A történelem iránt rajongani a legkevésbé sem nehéz feladat, megtalálni az ember "kedvenc" korszakát már annál inkább, elvégre több ezer évnyi históriából egy szakaszt kiemelni és piedesztálra emelni nemcsak, hogy nem egyszerű, de nem is feltétlen megvalósítható. Hiszen az életben minden mindennel összefügg: a Római Birodalom bukása nélkül például az általunk ismert középkor sem feltétlen lett volna olyan, amilyen, melynek során királyok és királyságok ezrei születtek és tűntek el. Az Era: Medieval Age pedig pont ezt a felemelkedést hivatott feldolgozni!

ERA: MEDIEVAL AGE

  • Partner: Asmodee UK
  • Kiadó: eggertspiele
  • Tarsasjatekok.com adatlap 
  • Típus: kooperatív
  • Játékosok száma: 1-4 fő
  • Játékidő: átlagosan 45-60 perc
  • Korcsoport: 8+
  • Nehézség: 2,29/5
  • Ajánlott fogyasztói ár: nagyjából 20 000 forint

A manapság a Pandemic-szériáról ismert Matt Leacock ugyanis a játékosokat kinevezi lordnak, akik városok alapításával és azok fejlesztésével igyekeznek egy olyan birodalmat felépíteni, amely kiállja mind az idő, mind az esetleges betolakodók próbáját. Teszi mindezt egy végtelenül egyszerű, roll-and-build alapú játékmenettel, melyben a résztvevők súlyos, és nagyon tetszetős kockák folyamatos dobálásával gyűjthetnek nyersanyagokat, és használhatják fel azokat a kezdetben majdnem teljesen üres játéktér feltöltéséhez.

Ez a játéktér pedig mindenkinek teljesen egyedi, az Era ugyanis saját teret ad minden játékosnak, méghozzá egy rikító sárga műanyag tábla képében: ide kell szó szerint feltűzni a műanyag épületeket, teljesen kötetlen elrendezésben. A nagy építkezésekhez persze szükség lesz nyersanyagra (fára, kőre, ételre, vagy épp olyan speciális összetevőre, mint a kereskedelmi áru) és szakértőre. Ez egészen addig tart, míg a rendelkezésre álló épülettípusokból adott számú el nem fogy, és ezt követően az nyer, aki a legsikeresebb építő volt.

Mindezt pedig azok a kockák fogják közre, melyek az egyes társadalmi osztályokat jelképezik: a sárgák a parasztok, a kékek a polgárok, a fehérek a papság, míg a szürkék a nemeseket jelentik. A velük dobott kockaoldalak határozzák meg, hogy milyen típusú (és pontosan mennyi) nyersanyag szerezhető, vagy például elérhető-e az építés, mint akció. Dobni alapvetően háromszor lehet a kockákkal, ezt követően pedig az így kialakult helyzetből kell a legjobbat kihozni.

A 6 fázisra osztott játékmenet a legkevésbé sem bonyolult: a dobás után jön a betakarítás (nyersanyagszerzés), amit az etetés követ (minden kocka egy ételt fogyaszt), majd jönnek a katasztrófák (ha a dobott kockákon koponya szerepel), hogy végül az építkezés következzen, és a zsarolás, melynek során a legtöbb karddal rendelkező szépen legatyásíthatja a többieket.

A villámgyorsan tanulható, elegáns játékmenet pedig bőven tartogat meglepetéseket, mind a kockadobásból eredő véletlenszerűség, mind a dobott értékek kihasználása terén. A folyamatosan rendelkezésre álló, a dobásokat elrejteni hivatott paravánok remekül összefoglalnak minden tudnivalót, így azt is, hogy a különböző méretű helyet foglaló épülettípusok milyen passzív vagy aktív tulajdonságot biztosíthatnak – csak győzzük kifizetni. 

Sajnos nincs egyszerű magyar megfelelője az angol "overproduced" kifejezésnek, pedig az Era sok szempontból sokszorosan is kimeríti ezen fogalmat. A megdöbbentően nagy és még annál is megdöbbentőbb súlyú doboz ugyanis irreális mennyiségű műanyagot tartalmaz egy alapvetően roll-and-write típusú játékhoz. Tekinthetnénk rá úgy, mint egy ilyen stílusú játék Deluxe kiadására, de a minőség, és legfőképp a kidolgozottság egyáltalán nem egyenletes. Az egyes építőelemek ugyan tényleg díszesen néznek ki, de néhányat bizony nagyon nehéz megkülönböztetni egymástól, és a láthatóság problémája egyáltalán nem merül ki abban, hogy nem tudjuk, épp melyik faldarabot ragadtuk meg, vagy hogy a készletben van-e még farm. A '70-es éveket idéző színpaletta ugyanis a saját játéktábla terén okoz súlyos fejfájást, annak köszönhetően, hogy az egész egyszínű – beleértve az összes olyan ikont is (mint a nyersanyagok szintje vagy a forduló fázisai), aminek tényleges szerepe van a játékmenet során. Egy szimpla körvonalazás is segítene ezen, esetleg egy matricázás. Érthetetlen... olyan, mintha senki sem játszott volna vele az első minta elkészülte után.

Ez az eltúlzott prezentáció pedig ott csap le a legjobban, ahol fáj: az Era elképesztően és irreálisan drága, csupán a játékmenetet nézve is, és a több kilónyi műanyagot leszámítva lényegében Matt Leacock 2008-as Roll Through the Agesének reimplementációja. A témát meglepően jól visszaadja: gyors tempója, átlátható szabályrendszere és letisztult játékmenete okán egészen kiváló, mini-civilizációépítős családi társas, ami hűen megeleveníti a középkori pórnép küzdelmeit már azáltal is, hogy inget-gatyát elkér a beugró címén!

(A játékot partnerünk, az Asmodee UK biztosította – köszönjük! A játék a szabálykönyvet leszámítva nyelvfüggetlen, rajongói magyar nyelvű kézikönyv érhető el hozzá.)

 Társasjátékos hírekért kövesd a rovat Facebook-oldalát