Játékadatbázis

Míg a Paw Patrol a legkisebbek igényeit tartotta szem előtt, addig a Dawn of New Riders már a kicsit idősebbek felé nyújtogatja hívó karját – nem véletlen a korhatározás (7 éves kortól ajánlott) sem, hiszen az Így neveld-sorozat 2010-es és 2014-es epizódjain, vagy éppen a tévésorozaton a kicsik is elnevetgélnek, de leginkább az általános iskolások élvezik. Ha gyerekeknek szánt kasszasiker fut a mozikban, akkor menetrendszerűen érkezik valami videojátékos adaptáció, de a Dawn of New Riders tud olyat mutatni, ami miatt szerethető.

Kézzel rajzolt fantasy kaland a Sierra-játékok műfajában. Nem véletlen, hogy tömegek repültek rá a Mage's Initiation Kickstarter-kampányára, de négy év várakozás után azért csekélyke lett az esélye annak, hogy a programmal minden stimmelni fog. A Mage’s Initationnak megvannak a maga érdemei, hiszen sikeresen visszarepít a kilencvenes évek elejére, de sajnos sem példaképeihez nem érhet fel, sem kalandjátékként nem állja meg a helyét. Kissé unalmas, kissé frusztráló, és csak nagyon kevésszer felhőtlenül szórakoztató.

Az Unruly Heroes nemcsak a kínai mitológia varázslatos világába vezeti be a játékost, hanem egyúttal egy hihetetlenül stílusos és frappáns ötletekkel teli akció-platformer élményt is kínál, amit garantáltan imádni és utálni is lehet egyszerre. A Magic Design Studios alkotása egy varázslatos keleti mese, négy hős küzdelméről a szörnyek uralta világokon át. A dinamikus, kiváló ötletekkel teli pályák a káprázatos, kézzel rajzolt látványvilággal és a témához tökéletesen passzoló zenékkel társulva páratlan élményt nyújtanak. Megéri kipróbálni!

Forradalmi technikai ötletekkel, de már az unalomig ismert játékmenettel tért vissza a Mario Party, ami igazából csak a címében szuper: nem ez lesz az az epizód, amely megreformálja a sorozatot, vagy amiért milliók fognak Switchért rohanni a boltokba. A Super Mario Party ugyanis sokkal inkább az elmúlt 20 év próbálkozásainak best of változata: még mindig messze van a sorozat csúcsepizódjaitól, de mindenképp egy jó lépés a helyes irányba – de nem elég sok ahhoz, hogy elfeledtesse a saját, és az elmúlt részek okozta keserűséget.

A fura cím és a mély anime-dekoltázsok láttán sokan már reflexből legyintenek, hogy újabb sorozatgyártásban készült JRPG gördült le a szalagról. A Compile Heart eddigi munkássága azonban ér annyit, hogy megadjuk az esélyt – és érdemes is. Elsőre szemforgatásra adhat okot, hogy a Death end a JRPG-klisék legnagyobbikával, egy amnéziás főhőssel indít, ám szerencsére ennél többet tartogat – hosszú távon egyáltalán nem lehet panasz a történet egyediségére és mélységére: a Death end hamar felfedi a belső értékeit is.

A Layers of Fear óta megszaporodtak a belső nézetes, elsősorban a hidegrázós atmoszférára építő, néhány órás kalandot kínáló horrorjátékok, amiknél már nemcsak a minél hatásosabb ijesztgetés, de a történet is rendkívül fontos alapelem. A Devotion egy rettenetesen élvezetes sétaszimulátor-horror, amit vétek lenne kihagyni a műfaj szerelmeseinek. Ez egy szinte hibátlan horrorjáték, érdekes történettel, remek látványvilággal és tökéletes retró hangulattal. Az i-re a pontot pedig a hátborzongató, ázsiai horrorokat idéző hangulat teszi fel.

Lehetett félni a káosz űrgárdisták eljövetelétől a Gladius univerzumában, hiszen lehetett attól tartani, hogy a frakciójuk csak az Űrgárdisták tüskés változata lesz. Azonban a Proxy Studios rácáfolt erre: a tiranidák után kellemes meglepetés volt, hogy a küldetéssor sokkal értelmesebb és követhetőbb lett. A Proxy Studios által készített letölthető tartalom ismét ötletes és egyedi játékelemeket hozott a darálóba, a korábbi gyengeségek egy részét is orvosolták mostanra, de maradtak még bosszantó apróságok.

