő után sem úgy, mint sok hagyományos, gumiharangos megoldás. Röviden: a FreeClip 2 kényelmes több órás használat után is. Az egyik legjobb ötlet pedig, amit a Huawei beépített a kütyübe az az, hogy nincs bal és jobb fülhallgató; bármelyik mehet bármelyik fülbe, a rendszer automatikusan felismeri, hogy melyiket hova rakod. Ez első hallásra apróságnak tűnhet, de a mindennapokban meglepően felszabadító érzés.
A vezérlés érintésekkel és gesztusokkal történik, ebben nincs nagy újítás más gyártók füleseihez képest, ami viszont kifejezetten tetszett, hogy nem kell milliméterre pontosan eltalálni a szenzort: szinte bárhol koppinthatsz a „hídon", érteni fogja, mit akarsz tőle. A hangerő egyébként húzással állítható, leállítani és indítani dupla koppintással tudod, a hívásokat pedig akár fejmozdulatokkal is kezelheted. A kütyü továbbá viselésérzékelővel is fel van szerelve, így pontosan tudja, mikor van a felhasználó fülén: ezt azt jelenti, hogy a zene automatikusan szünetel, amint lekerül a FreeClip 2, és magától újra elindul, amikor visszakerül a helyére.
Védelmi fronton a FreeClip 2 az elődjéhez hasonlóan IP57-es besorolást tud felmutatni, vagyis az eső és az izzadság nem jelent neki problémát, bár ezen a ponton nagyon fontos megjegyezni, hogy nem egy sportfülhallgatótól van szó. Nem a besoroláson, hanem a stabilitáson bukik el a dolog, miután ez a fajta kialakítás egész egyszerűen nem ad elég stabil tartást ahhoz, hogy bírja az edzést - már egy nem kardiós konditermezésbe is beletörik a bicskája. Ez pedig sajnos egy igen komoly hátrány.
Ami a hangzást illeti, a Huawei teljesen újratervezte az akusztikát: 10,8 milliméteres, dupla membrános hangszórók dolgoznak a fülesben, és ez hallható is benne. Nyilvánvaló kompromisszum, hogy a nyitott kialakítása miatt nincs valódi zajszigetelés, a külvilág folyamatosan jelen van, azt pedig mindenkinek egyénileg kell eldöntenie, hogy egyet tud-e élni ezzel, esetleg olyan, mint én, és kifejezetten ezeket a füleseket preferálja.
Nyitott kialakítás ide vagy oda, a zene nem vész el teljesen a háttérzajban. A basszus meglepően testes egy ilyen kialakításhoz képest, a középtartomány, különösen az énekhangok jól érthetőek, a magasak pedig nem válnak élessé vagy fárasztóvá. A FreeClip egészen remek hangzású még úgy is, hogy ezek a típusú fülhallgatók nem kifejezetten erről híresek. Podcastekhez, háttérzenéhez jól működik, komplexebb zenéknél persze már érezhetőek a határok, valamint a metró zúgásával is nehezen bír el, de ezt nem is ígéri másként ez a kategória.
Az üzemidő szintén igen jól alakul, miután egy 60 mAh-s akkut pakoltak az eszközbe, a töltőegységbe pedig egy 537 mAh-s telepet igazoltak. Ez papíron azt jelenti, hogy akár 9 órán keresztül is bírja szuflával, a tokba épített telepet is kihasználva pedig 38 órás üzemidőre képes. Ennyit a gyakorlatban talán nem tud felmutatni a FreeClip 2, megközelítőleges számokat viszont igen, ami szintén szép teljesítmény a részéről, ráadásul a tok vezeték nélküli töltést is tud, vagyis nem kell folyton bajlódni a kábelekkel.
Ami jó benne:
- könnyű, kényelmes, hosszú távon is viselhető
- open ear kategóriában meglepően jó hangzás
- erős akkumulátoridő
- bal–jobb fül független kialakítás
- karakteres, felső kategóriás dizájn
Ami nem jó benne:
- magas ár
- nincs zajszűrés (szándékosan, de ez mégiscsak egy kompromisszum)
- a hangminőség erősen függ a megfelelő illesztéstől (erre külön érdemes odafigyelni!)
- nem ideális sporthoz vagy kifejezetten zajos környezetbe
Fülre fel!
A FreeClip 2 nem akar mindenkinek megfelelni, nem akar minden igényt kielégíteni, viszont pontosan tudja, mire való, azokban pedig kifejezetten jó. Ennek megfelelően pedig van egy masszív(?) réteg, akik számára jó választás lehet. Ők azok, akik:
- nem szeretik a fülbe dugható harangokat,
- fontosnak tartják a környezeti hangok hallását,
- hosszú órákon át viselnék kényelmetlen érzés nélkül,
- hajlandók megfizetni egy különleges megoldás borsos árcéduláját.
Merthogy a Huawei csinos csodafülese nem olcsó mulatság, nagyon nem az. A FreeClip 2-ért durván 80 ezer forintot kell kicsengetni, ami bizonyos szempontból védhető ár, bizonyos szempontból viszont nem. A FreeClip 2 nem a hagyományos fülesekkel akar versenyezni, és nem is nagyon érdemes az olcsóbb mezőnyben számon kérni rajta az árát, ugyanakkor egy ilyen árcéduláért cserébe az ember már fixen elvár bizonyos dolgokat. Például, hogy sportoláshoz is alkalmas legyen.
