Játékadatbázis

A Far Cry: New Dawn egy szempontból próbált újítani a megszokott poszt-apokaliptikus világokhoz képest: a világvége ezúttal nem lepukkant. A Föld nem lett végtelen sivatag, nem romos, kiégett házak között kell grasszálnunk, éppen ellenkezőleg: a természet fénykorát éli, színesbe borultak a mezők, zöldellnek az erdők, és itt-ott kisebb-nagyobb, békés közösségek működnek Hope megyében.

A magyar Lost Pilgrims Studio műhelyében készült a Vagrus: The Riven Realms, ami egy stratégiai elemekkel meghintett, körökre osztott RPG. A középpontjában egy karavánvezető, egy vagrus áll, aki egy különös és veszélyes, sötét fantasy világban él.

The Bard’s Tale. Egy legenda, ami 1985-ben jelent meg, és újító megoldásaival nemcsak a játékosok kegyét nyerte el, de a műfaj fejlődését is meghatározta. Ma pedig, 33 évvel később újra megtapasztalhatjuk azt a kalandot, mely a télbe fagyott város megszabadításáról szól. A The Bard's Tale Trilogy az eredeti játékok újraalkotott verzióit tartalmazza, a mai korra jellemző megoldásokkal: van automapping, szabad irányítás, és a program nagyfelbontású textúrákat kapott. A játékmenet azonban maradt az eredeti, de ez ne ijesszen el senkit: érdemes kipróbálni a címet, ami megmutatja, hogy honnan indult az RPG játékok fejlődése.

Két egymástól független férfi, egy eset, vagy legalábbis egy-egy hasonló család, amin osztozkodnak, miközben az általuk ismert világok disztópiába és utópiába fulladnak – hogy melyik az igazi, sejtésük sincs, de azt mindketten jól tudják, hogy egyetlen valóság létezik, minden más csak hazugság. A Daedelic alkotása egészen egyedi élményt ad, miközben keveredik a disztópia és utópia, ami végül egy kiforrott egészben kel önálló életre. A hangulat, a történetvezetés, a sztoriban lévő mélység idővel a játék majdnem minden hibáját feledteti, és a kampány során felvázolt problémák rengeteg rétegre bonthatók le, érdemes kipróbálni!

A Sega ügyesen emeli modern környezetbe az első két Yakuza-játékot, amik PS2-n az egész gengszter-sagát elindították. A Yakuza Kiwami 2 a második rész komplett remake-je, ami korunk minőségi megoldásaival, és az eredeti klasszikus játék teljes tartalmával varázsolja el a játékost. A Kiwami-felújítás az első rész remake-jéhez hasonlóan tartalmaz friss jeleneteket és új játékmenetszakaszokat is. A játékot meghajtó motort a fejlesztői lecserélték a Dragon Engine-re, így ennek megfelelően igazi szájtátós élményt kínál, plusz minden, amiért a sorozatot eddig is szeretni lehetett. Jó lehetőség ez a belépésre, de csak az első rész után...

A LEGO kaland 2 mozifilm eseményein alapuló The LEGO Movie 2 Videogame során idegen megszállók romba döntik LEGO-várost, így Emmet, Lucy és más hősies karaktereken a sor, hogy világukat hátrahagyva megmentsék barátaikat a Systar-rendszer furcsa lakóitól.

Egy második résszel és tizenhét évvel a háta mögött jutott csak el a Nintendo oda, hogy felújítsa a Luigi’s Mansion-sorozat első részét, ráadásul ebből ezúttal nem az aktuális csúcshardver, hanem a nyugdíjas éveit töltő Nintendo 3DS játékosai profitálnak. A játék 2001-ben jelent meg Nintendo GameCube-re: akkor is, most is páratlan élményt adott és és, egy időtlen klasszikus, annak ellenére, hogy a Nintendo 3DS-en nem érzi túl jól magát. Technikai és irányításbeli problémákkal küzd a játék, ennek ellenére a szellemvadászat még mindig elképesztően szórakoztató, ráadásul Luigi 2019-ben Nintendo Switch-re is beköltözik, hogy ott folytassa a vadászatot!

A Car Demolition Clicker egy apró játék, ami sokat ígér, de keveset fog. Azt ígéri, hogy autókat intézhetünk el, robbanthatunk fel, szedhetünk szét a lehető legváltozatosabb módon, ami alapvetően jó szórakozást adna, ha a megvalósítás jó lenne. De nem az: kevés az autó, a pusztítás nem elég látványos, egyszerűen nincs elég fantázia a játékban ahhoz, hogy megérje vele tölteni az időt. Lehet találni ennél sokkal jobb clickert is, a kért árat pedig érdemes olyan játékra fordítani, ami megéri az árát, különösen egy vásár időszakában.

