Játékadatbázis

A mai rohanó világban napraszám kapjuk a szebbnél szebb dolgokat ígérő játékokat, melyek nagy része sajnos végül csúfosan leszerepel. De itt-ott találni olyan leendő alkotásokat, melyek talán valóban képesek valami újat mutatni...

Az Infernal főhőse Ryan Lennox, egy bukott angyal, akit a pokol felbérel, hogy a menny titkosügynöksége, az „Etherlight” ellen harcoljon. A társaság az alvilági banda legtöbb földi ágensét eliminálta, és már a végső leszámolásra készül. Ryan hatalmas arzenállal és különleges természetfeletti képességekkel (telekinézis, teleportálás és hasonlók) nekiáll, hogy ezt megakadályozza – szüksége is lesz minderre... A sztori változatos helyszíneken zajlik: ősi kolostorok katakombái, hegyek gyomrába vájt titkos barlangok, kikötők és olajfinomítók váltják egymást. Az alapfelütés tehát erősen hasonlít a Painkillerre, amit az is erősít, hogy életerőnket és manánkat legyőzött ellenségeink energiáját beszippantva regenerálhatjuk.

Minden pingvin tud énekelni - mind, kivéve egyet, a Happy Feet (magyarul Táncoló Talpak) az ő történetét meséli el, interaktív kaland formájában. Ugrálhatunk, táncolhatunk, sikongathatunk kedvünkre, és természetesen megtanulhatjuk, hogy az előítélet rossz - értem?

Régóta hagyomány az Electronic Artsnál hogy a focilázban szenvedő játékosok számára minden aktuális futballszenzációból játékot farag, legyen az világbajnokság, Európa-bajnokság, vagy éppen a Bajnokok Ligája. Az UEFA Champions League sorozat gyökerei régebbre nyúlnak: a 96/97-es szezontól kezdve a Krisalis, majd a Silicon Dreams készített hivatalos BL-játékot, hogy aztán tavalyelőtt az EA tegye rá a kezét a licencre. Ahogy az eddigiek, az idei szezon játékfeldolgozása is elsősorban a konzolos közönségnek készült; a PC-s verzió vagy erősen lebutított konzolátirat, vagy szerényen feltuningolt FIFA 07 � de ebben a formában inkább hasonlít egy jó minőségű modhoz, mintsem különálló játékhoz. Összességében nem egy lenyűgöző darab, hiszen valami nagyon hasonlóval már volt dolgunk a FIFA 07-ben, és annyit meg nem ér, hogy erre külön pénzt adjunk ki...

A legendás EverQuest legújabb, kizárólag internetről megvásárolható küldetéslemeze tovább bővíti a határokat, és nem hagyja cserben a játék már-már aggastyán korba léphető rajongóit. Az expanzióban két, teljesen új világot fedezhetünk fel, ráadásul hajóval – igen, immáron a játékosok hajóra is szállhatnak, hogy azon vívják meg eszement csatáikat a gonosz kalózok ellen.

A legendás körökre osztott stratégiai játék harmadik része: korszerűsített grafika, aprólékosabban megtervezett játékmenet, jobb mesterséges intelligencia - a hangulat azonban a régi.

A Marvel: Ultimate Alliance a világhírű képregény-birodalom legjobb szuperhőseit gyűjti egy játékba, hogy egy sablonos sztoriban szépen legyőzzék az olyan gonoszokat, mint Dr. Doom. A játék rendelkezik kooperatív móddal, illetve rengeteg extra is kioldható belőle, de az irányítás nehézkes, és a játékmenet unalmas.

A már megszokott szerepjátékos-kliséktől mentes, elfuserált apróságoktól hemzsegő újszerű fantasy RPG, amely semmiféleképpen nem ajánlott gyengébb idegrendszerrel rendelkező kezdő játékosoknak - de ugye, ami nem öl meg, az erőssé tesz...

Szeretjük a hentelős játékokat, nem? Főleg, ha van bennük némi kihívás, és fejlődési elem is, mint például az egyik legnehezebb hack 'n' slash akciójátékban, a Severance: Blade of Darkness-ben. Az Enclave hasonló vonalat követ, bár jóval könnyebb kivitelezésben.

