Magyarországról elsőként mi próbálhattuk ki a Marvel és a PlayStation következő közös alkotását, amiben kivételesen nem valamelyik Pókember áll a középpontban, hanem végre egy olyan képregényes karakter, aki gondolkodás nélkül úgy felaprít bárkit, mint nagymamátok a zöldséget a hétvégi húsleveshez. Ez az alak nem más, mint Logan, azaz Rozsomák, és róla fog szólni az Insomniac Games következő nagy dobása, a Marvel's Wolverine. Az esős berlini időjárás sem szegte kedvünket a Marvel's Wolverine kipróbálása kapcsán, úgyhogy jókora érdeklődéssel huppantunk le a bekészített PS5 Pro elé a PlayStation rendezvényén. Kíváncsiak voltunk, hogy mire képes az Insomniac, hogyha semmiféle korlátozás nem tartja vissza őket a brutalitás bemutatása terén. A Pókember játékokban ugyebár ilyesmit nem lehetett mutatni, ott ha a tetőről lerúgtál valakit, akkor az automatikusan a ház oldalához tapadt egy háló-csapdával. Na, kérem szépen, itt ilyen nincs! Ez a játék olyan szinten nem kímél senkit és nem ismer semmiféle kegyelmet, hogy a God of War már messziről köszön neki. Az Insomniac már a korábbi bemutatók során is azt hangsúlyozta, hogy Logan mozgása és harcstílusa egészen más lesz, mint amit a korábbi játékaikban megszokhattunk. Itt nincs szükség hálóhintázásra vagy elegáns akrobatikára, mivel Rozsomák sokkal direktebb, agresszívebb és brutálisabb figura. A karmaival közelharcban aprítja az ellenfeleket, miközben elképesztő regenerációs képessége miatt olyan helyzetekből is képes visszajönni, amelyek más karakter számára azonnali halált jelentenének.
A sztoriról egyelőre nem szeretnénk sokat elárulni, legyen elég annyi, hogy Logan már azt hitte, hogy maga mögött hagyta ezt az egész Rozsomák dolgot, a múltja azonban természetesen nem volt hajlandó ugyanezt tenni vele. Három évvel azután, hogy hátat fordított a korábbi életének, ismét csatlakozik az X-csapat nevű mutáns alakulatához, ráadásul éppen akkor, amikor minden eddiginél nagyobb szükség van rájuk. A helyzetet Bolivar Trask teszi még kellemetlenebbé. A mutánsok fanatikus ellenzője a saját emberi felsőbbrendűségbe vetett hitétől vezérelve épphogy mutánsokat rabol el, Logan pedig kénytelen közbelépni. Mondjuk nem igazán azért, mert hirtelen ő lett a világ leglelkesebb szuperhőse, hanem mert ha valaki képes megállítani Trask embereit, akkor az történetesen pont egy olyan alak, aki bármin és bárkin képes gondolkodás nélkül átgázolni. És higgyétek el, hogy ez ebben a játékban hatványozottan igaz, mivel olyan elképesztően véres és testrészeket szétszaggató, csontrepesztő kombókat tolhattok le vele, hogy azt néha még nézni is fáj!
A kipróbálható verzióban már Omega Red, azaz Vörös Omega nyomába eredhettünk, az pedig a legelső képsorokból egyértelművé vált, hogy a szintén az X-csapathoz beválogatott Kardfog és Logan, nos, nem igazán jönnek ki egymással és akkor még finoman fogalmaztunk. Kettejük civakodása azért képes szállítani néhány megmosolyogtató pillanatot, de ez az akciódús, „bele a közepébe” kezdőszakasz mégis inkább tutorialként szolgál, ahol a játék elmagyarázza, hogy miként kell terelgetnünk a borotvával nem túl jó viszonyt ápoló mutánsunkat. A harcrendszer persze érezhetően a Pókember-játékok továbbgondolása, csakhogy földhözragadtabb kivitelben. Itt nincs olyasmi, hogy valaki felpofozunk a levegőbe, aztán ott hálóhintával kirúgjuk a világból. A harc gyors, lendületes és kifejezetten agresszív, Rozsomák pedig adamantium-karmaival teszi rendbe az útjába kerülő ellenfeleket. Különböző technikákat, kombókat és képességeket használhatunk, amelyek segítségével a saját játékstílusunkhoz igazíthatjuk a karaktert, ami kifejezetten jól működik a gyakorlatban. A harc során Rage, azaz Düh gyűjthető, amely tovább fokozza Logan támadásait, vagyis minél jobban belelendülünk a bunyóba, annál veszélyesebbé válhatunk, ha pedig a Rage aktiválódik és ez az alak elszabadul, ott kő kövön nem marad. És ezt tessék szó szerint érteni!
