Játékadatbázis

A Warhammer fantasy univerzum szinte kiált az akció-szerepjáték (ARPG) után, de csak most jutott eszébe ezt valakinek megcsinálni. A Warhammer: Chaosbane egy igazi régivágású hack'n'slash, vagy ha úgy tetszik Diablo-klón, melyben a Káosz seregeivel vesszük fel a harcot egyedül, vagy kooperatívan. Amit az EKO Software megalkotott, az egy szerethető Warhammer-kaszabolda a Diablo nyomában, korrekt külsővel és kooperatív móddal, mindenféle loottal és terjedelmes skillfával. Az ára viszont sok egy kicsit, némileg alacsonyabb áron kellett volna kiadni.

Az újrakiadások, felújítások és komplett újraértelmezések forgatagában a Senran Kagura is visszatért a gyökereihez, hogy teljesen új formában mutassa be a hagyományostól igen távol álló, telt idomokkal teli vízióját a modern nindzsákról és mindennapjaikról.

Nem panaszkodhatnak azok, akik komoly kosárélményre várnak, hiszen a Visual Concepts és a 2K évek óta tökéletesíti NBA 2K-szériáját, és kínál ezzel egy élményt, még akkor is, ha egyes összetevőkből (pl. mikrotranzakció) visszavehetne a kiadó. Az árkád élményt megcélzó játékok viszont eltűntek, egészen 2017 nyaráig. A Saber Interactive ugyanis ekkor készítette el az NBA Playgrounds című árkád programot, ami az NBA Jam által kínált élményt fejlesztette tovább, de nem eléggé. A 2018 végén megjelent folytatás jobban sikerült, mint elődje: az irányítása könnyebb, a játékmenete pörgősebb lett, azonban az összes játékos feloldásához az örökkévalóságig kell játszani, hacsak nem fizetsz pénzt értük.

Az Alien: Blackout egy mobilokra érkező Alien játék, melyben a Xenomorph-ot kicselezve kell túlélnünk egy romos űrállomáson.

A Shibuya Scramble egy kultjátéknak számító vizuális novella, ami eredetileg 2008-ban, még Nintendo Wii-re jelent meg, és egészen mostanáig egyáltalán nem volt elérhető angol nyelven. Ez azért is érthetetlen, mert nem éppen egy alacsony költségvetésű, elhanyagolható címről van szó, hanem egy olyan játékról, ami abban a Famitsu magazinban kapott maximális pontszámot, ami 1986-os fennállása óta csak nyolc programnak adta meg ezt. A 428: Shibuya Scramble a kiadása idején, ha nem is emelte új szintre a műfajt, de még ennyi év távlatából – főleg egy új közönségnek – is tud annyira friss és egyedi lenni, amihez foghatót mind a mai napig nem találni sehol. Éppen emiatt érdemes mindenkinek kipróbálnia, nem okoz csalódást.

A Boundless az a játék, ami ötvözi a No Man’s Sky bejárható, végtelenszámú űrbéli helyszíneit és a Minecraft szabadon átépíthető vagy lerombolható világát – nos, mindenki számára tud valami izgalmasat mutatni. Akár PC-n, akár PS4-en keresel új kihívást: a Wonderstuck alkotása nem ismer határokat. Éppen emiatt az élményt, amit kapsz saját magad határozod meg, de a Boundless világába és komplex szabályaiba nehéz beletanulni, idő kell a kiismeréséhez. Belekötni a játékba nehéz, mert bármilyen problémád merül fel, a Wonderstruck fejlesztői a Steam fórumban azonnal válaszolnak, és megoldást keresnek rá, ezzel példát mutatva sok más csapatnak.

A játék sok tekintetben más, mint elődje, a Hello Neighbor, hiszen kivették a horror elemeket és többé-kevésbé a lopakodást is. Feladatunk a játék nagyobb hányadában a két főszereplő gyerek fantáziájának hála alaposan átrajzolt, ennél fogva újfent szürreális házban annyi, hogy összegyűjtsünk néhány dolgot. Plüssállatokat, pénzes zsákokat, tűzvészből kimentett szerencsétleneket – minden a fantázia műve, hiszen a játék arról szól, hogy a testvérpár a kis fantáziavilágában bújócskázik.

Miután Cassie Cage legyőzte Shinnokot a Mortal Kombat X-ben, Raiden úgy próbálja megóvni a földi birodalmat, hogy elpusztítja az összes ellenségét. Ám megjelenik egy titokzatos istennő, Kronika, az "Idő Őrzője", ak elhatározza, hogy bármi áron rendet tesz az univerzumban, akár úgy is, hogy kitörli Raident az időből. A Mortal Kombat 11 új grafikus motorral, régi hősökkel és egy téren és időn átívelő történettel várja a sorozat rajongóit.