A régi idők kalózai új életre kelnek ebben az akció-kalandjátékban. Egy kalózkapitányt alakítunk, aki elindul, hogy felfedje saját sorsát, végigjárja azt, amit kirendeltek neki - miközben, természetesen, begyűjti a rengeteg kincset, és kardjával megszabályozza azokat, akiknek ez nem tetszik.

A legendás Dark Age of Camelot majdnem olyan régóta van jelen a MMORPG-k birodalmában, mióta azok megkezdték a térhódításukat. A hangulatos, folyamatosan fejlődő MMO sikere kis túlzással töretlen. Természetesen nem lehet olyan slágerjátékokhoz mérni, mint a World of Warcraft, vagy a Guild Wars, de az is biztos, hogy ezek nincsenek több éve a szakmában.

A Need For Speed széria a sok utcai versenyzés után visszatér a körversenyekhez, hogy egy amatőr autóversenyző karrierjét igazgathassuk a korai zsengékről a csúcsig. A játékban nagy szerep jut az autók roncsolódásának, a fél-arcade fizikai modellnek és a sorozat első igazi PS3 / Xbox 360 szintű, korábbiakhoz képest új grafikának.

A Phantasy Star Universe egy akció-RPG akart volna lenni, rengeteg harccal, és a szokásos, távol-keleti túlzásokkal, hangulattal. Azonban PC-re elég igénytelen formában érkezett meg.

A játék, amely akkorát bukott, hogy a fejlesztőgárdáját is szélnek eresztették miatta. Pedig minden megvolt - kellemes hangulat, korrekt grafika... Ha fele annyira lett volna bugos, mint amennyire a foltok tették, talán érdemes lett volna emlékezni rá.

Kíváló, ingyenes FPS játék, a reálisabb fajtából. Remek grafika, statisztikákat figyelő rendszer, összetett csapatmunka: ezek a jellemzői.

Az MMO-kiadó NCsoft ezúttal egy ingyenes mókát kínál, ehhez mérten persze nem kell valami hatalmas durranásra számítani, de némi lazításra megteszi. Úgy tűnik, a kreatív csapat is épp a következő nagy projekten agyal, így a portás bácsit kérték meg, mondjon már valami címet, hiszen kevés sablonosabbat lehet elképzelni egy ilyen cucchoz, mint ezt: Dungeon Runner. Bár arra jó, hogy az olvasó kitalálja, miről szól: föld alatti kazamatákban kell rohangálni, és hentelni rút szörnyeket, ezáltal fejlődni, szintet lépni. Az alapfelállás is megaklisé: harcos, távolsági támadó és mágus közül választhatsz, és lehet szólóban, illetve csapatosan vadászni. Bíztató elem, hogy a �dungeonok� Diablósan, véletlenszerűen vannak generálva, így azért a mókát nehezebb megunni. A készítők új pályákat, ellenségeket és cuccokat ígérnek, utóbbiból már most is van jócskán. A játék ingyenesen letölthető és tolható, ám akinek van rá 5 dollárja, jobban jár, ugyanis ezzel extra szolgáltatásokra jogosult, úgymint: csak így juthatunk hozzá a legbrutálisabb cuccokhoz, mellyel a legtöbb kincset és tápot ígérő helyeket is ki tudjuk pucolni; a készletben 220 egységnyi hely van, szemben az ingyenverzióval, ahol csak 80; csak a fizetősök tudnak egy egységhelyre több mana- vagy életerőitalt pakolni, a többieknek minden lé újabb és újabb helyet vesz el a készletből; ha a szerverek megtelnek, a fizető játékosok automatikusan az �ingyenélők� elé kerülnek... Fentiből is kitűnik, hogy abszolút megéri ez az alig ezer forint, és a srácok további bónuszokat is terveznek. Mielőtt rohannátok, el kell mondani, hogy a játék egyelőre limitált tesztfázisban van, azaz egyrészt kell hozzá PlayNC hozzáférés (ilyet ingyen lehet készíteni, a Lineage és a többi NCsoft MMOG játékosainak pedig már van), plusz egy egy meghívó egy már bent lévő játékostól, amely egyelőre elég nehézkesen működik.

