Kína a Black Myth: Wukong elképesztő sikerével, Dél-Korea pedig a Crimson Desert körüli elképesztő felhajtással bizonyította, hogy az ázsiai régióban és a helyi kultúrákra építő kalandokban brutális potenciál rejlik. Japán után más ázsiai országok is egyre nagyobb erővel törnek be a nyugati játékpiacra, és már nem csak a keleti MMO-játékokkal és mobilos gacha-címekkel. Ezt a trendet követi India is: a Tara Gaming még tavaly jelentkezett be a The Age of Bhaarat című grandiózus projekttel, amely a kontinensnyi ország gazdag kultúráját hozná el a globális közönségnek. A fejlesztők célja nem kevesebb, mint egy igazi AAA-kategóriás, lenyűgöző élmény letétele az asztalra, ami képes megismételni a majomkirályos soulslike kulturális és anyagi diadalát.
Nicolas Granatino, a stúdió vezetője a GamesBeatnek adott interjújában rávilágított, miért is lehet India a játékfejlesztés következő aranybányája. Míg nyugaton egy ekkora volumenű produkció belekerülhet 150 millió dollárba, vagy akár annál jóval többe is, az indiai infrastruktúra, a költséghatékony helyi tehetségek és a modern mesterséges intelligencia eszközök bevonása révén ezt a büdzsét akár töredékére is le tudják faragni. Ez pedig, mint tudjuk, a két nagy kulcsszó, amit olvasva minden kiadó szájában összefut a nyál. Sajnos.
Garantino azzal folytatta, hogy bár a játékipar mostanság világszerte nehezebb időszakot él meg a leépítések miatt, szerinte a piac folyamatosan éhezik az új, friss tartalmakra. A stúdió külsős tőkebevonással biztosítaná, hogy a The Age of Bhaarat kompromisszummentes minőségben készülhessen el, ráadásul az ígéretek szerint a pénztárcánkat is jobban fogja kímélni, mint a Wukong. Olcsó munkaerő, masszív AI-használat, de kompromisszummentes minőség? Ezt tegyük zsebre!
Ha nem is a stúdióval és a koncepcióval kapcsolatban, de én szimplán a fent tanúsított attitűd miatt szörnyen szekptikus vagyok a projekttel kapcsolatban, de azt én sem tagadhatom, hogy a statisztikák, a piacméret és a játékipar jelenlegi haladása valóban az ő malmukra hajtja a vizet. India pedig valóban rendkívül termékeny otthona lehetne egy újabb játékipari gócpontnak. Ez az adja a bolygó lakosságának nagyjából 20 százalékát, ami nemcsak rengeteg kiaknázatlan tehetséget, de egy elképesztően masszív célközönséget is jelent a globális IP-k számára.
Habár a nagy kiadók ezt jellemzően nem villogtatják, jelenleg is rengeteg indiai tehetség dolgozik külsős bérfejlesztőként – bizony, az olyan olyan gigaprojekteken is, mint akár egy Assassin's Creed vagy egy Grand Theft Auto 6. Épp itt az ideje, hogy egy saját, ízig-vérig helyi címmel is bizonyítsanak a világnak. A befektetők egyetlen új trendről sem akarnak lemaradni, és nem kizárt, hogy a következő évek gaming forradalmát pont az indiai játékipar fogja elhozni – legalábbis hasonló mértékben, mint ahogy Kína mostanában a színre lépett.
Borítókép forrása: Steam