Mind hallottunk vagy olvastunk legalább egy Grimm mesét, melyekben van egy visszatérő elem, a baljós sötét erdő. Ne térjünk le az útról, szórjunk morzsákat, hogy kitaláljunk. De mi van akkor, ha ez az egyetlen hely ahová menekülni lehet egy véres háború nyomai elől? A Grimmwood - They Come at Night! című játék egy túlélő MMORPG, ahol a játékosok jobban egymásra vannak utalva, mint máshol. Ebből az ötletből lehetett volna egy remek játékot csinálni, de kevés benne a tartalom és nagyon lassú a játékmenete. Az a pár jó dolog, ami van benne, nem ellensúlyozza eléggé a hibáit.

A Shining-sorozat 1991-es indulása óta tucatnyi programmal gazdagodott, ezek közül jó néhány Japánon kívül is megjelent. A Shining Resonance eredetileg PS3-ra készült el, hogy rögtön megszerezze a premier hetén az ötödik legjobban fogyó játék címét. Az elmúlt 27 év alatt a Shining-sorozat kipróbálta már magát stratégiai, dungeon crawler és RPG címként is, a Shining Resonance pedig az utóbbi műfajban erősítette a széria népes családját, de csakis Japánban – egészen eddig. A SEGA ugyanis fogta magát, kipofozta a 2014-es epizódot, feltuningolta a grafikát, hozzácsapott a programhoz két új játszható karaktert, plusz néhány letölthető tartalmat, és voilá, megszületetett a Shining Resonance Refrain. Könnyen megtanulható, intuitív harcrendszer, élvezetes küzdelmek - ezt kínálja a Shining, aminek vannak kifejezetten nehéz pillanatai, a mentési pontok pedig távol vannak egymástól.

Folytatódik a Layers of Fear, és a második rész még több réteget bont le az emberi félelmek velejéről. A helyszín ezúttal egy titokzatos óceánjáró, a központi témát pedig a festészet helyett a filmtörténelem adja. Éppen ezért a főhős egy színész, akit forgatásra hívtak a hajóra. Persze, ez nem egy szokványos filmforgatás...

Az Assassin's Creed Rebellionban az elnyomás alatt álló Spanyolországot szabadíthatjuk fel a templomosok igája alól, méghozzá a legendás hősöket és új karaktereket tömörítő testvériségünk segítségével.

Újabb év, újabb busz-szimulátor. A játék maga logikusan felépített: adott egy szemmel láthatóan európai kisváros, amit valami miatt Sunny Springnek hívnak. Ebben a városban kell nulláról felépíteni a buszokra alapozott tömegközlekedést. Ehhez az előre kijelölt megállóhelyekre építve (lehetőleg jövedelmező) járatokat kell kialakítani, buszokat vásárolni, hozzá járművezetőket felvenni és aztán vezetni. Sokat. Merthogy nemcsak az alkalmazottaknak kell a volán mögé pattanni, hanem nekünk is. A téma remek, a buszok szépen modellezettek, a modder közösség lelkes - tehát a témára fogékonyaknak ajánlott játék ez, még akkor is, ha van pár idegesítő hibája.

A NGB a 2017-es Versus crossoveréhez képest a Gunpla-világot részesíti előnyben, méghozzá immáron negyedik alkalommal, csak éppen idén modern formában, az Unreal Engine 4 áldásos tevékenykedése mellett. Nem csak PS4-en, hanem PC-n is, ami a legnagyobb különlegessége ennek a címnek. Az Unreal 4-nek hála jól néz ki, a testreszabás baromi jó, tényleg rengeteg a lehetőség, így a New Gundam Breakers a rajongók álma lehetne, de a pár különálló szálra bontott kampány kicsit rövid, kb. 10 óra van benne, a multi meg vagy működik, vagy nem. Ehhez képest drága is.

Az Unravel 2016-ban jött, látott és belopta magát a játékosok szívébe, így a svéd Coldwood Interactive 2018-ban elérkezettnek látta az időt, hogy az EA Playen nemcsak hogy bejelentse a co-op móddal felvértezett folytatást, hanem még aznap meg is jelentesse. A kaland ezúttal két Yarni körül összpontosul, ugyanakkor az Unravel Two csak helyi kooperatív módban játszható, ennek ellenére kifejezetten élvezetes darab. Megkapó mese, egy csodálatos és élvezetes utazás, a fejlesztők ismételten képesek voltak arra, egy varázslatos élménnyel ajándékozzanak meg minket.