A Gladius 4X stratégiája, ha nem is aratott elsöprő sikert, de megtalálta a maga – felettébb lelkes – közönségét. És mivel a Slitherine a kiadója, az sem volt kérdés, hogy elárasztja őket kisebb-nagyobb DLC-kkel. Ezúttal egy teljes fajt kínálnak, a Tiranidákat. A kaptártudatú faj egyetlen célja, hogy az adott bolygón biomasszává alakítson mindent, magába olvasztva az őshonos fajok hasznos tulajdonságait, szaporodva és létrehozva azokat az élő hajókat, amik a következő bolygóra viszik őket, hogy azt is felzabálhassák.

Annyi körökre osztott stratégiai játék épül a WH40k-ra, hogy szinte érthetetlen, miért nem készült még belőle klasszikus 4X változat. Tucatnyi birodalom, rengeteg egység, bőséges történelem; minden adott hozzá, hogy csak még egyetlen kört játsszunk egész éjjel. A Gladius - Relics of War Warhammer 40k és Civilization egyben, némi történettel és néhány érdekes egyéni ötlettel. Aranyos, ahogy egy kisgyerek a szülei ruhájában utánozza a nagyobbakat, de a Gladiusnak illett volna felnőni a mímelt játékokhoz...

Az 1987-es, hatalmas sikert arató eredeti játéktermi The Ninja Warriors és otthoni konzolos átiratai, valamint 1994-es SNES folytatása, a The Ninja Warriors: The New Generation után visszatért a klasszikus beat ’em up, hogy újra elrabolja a játékosok szívét. A The Ninja Saviors: Return of the Warriors egy kellemes múltidéző, ami ismét megmutatja, hogy a klasszikus formulák a mai napig működnek, és ugyan másként, de épp olyan szórakoztatóak, mint a nagy költségvetésű, nyílt világú AAA címek. Ez egy 16-bites szerelmeslevél a múltból, azoknak, akik megélték az ilyen klasszikusok aranykorát, és akik csak most ismerkednek a korral.

Vannak játékok, melyek minimális eszközökkel is tudnak szórakoztatni, Andrea Interguglielmi alkotása pedig pont ilyen cím. A Nauticrawlban végig egy irányítópultot kell nézni, mégis, a játék által nyújtott élmény hosszú ideig megmarad. Azt tudni kell, hogy Andrea alkotása rétegjáték, ami nem ajánlható mindenkinek. Akció nincs, az egyetlen műszerfalra korlátozódó játékfelület és a sokszor kicsit nyögvenyelős próbálgatás sokaknak elveheti a kedvét. Ha bejönnek a minimalista hangulatú programok, egy próbát megér, nem fog csalódást okozni.

Az óriásszörnyek témaköre soha nem fog kifulladni, pláne úgy, hogy azok masszív méretű robotokkal verekednek egy mega-metropolisz közepén. Ismerős a téma? Az Override egyik legnagyobb erénye a hihetetlenül fantáziadús robotsereg. Az Override tartalmaz jó és rosszabb megoldásokat, azonbanmegmarad a műfaj rajongóit megcélzó rétegjátéknak, amely visszafogott áron, független és kisebb résztvevőként a közepesen amatőr és a fokozottan ambiciózus megoldások között lavíroz. Mechák rajongóinak érdemes kipróbálniuk.

A Csillagközi Invázió óta tudjuk, milyen az, amikor katonaként végtelen számú űrbogárral kell szembeszállni. Az Earth Defense Force sorozat is ezt az élményt kínálja, azonban az EDF5 egy az egyben a negyedik rész, vagyis inkább mindegyik korábbi sorszámozott rész, miközben eredetileg 2017 decemberében jelent meg a tengerentúlon. Csapatban rovarokra és pókszabásúakra, idegenekre vadászni még mindig jó móka, miközben özönlenek, az emberek meg sikoltoznak. Kár, hogy a megvalósítás minden téren a régi.

Az Elden egy újabb, Cthulhu-mítosz ihlette játék, melyben egy névtelen hőssel kelünk az elfeledettek útjára, hogy annak rémségeinek legyőzése után megmenthessük mentorunkat.

Az egyik legnépszerűbb középkori grand strategy sorozat nemcsak új résszel bővül, de komolyan meg is újul, miközben még a szerepjátékok irányába is kacsintgat. Lehetne még ennél is többet várni a Paradox nagyszerű szériájától? Hamarosan kiderül. A Crusader Kings 3 2020. szemptember 1-én jelenik meg, kizárólag PC-re.

A Trackmania a 2006-os Trackmania Nations remake-je, melyben saját és a többi játékos szellemautói ellen kell versenyeznünk nyakatekert pályákon. A PC-re megjelent játék alapverziója ingyenesen játszható, de a felhasználói tartalmak nagy részét és a bővebb funkciókat előfizetéssel lehet elérni.