Az jópofa, hogy a feloldott képességeket szabadon pakolgathatjuk az elérhető slotokba, tehát mi magunk állíthatjuk össze, hogy a négy elérhető helyre miket teszünk, így megalapozva a változatosságnak. Eleinte a karmokkal való körbepördülést használtuk, de például lehet olyat is, hogy egy időre extra védelmet kapunk vagy visszatölti az életerő egy részét a tökéletesen kivitelezett kombó. Az megint csak nagyon érdekes, hogy mi történik, ha Rozsomák kifekszik. Ilyenkor nincs game over, hanem bejön a Last Stand opció, amivel gyors gombnyomkodással regenerálni tudjuk annyira az életerejét, hogy azonnal vissza tudjon térni a balhé közepébe, mindez pedig vizuálisan is elképesztően jól néz ki. Távolról rávethetjük magunkat az ellenfelekre, a pajzsos rosszfiúkat előbb egy jó kis spártai rúgással védtelenné tehetjük, egyébként pedig ki kell belezni mindenkit, aki ránk támad és ennyi a lényeg. Azért mondjuk jár egy nagy pacsi az Insomniacnak, hogy ezt a fajta harcrendszert is sikerült változatossá és kreatívvá tenniük, a parryvel és a kitéréssel pedig elérték, hogy egy percre se lankadjon a figyelmünk.
Most rátérnénk valamire, ami már korábban szemet szúrt, az előzetesekre kapott kommentek alapján pedig nem csak nekünk: ez nem más, mint a lopakodás. Kérdezhetnétek, hogy mégis mi értelme van, minek kell egy olyan játékba, ahol Rozsomák karmai úgy hatolnak át az ellenfeleken, mint kés a vajon. Nos, érdekes módon a lopakodás mégis működik, sőt, kifejezetten szórakoztató a magas fűben becserkészni az áldozatokat, a hátuk mögé osonva leteríteni őket és hasonlók, de egyáltalán nem büntet a játék, ha már a második őrnél lebuktok és észrevesznek titeket. Ilyenkor jön a szokásos harc, maximum egy kicsit kevesebb XP üti a markotokat. Bizony, a Marvel's Wolverine ezt is két marokkal szórja, plusz találni ládákat, amiket szétverve még többet lehet szerezni, az XP-ből pedig természetesen új képességeket nyithatunk meg. Emellett különféle skineket is feloldhatunk, ami jópofa extra azoknak, akik a Pókember esetében is imádták gyűjtögetni az outfiteket, de egy fontos tényező mellett azért ne menjünk el: ez a játék nem nyílt világú. Jóval lineárisabb, történetvezérelt akció-kalandjátékról beszélünk, ami helyenként egy picit jobban kinyílik, viszont olyasmit ne várjatok, hogy majd kilométereke elszaladgáltok a főküldetéstől. Ahol mi úgy éreztük, hogy végre elengedte végre a kezünket a játék, az a Marvel univerzum szigetországa, Madripur volt. Itt többfelé el lehet menni, keresgélni gyűjtögethető cuccokat és akadnak úgynevezett Rémálom Ajtók is, amiket átlépve valamilyen kihívás vár rátok. Ezek időre mennek, de a háttértörténet szempontjából érdemes megcsinálni őket még úgy is, hogy egyébként teljesen opcionálisak. Logan ebben a sztoriban már közel 200 éves, úgyhogy érdekes adalékokat (főként olvasgatnivaló doksikat) találhattok a múltjával kapcsolatban, ha lenyomjátok ezeket.