Az X4 Foundations a legendás játéksorozat következő felvonása, mely még több lehetőséggel, még részletesebb játékmenettel várja az űrszimulátor rajongókat. Akár kereskedni, bányászni, kalózkodni, vagy zsoldosnak állni van kedvünk, itt mindenre adott a lehetőség. Az X4: Foundations minden szempontból nézve egy fantasztikus űrszimulátor alapja. Jelenlegi formájában azonban csak egy tartalmas, hangulatos váz. Azonban nem szép, nem felhasználóbarát, de több lehetőséget tartogat, mint a műfaj összes többi játéka együttvéve.

Gondoltál már arra, milyen lehetne Ari Goldnak lenni a Törtetőkből? Szeretnéd tudni, milyen egy kényes dívát vagy egy lusta színészt pesztrálni? Hogyan jutathatsz el valakit a névtelenségből a hírességek közé? Nos, a magyar fejlesztésű Cattle Call: Hollywood Talent Manager ezt kínálja.

A Street Fighter és a Mega Man csomagjai után azt gondolhatnánk, hogy a Capcom már csak a bevételre hajt, amikor egy újabb pakkot ad ki, ám ez a bundle tényleg egy csoda. Régi és klasszikus címeket - pl. Final Fight, Knights of the Round, The King of Dragons - összesen hetet kínál, kevesebb, mint hatezer forintért. Van online játék, lehet állítani a hátteret és egyéb apróságokat, tehát van móka, kacagás, öröm, akkor is, ha az nem teljes. Hiányzik ugyanis pár kultjáték, ilyen a The Punisher, vagy az Aliens vs. Predator, ennek ellenére érdemes megvenni ezt a pakkot, mert szórakoztató, árkád élményt ad.

A Trials Rising lényegében ugyanaz, mint az elődje, a Fusion volt, csak a fejlesztők mindent a négyzetre emeltek. Szebb a grafika, dögösebb a zene, ötletesebbek, ennél fogva nyaktörőbbek az ezúttal valós helyszíneken átívelő versenypályák, illetve még több, még színesebb cuccot gyűjthetünk be jutalomként, amikkel aztán talptól skalpig és kipufogótól gázkarig felcicomázhatjuk motorosunkat és motorunkat.

Középkori háborúzást már nem csak az Ubisoft Hor Honor című játéka kínál, hanem egy orosz fejlesztőcsapat, a Triternion alkotása is. A Mordhau egy fiktív középkori világban játszódik, ahol két zsoldossereg emberei esnek egymásnak a havas hegyvidéken és a patakokkal szabdalt mezőn. Összesen négyféle játékmódot ad, ezek közül messze a legnépszerűbb a maximum 64 főt összeengedő Frontline, de akad itt hordamód és skirmish, sőt még battle royale is. A Mordhau egy remek játék, ami néhány technikai hibától eltekintve felhőtlen szórakozást ígér mindazoknak, akik szívesen kipróbálnák magukat a sötét középkor csatamezőin...

A Monster Hunter: World kirobbanó sikere után a Capcom óvatos tapogatózásként kiadta a sorozat első Nintendo Switch részét, ami ugyan inkább mondható egy kibővített remasternek, de így is tökéletesen hozza az elvárt Monster Hunter élményt – ráadásul bárhol és bármikor. A legszembetűnőbb újdonság egyértelműen a grafika, ami gyakorlatilag egy teljesen új játékot varázsol a Generations Ultimate-ből. Amit a Capcom kínál Switchre: rengeteg tartalom, feljavított grafika és számos játékélményt javító újdonság, ugyanakkor ez belépő epizódnak nem nagyon ajánlott, a sorozatot ismerőknek azonban jó választás.

A Thronebreaker: The Witcher Tales eredetileg a Gwent sztori módjának indult, de akkorára hízott, hogy a CD Projekt végül önálló játékot csinált belőle. A program 30 órányi történettel, fontos döntésekkel, harcokkal és persze rengeteg kártyázással bír.

A Parkasaurus egy park-menedzselős program a DinoPark Tycoon nyomdokaiban haladva. Feladatunk nem csak annyiból áll, hogy felhúzzunk egy működőképes "Jurassic Parkot", hanem annak elkészülte után gondoskodnunk kell vendégeinkről, alkalmazottainkról és persze szeretett dinoszauruszainkról.

A Flashing Lights egy egyszemélyes indie projekt, melyben rendőrők, mentők, tűzoltók bőrébe kell belebújni. A kiadó, az Excalibur a sikertelen Kickstarter kampány ellenére is látott fantáziát a játékban, ami az Early Access megjelenésekor még igen kezdetleges változatban került fel a Steamre. A végleges megjelenésig a fejlesztőnek, Nils Jakrinsnak rengeteg munkát kell elvégeznie, de ha egy tehetséges modcsapat segíti őt, akkor kifejezetten élvezetes játék születhet a Flashing Lights-ból, ezt azonban ki kell várni.