Bár már logója és nyitánya is elég pontos elképzeléseket nyújt a nézőnek, az olasz Curon titkai (eredeti címén szimplán Curon) számos izgalmas rejtélyt kínál hét epizódja során, amik minden klisé és már látott elem ellenére több egyedi összetevővel rendelkeznek. Direkt nem is nagyon olvastam utána a Netflix saját szériájának, hagytam, hogy a sztori vezessen és sodorjon magával, ami abszolút hibátlanul le is zajlott. A hét 40-50 perces rész csak úgy elrepült, utána pedig alaposan hagyott kérdőjeleket és átgondolni valót.
Menekülés a pokolba
A felvezetésben egy fiatal lány emlékei csillannak meg egy végzetes éjszakáról, melyen lelövi a saját édesanyját, de legalábbis úgy tűnik, hogy ő húzza meg a ravaszt, azonban a bűn mégsem rá száll, hanem egy olyan elkövetőre, aki mintha a szakasztott mása volna. Édesapja el is zavarja a háztól, ám 17 évvel később, két gyermekével visszatér, mert a múltja kísérti, részben az álmok, részben a fiú és a leány apja által. Édesapja nem fogadja örömmel, eleinte el is akarja zavarni a gyerekeivel együtt, de végül egymásra talál a família.
A kisvárosi életbe természetesen nehéz beilleszkedni, a gyerekeket folyton szekálják a suliban, ahol azonban úgy tűnik, a talpraesettebb lánytestvérnek hála gyorsan beilleszkedik a páros, sőt még némi szerelem is kilátásba kerül. Más kérdés, hogy Curon sötét titkokat rejt maga alatt, méghozzá szó szerint. A közeli tó simának tűnő vízfelülete alatt ott rejlik az eredeti óváros, ami részben a nemzetek közötti torzsalkodás eredménye, a víztükröt megtörő óratorony pedig a legendák szerint nem létező harangjaival kergeti őrületbe és halálba az egyes lakókat. Márpedig a rendszeres áramkimaradások során valahonnan zúg a harang, de hogy honnan és mi célból, azt még a helyiek sem tudják. Ahogy azt sem, hogy szomszédjaik, családtagjaik vajon még azok-e, akiknek hiszik őket.
Holtak tava
Erősen Holtak tava-érzetem támadt a felvezetés után, ahol megismerjük a helyszínt, elvégre Brian Yuzna sztorijából már ismerős ez a falu a tóban dolog, az már más kérdés, hogy vajon ahhoz honnan jött az ötlet. Merthogy Curon és a legendás templomtorony esete valóság, ráadásul a lakosok tényleg hallják a már rég eltávolított harangok zúgását, ami ad némi pikantériát a történetnek.
Máskülönben viszont, noha az alapszituáció könnyen kikövetkeztethető és jó témához nyúl, nagyon óvatosan fogalmazok, hogy lehetőleg véletlenül se spoilerezzek, mivel a fel-felbukkanó klisék ellenére a sztori többször is meglepett egy-egy kisebb fordulattal, nem várt elemmel. Ráadásul, bár vér kevés van benne, nem a brutalitás kapja a főszerepet, pont a visszafogott stílus miatt éreztem egy-egy halálesetet kifejezetten megrázónak. Plusz a karakterek miatt. Merthogy egészen jók a szereplők, a színészek, elég jól sikerült a szereplőválogatás. És ugyan a végére sikerült összehozni egy-két kevésbé komolyan vehető szituációt, összességében nálam nagyon betalált a széria, ami messze nem kiemelkedő, de egy-egy éjszakára kellemesen borzongató órákat nyújt.
Igen, javasolt egyébként sötétben, akár eredeti olasz hanggal és magyar felirattal nézni, ami további adalék az élményhez, aztán az utolsó, a történetet alaposan nyitva hagyó epizód után lehet elmélkedni a látottakon és hallottakon. Mert a sztori tényleg nyitva marad, de ez egyáltalán nem válik kárára. A cselekmény rengeteg érdekes elemet tartalmaz, ami sok esetben a valós életre, a pszichológiára és akár a felnőtté válásra is levezethető, ráadásul mindezt nagyon hangulatos módon sikerült tálalni. Mondom, csodát senki ne várjon, de a Curon titkai szerintem tipikus példája annak, mikor a költségvetés és egy-egy összetevő terén a valódi tehetség hiányát sok minden mással lehet pótolni, emiatt aztán a végeredmény az ismerős elemek ellenére is valami különlegesség. Kíváncsi volnék mások véleményére is, de nálam betalált a széria, várom a folytatást.
Igen, kicsit klisés itt-ott, de mivel én alapvetően nem nézek hasonló sorozatokt/filmeket, engem azért végig feszültségben tartott :D Ajánlom én is.