A „hamlet” szó az angol nyelvben egy olyan falu nagyságrendű települést jelöl, melynek nincsen temploma; az erről elnevezett társasjátékban a feladatunk ennek a hibának az orvoslása. Nem kifejezetten konfrontatív formában, mert együtt dolgozunk, egy célért – de aki a többet teszi a közösbe, azt illeti a képzeletbeli, legjobbnak járó díj. Ehhez pedig építkeznünk kell, no meg nyersanyagokat termelnünk és logisztikai hálózatot építenünk, hogy mi szolgálhassuk ki leggyorsabban, leghatékonyabban és legjobban az igényeket.
Hamlet: The Village Building Game
- Partner/kiadó: Mighty Boards
- Tarsasjatekok.com adatlap
- Típus: kompetitív
- Játékosok száma: 1-4 fő
- Játékidő: átlagosan 60-90 perc
- Korcsoport: 10+
- Nehézség: 2,79/5
- Ára: idehaza 24 990 forintért kapható
Kezdetben a kezdő városlapkák, azaz a templom, a városháza, a piac, a kőbánya, a fűrésztelep és a farm alkotják településünket. Induláskor csupán a templomlapkán elhelyezett egyetlen szamár és egyetlen munkás áll rendelkezésünkre, valamint egy minimális mennyiségű pénzmag. Innen vágunk neki a játék köreinek, melyek fejenként és fordulónként két fázisból állnak. Meeple-jeinket a mozgásfázisban hozhatjuk helyzetbe, a munkások az utak mentén szabadon, bármilyen messzire közlekedhetnek; míg a szamarak csupán egyetlen szomszédos, úttal összekötött lapkára léphetnek át. Utakat és hidakat a későbbiek során is építhetünk az egyébként érintkező mezők között, hogy egyszerűbb legyen a közlekedés, és rövidebbek legyenek a bejárandó útvonalak a faluban.
Az akciófázis során az alap épületekben nyersanyagokat termelünk (kő, fa, búza), melyekből megfelelő épületekben már fejlesztett nyersanyagot (deszka, tégla, liszt, tej) állíthatunk elő. Mindezeket további építkezésre és rendelések teljesítésére – köztük a templom négy elemének megépítésére fordíthatjuk. Ezen akciók végrehajtásának fontos feltétele, hogy az összes felhasználandó nyersanyagnak egyszerre rendelkezésre kell állnia, és a célterületre eljuttathatónak kell lennie. Ez pedig az utak mentén, szamárháton történik, mivel minden szamár egy szomszédos és úttal összekötött mezőre tudja „átadni” a nyersanyagot, így csatárláncban (vagy mondhatnánk inkább szamárláncot is) a célterületig, ahol annak felhasználásával munkásunk végrehajtja a választott akciót. Idővel persze, ahogyan az kivehető az előző mondatból, nem elég egyetlen szamár és egyetlen munkás, létszámunkat a városházán növelhetjük, pénz ellenében, melyet egyebek mellett a már említett alap nyersanyagok termeléséért kapunk.
Fontos eleme még a játéknak, hogy a fejlesztett nyersanyagok ugyan közösek, de az azt előállító játékos színében kerülnek az épületre. Ha valaki más használja fel az általunk előállított cuccot, akkor bizony zsíros pontokat szerezhetünk, és mivel ezek száma erősen korlátozott, az sem marad le, aki a rendelések helyett a nyersanyag-előállítást helyezi előtérbe. Ahogy gyakorlatilag minden másért is pont jár, míg a templom fel nem épül – ami egyúttal a játék végét is jelenti.
Falunap
A Hamlet: The Village Building Game a Kickstarteren kezdte a pályafutását, nálunk is a Founder’s Edition járt, megtoldva fémpénzekkel, egy összehajtogatható és ragasztható templommal, meg egy kartonelemekből megépíthető inzerttel. A felsoroltak közül a papír alkotóelemekkel akadtak gondjaim: a templom eleve billeg, a ragasztása idővel elengedett, utólag javítanom kellett PVA-ragasztóval; és az inzert sem a legprecízebben illeszkedik a helyére, könnyen kimozdul, alatta elcsúszkálnak a kisebb tokenek. Ezek persze csak apróságok, de egy közösségi gyűjtést megjárt, nem kifejezetten olcsó játéknál azért minimum rosszul esik – mivel a probláma nem egyedi, a kiadó szerencsére úgy döntött, hogy minden támogatónak ingyen és bérmentve biztosít egy jobb kivitelezésű központi épületet.
Ettől persze a társas maga egy cseppet sem rosszabb, egyediségét a szokatlan alakú városlapkák rejtik, melyeknek lehelyezése és pozicionálása rejti a játék stratégiai részét: csak rajtunk áll, hogy nehezítjük-e ellenfeleink dolgát azzal, hogy távolra helyezzük saját termelőinket, vagy igyekszünk kívánatos nyersanyagot biztosítani egy-egy leeső extra pontért. De ahogy az elején is megjegyeztem, semmi forradalmi vagy újító nincs benne. Ami persze nem baj, így is ajánlható annak, aki egy közepesen szórakoztató, gyorsan és könnyen tanulható, bevezető szintű játékot keres a munkáslehelyezős kategóriában, de számolni kell a meglepően hosszúra nyúló játékmenettel és végére repetitívvé váló akciófázisokkal. Szólóban, ketten, vagy csapatban egyformán élvezhető, még ha a kelleténél kicsit tovább is tart egy-egy meccs.
(A tesztpéldányt köszönjük partnerünknek, a Mighty Boards-nak! A játék részben ikonokkal kommunikál, de szabályai megértéséhez alapfokú angol nyelvtudás szükséges. Rajongói fordítás ezen a linken elérhető.)