A Batalj a volt Dice veteránokat tömörítő Fall Damage játéka, melyet legjobban a körökre osztott akció-stratégia leírással lehet a legjobban jellemezni. Két játékos küzd egymás ellen egy-egy előre összeállított csapatot irányítva, a szimultán lejátszódó körök nem csak a taktikai lehetőségekhez adnak hozzá, a játékmenetet is gyorsítják. A BATALJ egy nagyon érdekes koncepció a körökre osztott stratégia és a multiplayer házasítására – a gond csak az, hogy nincs kivel játszani. A szerverek konganak az ürességtől, így a 25 eurós árát a játék nem éri meg, kellene neki egy kis marketing, hogy a szervereken embereket lehessen találni.

The Bard’s Tale. Egy legenda, ami 1985-ben jelent meg, és újító megoldásaival nemcsak a játékosok kegyét nyerte el, de a műfaj fejlődését is meghatározta. Ma pedig, 33 évvel később újra megtapasztalhatjuk azt a kalandot, mely a télbe fagyott város megszabadításáról szól. A The Bard's Tale Trilogy az eredeti játékok újraalkotott verzióit tartalmazza, a mai korra jellemző megoldásokkal: van automapping, szabad irányítás, és a program nagyfelbontású textúrákat kapott. A játékmenet azonban maradt az eredeti, de ez ne ijesszen el senkit: érdemes kipróbálni a címet, ami megmutatja, hogy honnan indult az RPG játékok fejlődése.

Az Assassin's Creed Rebellionban az elnyomás alatt álló Spanyolországot szabadíthatjuk fel a templomosok igája alól, méghozzá a legendás hősöket és új karaktereket tömörítő testvériségünk segítségével.

Újabb év, újabb busz-szimulátor. A játék maga logikusan felépített: adott egy szemmel láthatóan európai kisváros, amit valami miatt Sunny Springnek hívnak. Ebben a városban kell nulláról felépíteni a buszokra alapozott tömegközlekedést. Ehhez az előre kijelölt megállóhelyekre építve (lehetőleg jövedelmező) járatokat kell kialakítani, buszokat vásárolni, hozzá járművezetőket felvenni és aztán vezetni. Sokat. Merthogy nemcsak az alkalmazottaknak kell a volán mögé pattanni, hanem nekünk is. A téma remek, a buszok szépen modellezettek, a modder közösség lelkes - tehát a témára fogékonyaknak ajánlott játék ez, még akkor is, ha van pár idegesítő hibája.

A NGB a 2017-es Versus crossoveréhez képest a Gunpla-világot részesíti előnyben, méghozzá immáron negyedik alkalommal, csak éppen idén modern formában, az Unreal Engine 4 áldásos tevékenykedése mellett. Nem csak PS4-en, hanem PC-n is, ami a legnagyobb különlegessége ennek a címnek. Az Unreal 4-nek hála jól néz ki, a testreszabás baromi jó, tényleg rengeteg a lehetőség, így a New Gundam Breakers a rajongók álma lehetne, de a pár különálló szálra bontott kampány kicsit rövid, kb. 10 óra van benne, a multi meg vagy működik, vagy nem. Ehhez képest drága is.

A Street Fighter és a Mega Man csomagjai után azt gondolhatnánk, hogy a Capcom már csak a bevételre hajt, amikor egy újabb pakkot ad ki, ám ez a bundle tényleg egy csoda. Régi és klasszikus címeket - pl. Final Fight, Knights of the Round, The King of Dragons - összesen hetet kínál, kevesebb, mint hatezer forintért. Van online játék, lehet állítani a hátteret és egyéb apróságokat, tehát van móka, kacagás, öröm, akkor is, ha az nem teljes. Hiányzik ugyanis pár kultjáték, ilyen a The Punisher, vagy az Aliens vs. Predator, ennek ellenére érdemes megvenni ezt a pakkot, mert szórakoztató, árkád élményt ad.

A Thronebreaker: The Witcher Tales eredetileg a Gwent sztori módjának indult, de akkorára hízott, hogy a CD Projekt végül önálló játékot csinált belőle. A program 30 órányi történettel, fontos döntésekkel, harcokkal és persze rengeteg kártyázással bír.

A köralapú stratégiák kedvelői egy igazán érdekes fúziót próbálhatnak ki 2018 áprilisa óta a Steamen a Hex Gambit személyében, ami nem fantasy vagy történelmi témájú környezettel operál, hanem inkább egy mókás-színes kaland, meseszerű figurákkal. Egy kétszemélyes PVP/stratégiai játékról van szó, amiben egy vagy két másik játékossal kell megküzdenünk egy hexagonos alapú pályán, leginkább egy hagyományos táblajátékhoz hasonlóan. Az EA premier után a játék még egy picit szegényes állapotban volt, de a folyamatos fejlesztéssel a kért árat már érdemes kifizetni, ez pedig örvendetes dolog.

