A francia Dontnod Entertainmentet jó eséllyel senkinek nem kell bemutatni, elvégre bár a csapat nem minden esetben adott ki felejthetetlen játékot, de általánosságban elmondható, hogy valami különlegesség mindig tettenérhető alkotásaikban. A Remember Me kifejezetten emlékezetes jövőképet mutatott be, a Life is Strange szomorkás története során sokakban tört el valami, míg a Vampyr a vámpírlét sötét rejtelmeibe mutatott betekintést. Hogy következő dobásuk, a Twin Mirror, nálam mégis némiképpen radar alatt maradt, az szinte érthetetlen, a hiba biztosan az én készülékemben található. Merthogy a 2018-as bemutató teljesen kiesett az emlékezetemből, még a főszereplő, Sam emlékvilágához hasonló memóriabarlangomban sem találtam töredéket, ami hozzá kapcsolódna, pedig a sztori kellően érdekesnek tűnik a múlt felderítésével, a kapcsolati hálóval, amit döntéseinkkel és felfedezéseinkkel befolyásolhatunk, illetve az isten háta mögötti kisvárossal, ami mintha csak egy jó kis misztikus thriller tévésorozatból vagy mozifilmből lépett volna elő.

Megreformált emlékképek

A 2018-as első bejelentkezéshez, majd a később látott játékmenethez képest a Twin Mirror első ránézésre alig változott. A cselekmény szerint Sam, a főszereplő, visszatér a Basswood nevű kisvárosba, ahonnan korábban sietve távozott, és ahol számos rossz emlék várja. Látogatása azonban elkerülhetetlen, elvégre legjobb barátja temetésére siet. De túl sokáig nem ismerkedhetünk a háttérrel, mert a legfrissebb fejlesztői naplóban már egyből egy kis kitérővel kezdünk, a grafikai fejlődést pedig a kilátónál tapasztalhatjuk meg, ahonnan nagyon szép panorámaképpel mutatkozik be a hegyi bányához épített, folyóval feldarabolt városka, és az ahhoz tartozó mindenféle emlék. 

Sammel egyébként minden tereptárgyat megvizsgálhatunk, sok közülük haszontalan, míg mások lényeges információkat nyújtanak, illetve a karakterekkel kapcsolatban is számos érdekességet megtudhatunk, ami kapcsolati hálónkat is befolyásolja. Ha pedig átlépünk a Mind Palace nevű helyre, ott a más játékokból is ismert, lebegő szigetes emlékképeket tárhatjuk fel. Többek között így ismerjük meg Sam és Anna szomorkás történetét, ami végül szakításhoz és a meneküléshez vezetett. Van azonban még más is a főhős tarsolyában.

Alter-ego

Többek között szemüveges hasonmásunk, aki csak számunkra jelenik meg, állandóan beszél hozzánk és tanácsokkal lát el. Ezzel befolyásolhatja döntéseinket, illetve így (is) alakulhatnak a sztoriban különféle elágazások, amik kisebb-nagyobb mértékben befolyásolják a történet alakulását. Mint például az autóban, ahol egykori barátunk gyermeke hozakodik elő a haláleset furcsaságaival, amivel kapcsolatban a segítségünket kéri. Hogy ez a későbbiekben miképpen alakul, egyelőre még nem ismert, de a régebben bemutatott játékmenetből kiindulva Sam első éjszakája a városban meglehetősen kaotikusan alakul, ami után véres ruhadarabbal ébred, mi pedig innentől számíthatunk a konfliktusokra.

Erdő mélyén misztikum?

Hogy pontosan mennyire mélyen kutathatunk a nyúl üregében és elménk mélyén, az még nem egyértelmű, ahogy az sem, hogy a kisváros környéke, a bányák és erdők mennyire válnak majd a történet részévé, ezzel kicsit Twin Peaks-esre vagy Alan Wake-esre véve a figurát. Maga a hangulat már az előzetesek alapján is megvan, a játékmenet inkább a Life is Strange kalandjátékosabb, filmszerűbb vonalát követi, így túl sok akcióval nem számolnék, ellenben egy érdekes kampányra mindenképpen ott a lehetőség. A látványtól egyelőre nem esett le az állam (az az átlátszó haj a kilátónál elképesztően zavaró), de egészen pofás pillanatokkal is találkozni, a zene hangsúlyos, a karakterek pedig láthatóan több réteggel rendelkeznek, sorsukat és múltjukat kibontva biztosan találhatunk majd izgalmas momentumokat. Megjelenési dátumról a zárt prezentáción még nem esett szó, de a “hamarosan” feliratból következtetve talán (vagy remélhetőleg) még idén lehetőségünk lesz felfedezni Basswood titkait.