A mesterséges intelligencia fejlődéséről szóló hírekhez mostanra már hozzászoktuk, és a szemünk sem rebben azon, hogy tud képeket generálni, zenét szerezni, filmet rendezni (az más kérdés, hogy milyet), programozni - és magas szintű matematikai kérdéseket is megoldani? Az OpenAI egyik belső modellje nemrégiben egy 1946-ban megfogalmazott híres Erdős Pál-féle sejtéshez talált ellenpéldát, vagyis lényegében arra jött rá, hogy a legendás magyar matematikus intuíciója nem volt helyes. Ez egyébként nem pusztán technológiai érdekesség, több kutató szerint is ez lehet az első alkalom, hogy egy mesterséges intelligencia valóban jelentős, önálló matematikai felfedezést tett.
Erdős Pál annak idején azt vizsgálta, hogyan lehet egy síkon elhelyezni n darab pontot úgy, hogy minél több pontpár legyen pontosan egységnyi távolságra egymástól. Első hallásra ez inkább tűnik geometriai fejtörőnek, mint egy világszintű matematikai kihívásnak, csakhogy a probléma egészen elképesztően bonyolultnak bizonyult.
A legtöbb matematikus intuitívan rácsszerű elrendezésekben gondolkodott: ha például négyzetrácsba rendezzük a pontokat, természetes módon sok egységtávolságú kapcsolat jön létre, Erdős sejtése pedig az volt, hogy ezeknél lényegesen jobb megoldás gyakorlatilag nem is létezhet. Nyolc évtizeden át senki sem tudta bebizonyítani, hogy igaza van, de tulajdonképpen azt sem, hogy téved.
Az OpenAI modellje végül algebrai számelméleti módszerekkel közelítette meg a problémát, és olyan pontelrendezéseket talált, amelyek bizonyos esetekben több egységtávolságú pontpárt hoznak létre, mint a klasszikus rácsszerkezetek - írja a The Conversation. Magyarán szólva, az AI megmutatta, hogy Erdős híres elképzelése nem minden esetben igaz.
A történet egyik legérdekesebb vagy ijesztőbb része ráadásul az, hogy az OpenAI nem egy speciális matematikai rendszert használt az Erdős-féle probléma megoldására, hanem egy általános célú modellt, ami alapvetően ugyanabba a családba tartozik, mint a híres-neves ChatGPT.