A 2009-es Scribblenauts azonnali siker lett, ötletes játékmenetével: a feladatok megoldása kizárólag a játékos szóismeretén múlott, a második rész pedig még jobban sikerült. A logikai-ügyességi játék a Scribblenauts Showdown-nal átment a partijáték műfajába. Érdekes ötletek nélkül, fájóan egyszerű minijátékokkal igyekszik szórakoztatni a felhasználóit, meglehetősen kevés sikerrel. Hangulata nincs, és csak akkor szórakoztat, ha van kivel megosztani – emlékezetes élmények persze így sem várnak senkire. Sok köze nincs az eredeti Scribblenauts játékmenethez, így nem ajánlott, még rajongóknak sem.

Az NBA 2K sorozat következő darabja, ahol a speciális kiadás borítóján LeBron James, míg az alap verzió elején Giannis Antetokounmpo található. A Visual Concepts most is egy hosszú és tartalmas karriermódot álmodott meg, azonban ez hosszabb, mint az eddigiekben. Több óra játék után léphetünk először pályára egy NBA meccsen, ezen kívül a program a szokott lehetőségeket kínálja. Az NBA 2K19 tálalása remek, híres színészek (pl. Michael Rapaport) alakítják a főbb szerepeket, a kosárélmény kiváló, azonban a 2K nem csökkentett annyit a mikrotranzakciók mennyiségén, mint kellett volna.

A Fallout Shelter sikerén felbuzdulva a Bethesda a The Elder Scrolls világát is átültette mobil eszközökre, méghozzá nem is akárhogy. A Blades egy teljes értékű, belső nézetből játszható RPG, mobil játékhoz képest meglehetősen szép grafikával.

A Wolfenstein: Youngblood egy alternatív ’80-as évekbe visz el minket, egészen pontosan 19 évvel játszódik a The New Colossus után. A történet középpontjában B. J. Blazkowicz és Anya ikerlányai állnak, Jessica és Sophie, akik megvénült és az előző részekben átéltek hatására lerobbant apjukat próbálják előkeríteni, ugyanis Terror-Billy eltűnt. Hogy két szereplőnk is van, az nem véletlen, a játék ugyanis nem csak szólóban, de kooperatív módban is játszható.

A Sword Art Online: Fatal Bullet a TPS külső és (részben) játékmenet ellenére lényegében egy dungeon crawler, aminél a csapat feladata a rövidebb, de általában inkább hosszabb párbeszédek során felmerülő problémák megoldása. Sajnálatos módon a program faék egyszerűségű történetet kapott, nem is ereszti a játékosok kezét, a dungeonok mind ugyanúgy néznek, a társak pedig kissé ostobán viselkednek. A világa ugyanakkor hangulatos, a lövölodözés jó, de ennek ellenére a Dimps alkotása nem elégíti ki a rajongók minden igényét. A PC-s port azonban tökéletes lett, ez pedig jó hír.

Halászhajó-szimulátor. Ez a Fishing: Barents Sea lényege, amelyben egy kicsi, kopott hajóval kell járni a norvég tenger vizét, hogy a játékos megtalálja a legjobb, halfogásra alkalmas helyeket. A halakért kapott pénzből felszerelést lehet venni, újabb és nagyobb hajókat, majd végül a birodalom-alapításra is sor kerülhet. Hat vezethető hajó, hiteles norvég táj, remek, Vangelisre emlékeztető zene, félszimulációs, megnyugtató játékmenet, amit gazdasági részek fűszereznek: ezt kínálja a Fishing: Barents Sea. A különleges játékokat keresők megtalálhatják benne számításukat, ráadásul nem is kerül sokba, így érdemes a kipróbálásra.

A W&R: Soviet Republic minden tekintetben egy tipikus városépítős játék, vagyis fel kell építenünk egy várost, amit aztán egyre nagyobbra duzzaszthatunk, és egyre fejlettebbé tehetünk, miközben persze folyamatosan küzdünk azért, hogy a lakókat életben, az épületeket és infrastruktúrát pedig karban tartsuk.

A Petroglyph neve az RTS-t szerető és ismerő közönség számára nem lesz ismeretlen: a Westwood felégetésének az az egyetlen pozitívuma volt, hogy a keménymag nem szállt el a szélrózsa minden irányába, hanem egyben maradt, majd 2003. április 1-től Petroglyph Games néven folytatták tovább. A Forged Battalion egy RTS, ami testreszabhatóságot kínál, saját frakciót, terveket, ötleteket, egységeket, de ennél többet nem. A Forged Battalion egy teljesen fapados, maximálisan szokványos RTS, aminek egy oka van – az, hogy a hangsúly nem is igazából a tényleges játékmeneten van, hanem az egyes meccsek között zajló menedzsmenten.