Nem csak rossz dolgok történnek mostanában a világban, akadnak olyan események is, amikre az egész emberiség büszke lehet. Az Artemis II rakétája április 1-jén, magyar idő szerint éjjel fél egykor emelkedett a magasba a Kennedy Űrközpont 39B indítóállásáról, fedélzetén Reid Wiseman parancsnokkal, Victor Glover pilótával, illetve Christina Koch és Jeremy Hansen küldetésspecialistákkal. A tíz napos misszió során a legénység egy úgynevezett szabad visszatérési pályán kerüli meg a Holdat, majd visszatér a Földre – ez lényegében azt jelenti, hogy leszállásra ezúttal nem kerül sor, a küldetés célja elsősorban az Orion űrhajó és az életfenntartó rendszerek tesztelése éles körülmények között, emberekkel a fedélzeten.
Az Artemis II küldetése több szempontból is történelmi jelentőségű: Victor Glover az első afroamerikai, Christina Koch az első nő, Jeremy Hansen pedig az első nem amerikai állampolgár, aki a Hold közelébe utazik. Emellett ez az első embereket szállító küldetés, amely túllép az alacsony Föld körüli pályán az 1972-es Apollo 17 óta – tehát több mint 50 éves szünet után kerül ismét ember a Hold vonzáskörzetébe.
Liftoff.
— NASA (@NASA) April 1, 2026
The Artemis II mission launched from @NASAKennedy at 6:35pm ET (2235 UTC), propelling four astronauts on a journey around the Moon.
Artemis II will pave the way for future Moon landings, as well as the next giant leap — astronauts on Mars. pic.twitter.com/ENQA4RTqAc
Jópofa tudnivaló, hogy a misszióban az asztronauták különleges ereklyéket is visznek magukkal: a fedélzeten utazik többek között egy darabka szövet a Wright fivérek 1903-as repülőgépéről, valamint egy amerikai zászló, amely az első és az utolsó Space Shuttle-misszión is ott volt.
Az Artemis II ugyan nem száll le a Hold felszínén, de nagy lépés egy hosszú távú holdjelenlét kialakítása felé, amelynek végső célja egy állandó holdbázis létrehozása. A következő, Artemis III misszió a Föld közelében marad, és a holdra szálláshoz szükséges dokkolási manővereket gyakorolja majd, míg az Artemis IV és V küldetéseknek kell végül az asztronautákat ténylegesen a Hold felszínére vinniük – ez utóbbiakhoz a SpaceX és a Blue Origin által fejlesztett holdkomp-megoldások egyikét fogják igénybe venni.
Borítókép forrása: NASA/Wired