A kínai illetőségű Dark Star stúdió 2017-ben mutatta be a Sinnert. Már az első képen látszott, hogy nemcsak stílusában, hanem látványában is a FromSoftware játékára kíván hasonlítani. Persze, nem akartak egy puszta klónnal előállni, így két elemmel is megcsavarták az alapreceptet: először is a program csak bossharcokat tartogat – hasonlóan, mint a Furi és a Titan Souls –, másodszorra meg hősünket nemhogy nem fejleszthetjük, hanem éppenhogy egy tápos karakterrel fog visszafele fejlődni. Üdítő és élvezetes ötletekkel megtámogatott program lett az eredmény, amit egy félkész érzetű csomagolással engedtek útjára.

A Morta Shell egy sötét, önmagából kifordult világban játszódik. A játék alapját a megfontoltságot követelő, könyörtelen harcrendszer adja és az úgynevezett Shellek biztosítják a változatosságot. Felvehetjük ugyanis a legyőzött harcosok alakjait, amelyek mind-mind más harcstílust képviselnek, és ezeket fejlesztgetve, illetve elsajátítva válhatunk egyre erősebbé. Maga a kampány nonlineáris, vagyis a helyszíneket többé-kevésbé olyan sorrendben járhatjuk be, amilyenben csak szeretnénk.

Három évvel az eredeti megjelenés után, több hónap késéssel és néhány kemény kompromisszummal látogatott el PC-re a klasszikus stratégiai széria legutóbbi része. A Disgaea 5 túlzások nélkül a legszimpatikusabb japán taktikai stratégia: a csaták rövidek, a történet kellemesen elvont anime elmebaj, a játékelemeket pedig mesteri tempóban, fokozatosan adagolja. A játék azonban azonban csak jó lett, nem kiváló, ugyanis a PC-s port ezer sebből vérzik: például kivágásra került a játék összes online eleme, így nevével ellentétben ez a változat a Disgaea 5 legsoványabb verziója lett. Rajongóknak így is ajánlott.

A konzolokon olyan népszerű pofozkodós játékok az elmúlt években PC-n is teret nyertek, ennek a műfajnak pedig egy friss képviselője a parodisztikus felhangokat is megpendítő Assault Spy. A NIS megjelenése egyedi módon próbál a humor, a feszes akció és az anime stílus határmezsgyéjén araszolni. Az Assault Spy mégsem lett jó játék: a jó ötleteit nem tudja kellő mélységben és precizitással megvalósítani. A Sony játékos platformjainak vagy épp a Nintendo Switchnek sokkal jobban állna az öltönyös-vagdalkozós kémkalamajka…

Milyen lehetett gyerekként átélni a 2. világháború szörnyűségeit? Ezzel foglalkozik a Juggler Games játéka. A My Memory of Us két gyermek barátságáról és szeretetéről szól, kalandjaikról és arról a kötelékről, ami minden borzalmat kiáll. Magával ragadó hangulatú, szívhez szóló játék ez, legalább egyszer mindenkinek el kellene benne merülnie. Igaz, rövid a játékideje, és egyeseknek nyálasnak hathat, de ezt az akcióelemeket is magába foglaló kalandprogamot gyerekek is játszhatják, annak ellenére, hogy egy vészterhes korban játszódik.

A 2018-as év nemcsak a kalandműfaj stílust alaposan felkavaró Telltale Games látványos bukása miatt marad emlékezetes, hanem a francia „nagy csúnya farkas” miatt is, a stúdió ugyanis ez év márciusában indította útjára első kalandjátékát, vagyis annak első epizódját. Ami kifejezetten jól sikerült, az év végére pedig megjelent a teljes évad: A Big Bad Wolf alkotása egy izgalmas kalandjáték lett, ami az újragondolt párbeszédrendszernek és a szerepjátékos elemeknek köszönhetően több, mint egy interaktív film benyomását kelti: érdemes megvenni.

Építs, fedezz fel, erősítsd a védelmet, illetve mentsd meg egyedül vagy társaiddal a barátságos zöldségszerű lényeket, akiket nap mint nap szörnyetegek fenyegetnek. A Drake Hollow egy építkezős és fejlesztős, craftolós kooperatív játék, ami 2020. július 17-én jelent meg PC-re és Xbox One-ra.

A 2003-ban, GB Advance-ra megjelent Harvest Moon remake-jeként a Friends of Mineral Town egy igazi szimulációs játék, melyben a könnyed gazdálkodás a játékos dolga, hogy kipróbálhassa, milyen az élet a farmon. A Story of Seasons: Friends of Mineral Town 2020. július 14-én jelent meg PC-re és Nintendo Switchre.