A Tabula Rasa sci-fi alapú, melyben az emberiség intergalaktikus zsoldoscsapata, az AFSF (Allied Free Sentient Forces) küzd az idegen faj, a �The Bane� ellen, ismeretlen, távoli bolygókon. A TR sztorialapú, a küldetések, melyeket szólóban vagy csapatosan hajthatunk végre, alaposan befolyásolják az egész játékot, sőt a birtokunkban lévő rejtélyes erő, a Logos az egész kozmoszt képes átformálni. A műfaj egyszerre FPS és RPG, azaz sok akció, lopakodás, némi mágia és erősebb karakterfejlesztés, no meg persze osztályrendszer, hogy mindenki megtalálja a maga posztját a seregben és a csatában. A játék fejlesztője a Destination Games, amelyet Richard Garriott, az Ultima-univerzum megálmodója és megalkotója, a játékhistória legnagyobb hatású fejlesztőműhelye, az Origin stúdió egykori alapítója hozott létre.

A projekt fejlesztését leállították!

Max Payne visszatér! Ugyan az első részben a fél várost hidegre tette, de mégis megúszta, a rendőrség megbocsátotta magánháborúját, és visszavette köreibe. Max próbál megjavulni, próbálja a törvény útját járni ismét, de az első részben megismert Mona ismét elcsavarja fejét, és most Maxet még nagyobb bajba sodorja, mint eddig.

A Vogster Entertainment egy New Jerseyben székelő új cég, de okos taktikával rögtön Kijevben és Moszkvában is nyitottak stúdiót, hogy az ottani, közismerten jó képességű emberanyagot felhasználhassák, no meg azonmód megjelenhessenek a kelet-európai piacon is. Első projektjük egy MMORPG, CrimeCraft címmel, mely PC-re, XBOX360-ra és PS3-ra készül. A legjobb hír, hogy nem aprózták el a srácok, és egyből megvásárolták az Unreal3 motor licencét hozzá. A játék a mai, modern világban játszódik. A játékosok a politikai, gazdasági és szociális élet szereplői lesznek, üzletet nyithatnak, kereskedhetnek, és szenvedő alanyként konfrontálódhatnak bűnözői csoportokkal vagy rejtélyes rendfenntartó figurákkal. A Megapolisz nyüzsgő életének, atmoszférájának fenntartását, folytonos változását erős mesterséges intelligencia segíti. A főbb kulcspontok: vehetsz magadnak autót és házat; nyithatsz és üzemeltethetsz boltokat, raktárakat, bankokat, üzemeket; részt vehetsz területharcokban és klánháborúkban; MMO-ban egyedi csatarendszer (no, erre igen kíváncsi leszek...); fejlett szociális rendszer, a konfliktusokat lövés nélkül is el lehet simítani; választhatsz a törvénytisztelő, a bűnöző, vagy a pénzügyi karrier között, ezt bármikor megváltoztathatod. Ennyit tudunk egyelőre, képet sem még, csak pár pici koncepciórajz látható a fejlesztő projektoldalán. Ezek szerintem egyébként erősen cyberpunk hatásúak – főleg a gördeszkás hacker -, finom Neuromantik-hangulat lengi be őket, ami azért nem hangzik rosszul. A partnerlista alapján a kiadó a Vivendi lehet, de a terjesztők között szerepel még a Best Buy, a GameSpy és a Yahoo Games is. Részletek később.

A zseniális első rész után eléggé szíven ütötte a játékosokat ez az összecsapott epizód. Gyakorlatilag az első részt kaptuk meg, lebutítva, szebb grafikával és több csatával - amik igen bénán vannak kidolgozva. Ez most nem jött össze...

Az Oblivion első "igazi" küldetéslemeze. Kapunk egy új területet, melynek körülírása így szól: "the realm of Sheogorath, the Daedric Prince of Madness", azaz az őrület ifjú daedra hercegének, Sheogorathnak birodalma ez.

A Desperados 2: Cooper�s Revenge első küldetéslemeze, mely érdekes módon új néven debütál.