Bár a Resident Evil-széria tagjaiból készült remake-ek csak a 2019-ben megjelent Resident Evil 2 sikere után lettek felkapottak, nem ez volt az első eset, hogy a sorozat egyik epizódját újra feldolgozták. 2002-ben ugyanis az első rész már megkapta a maga újragondolt változatát – talán pont ez volt az oka annak, hogy mintegy 17 évvel később, a Capcom a sort a második résszel folytatta.

A kocka el van vetve

Az ötlet az első rész újra elkészítésére az eredeti Resident Evil direktorától, Mikami Sindzsitől származott. A Capcom és a Nintendo ugyanis szerződést kötött, aminek keretében az akkori Resident Evil-játékokat átportolták a 2001-ben megjelent GameCube-ra. Mikami viszont úgy érezte, hogy a második és harmadik résszel ellentétben az első felvonás rosszul öregedett, és az új játékosok tetszését nem nyerné el, ezért jobb lenne egyszerű port helyett felújítani.

Amikor a projekt zöld utat kapott, a készítők még nem gondolkodtak nagyban, igazából csak egy grafikai feljavítást akartak összehozni. Minden mást, a zenéket, a hangokat, a feladványokat és a pályák struktúráját megtartották volna. Ám, ahogy haladt a Resident Evil fejlesztése, a fejlesztők úgy lettek egyre lelkesebbek a változásokkal kapcsolatban. Bár a GameCube viszonylag erős masinának számított a maga idejében, a teljes 3D-s pályák még így is rengeteg erőforrást igényeltek, emiatt ugyanúgy pre-renderelt háttereket használtak, mint a ’96-os változatnál. Ugyanakkor a remake-ben a részecskeeffekttel és mozgó háromdimenziós elemekkel (például csordogáló folyóval) sokkal realisztikusabbá tehették a környezetet, és a dinamikusabb kamera is sokat adott az összképhez.

Mindeközben a karaktereket is átalakították. Színészeket szerződtettek, akik az arcukat és a hangjukat adhatták az új szereplőkhöz. Emellett új területeket adtak hozzá a játék fő helyszínéül szolgáló Spencer-birtokhoz, és átdolgozták a puzzle elemeket is. Mi több, bekerült az eredeti játékból kivágott, Lisa Trevor köré épült mellékszál.

Sikeres visszatérés

Másfél évnyi fejlesztés után aztán eljött 2002. március 22-e, és a Resident Evil-remake berobbant a japán üzletekbe, április 30-án pedig Észak-Amerikában is debütált. A kritikusok ódákat zengtek róla. Nemcsak méltónak tartották az eredeti játékhoz, néhányan egyenesen a franchise legjobb részének vélték. Azonban hiába a kritikai siker, az eladások nem voltak olyan jók, mint ahogy azt a Capcom várta. 2004 januárjáig csak 445 ezer példány kelt el. Ennek hatására Mikami úgy döntött, hogy a készülőfélben lévő Resident Evil 4-et akciódúsabb irányba viszi el.

Ám gyenge eladások ide vagy oda, a Resident Evil-remake sem maradt parlagon. 2015-ben átesett egy remasterelésen, ennek hála HD grafikával és 5.1-es surround hangzással megjelenhetett PS3-ra, PS4-re, Xbox 360-ra, Xbox One-ra és persze PC-re is. Eme változat érdekessége, hogy újra le kellett renderelni a háttereket, azok ugyanis eredetileg 4:3-as képaránnyal készültek el, míg a remaster 16:9-es képaránnyal jelent meg.

A remaster hatalmas sikert aratott, négy hónap alatt 1 millió példány kelt el belőle. Ez lett a Capcom leggyorsabban fogyó digitális címe, valamint a PSN legjobban nyitó játéka. Az eladásokat látva a Capcom fellelkesült és bejelentette a Resident Evil Zero remasterelését, ami 2016-ban fel is került a boltok polcaira.

Ez hát az immár 20 éves Resident Evil-remake története, amely sok szempontból számít a sorozat mérföldkövének. Nem csak ez volt az első újrafeldolgozás a sorozatban, hanem a Resident Evil 4-től kezdve ennek hatására váltott irányt az egész széria.