Nolan Odüsszeiája hasít a mozikban, mint Zeusz villáma, pedig a film körül kialakult kultúravita miatt többen vizionáltak olyan forgatókönyvet, miszerint Matt Damon hazatérése nem lesz egy diadalmenet a nagyvásznon. Múlt hétvégén azonban minden kétséget kizáróan kiderült, hogy semmi ilyentől nem kell tartania a Universalnak, a történelmi fantasy minden várakozást felülmúlva nyitott, nemrégiben pedig még a 300 millió dolláros határt is átlépte globális szinten. És ha valami ekkora siker, akkor okkal adódik a kérdés, hogy vajon lesz-e folytatás. Nos, akár lehetne is, mert az irodalomban tulajdonképpen létezik az Odüsszeia 2.
Az Odüsszeia ugyebár az Iliász folytatása, és mindkettőt Homérosz írta, bár akadnak olyanok, akik szerint a két mű nem származhat egy embertől, mert két különböző értékrendszert közvetítenek (az Iliászban az erő és az egyéni dicsőség, az Odüsszeiában a leleményesség és a család áll a fókuszban). A két eposz mindenesetre a világirodalom része, senkinek sem kell őket bemutatni, de általában még az Aeneast is szokták tudni az emberek, amit viszont már a római Vergiliusnak tulajdonítanak. Bár az Odüsszeia és az Aeneas megírása között durván 600-700 év telt el, nagyon sok a hasonlóság a két mű között, még közös helyszíneik is vannak. Érdekes adalék, hogy Elliot Page karaktere, Szinón, akinek az önfeláldozásával a fallovat a görögök bejuttatják Trója falain belülre, nem is Homérosz eposzaiban, hanem az Aeneasban jelenik meg.
Na, de mi a helyzet a szigorúan csak idézőjeles „Odüsszeia 2"-vel? A legtöbben úgy tudják, hogy Odüsszeusz története ott ér véget, amikor húsz év után végre hazatér Ithakába, leszámol Pénelopé (a filmben Anne Hathaway játssza) erőszakos kérőivel, majd visszafoglalja a trónját. Csakhogy az ókorban létezett egy másik eposz is, amely ezt követően mesélte tovább a történetet. A neve: Telegónia.
A Telegónia egy ókori görög eposz, akárcsak az Iliász és az Odüsszeia, ám jóval kevésbé ismert, ami minden bizonnyal annak is köszönhető, hogy napjainkra az eredeti mű lényegében elveszett. Jó hír viszont, hogy nagy vonalakban ismerjük a történetét, hála az olyan ókori íróknak, mint például Eutychius Proclus, a Kr. u. 2. századi író és a vele majdnem egykorú Pseudo-Apollodorus. De miről is szól a rejtélyes Telegónia?
A Telegónia tulajdonképpen Odüsszeusz második utazásának története, miután elhagyja Ithaka szigetét, majd sok-sok kaland után újra visszatér oda. Ám miközben Odüsszeusz vándorol, Kirkével közös fiuk, Télegonosz (innen a mű címe) is felnő a varázslónő szigetén, majd elindul megkeresni az apját. Végül Ithakára sodródik, ahol egy összecsapás során, anélkül, hogy tudná, kivel harcol, megsebesíti Odüsszeuszt. Az igazi görög tragédia pedig csak ezután következik be: Odüsszeusz meghal, méghozzá a saját fia keze által.
Bár Nolan Odüsszeiája egyelőre hatalmas sikernek tűnik - kritikailag és anyagilag is -, jelenleg semmilyen utalás nincs arra, hogy a rendező folytatni akarná Ithaka királyának történetét, hiába lenne meg az irodalmi alap hozzá. Nolan pedig egyébként sem a folytatások híve, legalábbis A sötét lovag-trilógia kivételével csak és kizárólag önálló filmeket rendezett.
Érdekesség egyébként, hogy a Telegónia valószínűleg nem Homérosz műve volt. Az ókorban ugyan sokáig Homéroszhoz kötötték ezt az eposzt is, a kutatók szerint jóval valószínűbb, hogy művet inkább egy későbbi költő, valószínűleg Kürénei Eugammon alkotta meg a Kr. e. 6. század környékén.
Borítókép forrása: Universal