Technikai oldalról természetesen a PlayStation 5 képességeire is komolyan épít a Marvel’s Wolverine. A részletes karaktermodellek, a látványos környezetek és a filmszerű átvezetők mellett a gyors SSD-nek köszönhetően pillanatok alatt betölt a játék, ami egy kontinenseken átívelő kalandnál különösen hasznos. A DualSense kontrollert sem hagyják parlagon heverni. A haptikus visszajelzés és az adaptív ravaszok segítségével kvázi fizikailag is érezhetjük Logan támadásainak erejét, a látványvilágról pedig nem is mondunk semmit, nézzétek csak meg a videós beszámolónkat! Elképesztően részletes a grafika, nekünk különösen tetszettek az arc-mimikák, a grimaszolások és az érzelmek megjelenítése, az olyan apróságokra pedig már ki sem térnénk, mint hogy maga a környezet is szinte a legapróbb elemekig szétrombolható. A kipróbálható verzióban ráadásul helyet kapott egy Sentinel prototípus elleni bossfight is, ami pedig látványban tényleg olyan szinten odaverős lett, hogy utoljára ilyesmit a Marvel's Spider-Man 2 elején láthattunk a Homokember, ismertebb nevén Sandman ellen.
A szinkron továbbra is felsőpolcos, a Spartacus sorozatból ismert Liam McIntyre bitang jól hozzá Logan mogorva karakterét, természetesen ízes káromkodásokkal tarkítva a beszólásait, ugyanakkor Essex szerepében a mindig zseniális Troy Baker brillírozik, szóval elmondhatjuk, hogy az elvárt Sony minőséget kapjuk. Mellettük olyan ismert Marvel alakok tűnnek még fel, mint Jean Grey, Mystique, avagy magyar nevén Rejtély, de már a már említett Kardfog és Vörös Omega mellett beköszön például Lady Deathstrike, azaz Halálcsapás és még sokan mások is. Marvel fanoknak, különösen a képregények nagy kedvelőinek rengeteg érdekességet tartogat a sztori, de persze a Marvel’s Wolverine azoknak is maximálisan szórakoztató lesz, akik egyáltalán nincsenek tisztában a főszereplő eredettörténetével, és csak az X-Men filmekből ismerik. Apropó, ha már filmek!
Mi azzal a gondolattal álltunk fel a PS5 elől, hogy tulajdonképpen az Insomniac most elhozza azt videojátékként, amit a Logan című film 2017-ben Hugh Jackmannel. Az is egy sokkal erőszakosabb, véresebb és kegyetlenebb változatát mutatta be Rozsomáknak, ahogy ez a játék sem spórol semmivel, ha brutalitásról van szó. A sok Ratchet & Clank és a Pókember-játékok után ez egy igencsak nagy ugrás az Insomniac számára, viszont a látottak alapján csont nélkül be fog jönni nekik. Mi legalábbis remekül szórakoztunk a játékkal és biztosak vagyunk benne, hogy nektek is ugyanennyire be fog jönni Logan vérgőzös ámokfutása, maga a megjelenés pedig igazából már nincs is annyira messze. Szeptember 15-én jelenik meg a játék, amit akár ebben a pillanatban elő tudtok rendelni, sőt exkluzív DualSense kontrollert és PS5 konzolfedelet is lehet kapni hozzá.
Mi ezúton is köszönjük a PlayStationnek, illetve a hazai képviseletnek is, hogy meghívtak minket a berlini eseményre! Reméljük, hogy tetszett ez a kis beszámoló és sikerült meghoznunk a kedveteket a Marvel’s Wolverine-hez, viszont mindenképp nézzétek meg a videónkat is róla, hiszen a PlayStation volt annyira kedves, hogy exkluzív felvételeket is adtak hozzáférést.
Ti várjátok már a Marvel’s Wolverine megjelenését?
Borítókép forrása: Sony Interactive Entertainment
