Indie játékok nélkül nem lenne ugyanaz PC-snek lenni... ugye, Isaac?
INDIE CSODÁK
Bár én csak néhány indie játékért vagyok oda, a műfaj manapság oly népszerű, hogy a PC-sek után már a konzolos tábort is elkezdte meghódítani, így mindenképpen szót kell ejtenünk róla. Az efféle játékok legnagyobb előnye egyben a legnagyobb hátránya is: a korlátmentesség. Ez annyit tesz, hogy a fejlesztők a saját ötleteiket valósítják meg, s akkor adják ki a játékot, amikor úgy vélik, elkészültek azzal. Ám ennek okán sok silány minőségű játék kerül ki, ráadásul ezek töredéke nyújt új élményt az alkalmazott elemek okán. Persze még így sincs okunk panaszkodni. A rajongói visszajelzéseknek hála gyorsan kiderül, melyik a minőségi és melyik nem, ráadásul a különböző videómegosztó oldalakon van szerencsénk (jobb esetben...) megtekinteni pár felvételt az adott játékról, amik alapján aztán már egyszerűbb eldönteni, hogy megvegyük-e, vagy sem. Bár a PlayStation Store-ban és az Xbox LIVE Piacterén már elérhető néhány indie játék, ám még mindig a PC az, amit az efféle programokat fejlesztők preferálnak -- leginkább talán azért, mert e platformon kevés a kritérium.HALF-LIFE
„Leverem az idegeneket, mert ki, ha nem én, Mr. Freeman teszem meg eme cselekedetet, amire kötelez a körszakáll és az SZTK-keretes szemcsim – na meg a feszítővasam, de ez már egy másik sztori.”
A Half-Life 2 sem mai gyerek már
Szó mi szó a Valve az utóbbi években alaposan kínozza a rajongókat a folytatás elhallgatásával. Nem tudni, mit is terveznek, mivel az Episode Three-nek már évekkel korábban meg kellett volna jelennie, ám semmi infó róla... Mindennek ellenére a cím akkora PC-s rajongói bázissal bír, amivel még Master Chief sem kelhet versenyre. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a különböző (minőségi!) rajongói filmecskék, illetve a fel-feltűnő hoax-anyagok: képek, weboldalak, videók, melyek láttán sok esetben még mi, zsurnaliszták is bedőlünk. Hiába na, mi is várjuk már a folytatást. Ám hogy az milyen formában fog megjelenni, még kérdéses. Az Episode Three már kifutott az időből, hacsak a következő teljes rész nem e címen fog megjelenni. Reméljük, minél hamarabb szó fog esni róla -- hivatalosan!
STRATÉGIAI JÁTÉKOK
A legelső konzolos élményemkor engem a kontroller mérgezett meg, imádtam, hogy nincs rajta tucatnyi gomb, csak annyi, amennyit ki is használok. Aztán ez a mérgezés csak erősödött, mikor berobbantak a rezgőfunkciós irányítók, de hiába remek, kényelmes és egyszerű a használatuk, ha stratégiáról van szó, akkor csak a tasztatúra-egér jöhet szóba. Némi önzőséget vegyítve eme irományba: még szerencse, hogy e két műfaj közel sem tartozik a kedvenceim közé, bár az tény, hogy a S.W.I.N.E című csoda magába szippantott atmoszférája okán. Igaz, nem is nagyon erőltetik e két műfajt a konzolokon, akad egy-két próba, ez természetes, de nem sűrűn. Felhozhatnám példaként a Halo Wars esetét, jó értékeléseket kapott, de mégsem lett népszerű, valahogy... valahogy olyan hatást kelt, mint annak idején az FPS konzolokon. Idővel talán fej-fej mellett fognak haladni a konzolok és PC-k, de egyelőre még e téren a számítógépek a nyerők, hiszen példának okáért a Total War franchise játékosok millióit hozza lázba.
StarCraft 2 -- kihagyhatatlan alkotás!
MEGINGATHATATLAN RAJONGÓK
A cikksorozat első részében figyeltem a reakciókat, amelyekre mindenképpen ki kell, hogy térjek: egyes vélemények kimerítették az úgymond „fanboy-státuszt”, igazából ezzel nincs is baj, mindaddig, míg nem fajul sértegetésig a dolog. Sőt, a rajongóknak köszönhetik az egyes sorozatok az életben maradásukat, ha nem lennének rajongók, ha nem lennétek ti, akkor az olyan címek, mint a Call of Duty, a Need for Speed, a Battlefield már rég megbuktak volna. Ugyanis annyi újítást egyik rész sem hordoz, de a rajongókat ez nem is érdekli általában... Végszóként hadd emeljem ki Rocknrolla nickkel felvértezett tagunk véleményének egy részét a cikksorozat első felvonásából:„Viszont én most azt látom, hogy itthon azért kezd csappanni a CoD tábor. Igazából már csak az igazi fanok veszik (jó, ebből tényleg sok van, a fene se tudja, miért).”
A többjátékos opció az ütőkártyája a sorozatnak, e téren meg ugye a grafika mit sem számít, de való igaz, kezdenek a rajongók is eltávolodni a sorozattól. Na persze majd az első nextgenes Call of Dutyban megint előállnak valami elképesztővel, s sokan ismét szerelembe esnek. A cikksorozat harmadik részében további hatalmasságokra térünk ki, melyeknek már nem kell bizonyítaniuk.
