A cikk írásának pillanatában a MicroMacro: Crime City már az idei Spiel des Jahres legesélyesebb nyertesei között van számontartva, miközben eladási számok szempontjából szinte megállíthatatlan a kifejezetten kezdő alkotótól érkezett társas. Társas egyáltalán? Sokan még ebben is kételkednek, de az biztos, hogy a Johannes Sich fejében megszületett, bűnnel teli város nagyon betalált az embereknél, legyen szó kifejezetten gamerekről vagy szimpla impulzusvásárlókról. Annyira, hogy már most a folytatásról hallunk. De ne szaladjunk ennyire előre, hiszen még azt sem beszéltük át, milyen város ez a Crime City.

MicroMacro: Crime City

  • Hazai partner/kiadó: Reflexshop
  • Tarsasjatekok.com adatlap
  • Típus: kooperatív
  • Játékosok száma: 1-4 fő
  • Játékidő: átlagosan 15-45 perc
  • Korcsoport: 10+
  • Nehézség: 1,09/5
  • Ajánlott fogyasztói ár: 8990 forint

Érdekes társasról van szó, annyi szent. A borító és az, ha azt mondják rá, hogy egy Hol van Wally/Waldo-variáns, az mindent elmond róla. De még így is sokkal több, mint elsőre tűnik. Ehhez pedig elméletben nem kínál túl sok mindent. Van egy hatalmas, legalább terítőnyi méretű “újságpapír” lapunk, ami maga a város az utcákkal, épületekkel, járókelőkkel, tisztes és tisztességtelen polgárokkal. Kapunk mellé egy lapnyi nagyítót, amihez jár egy matrica is, hogy leragasszuk a megfogható részénél. Plusz egy nagyobb adag kártya a bűnügyekkel, esetenként egy borítékkal és számos lappal. Utóbbiak pedig inkább csak segítséget és megoldást jelentenek, hiszen a kiindulás a legfontosabb, amit egyvalaki felolvas az adott ügy felderítésének megkezdésekor (avagy a mesélő az első kártyáról felolvassa, hogy hol és miért nyomozunk), onnantól pedig minden a játékosokon múlik.

Megfigyelés

A MicroMacro: Crime City legfontosabb eleme, hogy bár a “térkép”, avagy a város tele van egyedi karakterekkel és elemekkel, számos visszatérő is van, ám ők elvesznek a tömegben. És itt jön a játék lényege. XY-t holtan találták a Z helynél, keress rá… megtalálod, gyanús valaki, elkezded a környéket sasolni… és hopp, máris megtaláltad két sarokkal arrébb. Aztán megint meglátod valahol, ahogy rosszban sántikál. És bár minden kártya ad valami támpontot, ha szükség van rá, mielőtt megfordítanánk a megoldás ellenőrzéséhez, de pont az a lényege az egésznek, és ezért sokkal több annál, hogy “nézünk ki a fejünkből”, mert nemcsak a követés és a figyelem fontos, de a logika és a megérzés is. 

És bár ez már egyedül is nagyon jó móka, miközben egyre mélyülnek és nehezednek az esetek, ketten vagy hárman az igazi, mikor az egyik fél ebben, a másik pedig másban jobb, ezzel kiegészítve egymást, egyfajta nyomozó párosként. Az “ahha!”, “ott van!” pillanatok folyamatosan érkeznek, és ez kimondottan jó érzés. 

Érthető figyelem

A MicroMacro: Crime City nem egy tipikus társasjáték, nem is a hagyományos értelmében az, de kiválóan illik az egyre színesebb palettába, miközben egy kis kreativitással emelt ki a tömegből egy alapvetően rendkívül egyszerű és élvezetes játékmechanikát. Anyagminőségében lehetne jobb, pl. szövettel a város esetében, illetve jelölőket is lehetett volna mellékelni, de ezek a negatívumok eltörpülnek az élmény mellett, amit nyújt. A rajzok stílusosak, ahogy jók a kiemelt karakterek (a nevek különösen viccesek, gratula a fordításért!), illetve az ügyek is, illetve elképesztően fel van építve az egész, ha sorban végig vesszük az eseteket és helyszíneket.

Galéria
Kattints a galéria megtekintéséhez!

De a belebegtetett folytatást figyelembe véve van még itt meglepetés és ötlet a tarsolyban, szóval nem aggódom a jövőért. Akit érdekel az alapötlet, akinek tetszik a látványvilág, az bátran csapjon le a játékra. Picit talán drága, nem minden téren tökéletes, de üde színfolt és nagyon ötletes darab így is. Biztosan találnék olyan játékot, amit inkább mondanék az év játékának, de megértem a jelölést, és egyik oldalról maximálisan támogatom is, hiszen kell a vérfrissítés. Szerintem amúgy ketten az igazi, akkor tudjuk egymást megfelelően támogatni, nem kavarunk be egymásnak, és 10 éves kor alatt egy-egy durvább eset miatt tényleg kevésbé ajánlható. Mert a cuki külső, a szív-lufis nyúl úrfi mögött bizony nagyon sötét alakok és esetek rejlenek, amik még a legnagyobb lángelméken és nyomozókon is kifoghatnak.

(A tesztpéldányt köszönjük partnerünknek, a Reflexshopnak!)

Társasjátékos hírekért kövesd a rovat Facebook-oldalát