Amikor a "legősibb mesterségről" beszélünk, elsőre senkinek sem a pék ugrik be, pedig kenyeret már húsz-harmincezer évvel ezelőtt is sütöttek elődeink, és legtöbbünknek az élet ma is elképzelhetetlen pékáruk nélkül. Egy komplett pékséget vezetni és profitot termelni persze óriási kihívás, ami játék formában valószínűleg élvezetesebb, mint az életben – erre lett kitalálva a Bakery Simulator, ahol eljátszhatod egy pék szerepét a saját konyhádban, ami még virtuálisan is igen kemény munkának bizonyul!

Kezdetben elég fapados a vállalkozás, hiszen egy sima mixer és régi sütő alkotja első pékséged lelkét, na meg az eleinte igen limitált receptkönyv, amiben a zsemlék és kenyerek kreálásához kellő instrukciók bújnak meg. Maga a pékműhely tele van a sütés kellékeivel, ipari mennyiségű hozzávalóval, sütő-tálcákkal, kenyér- és muffinformákkal, nyújtódeszkával – avagy mindennel, amit egy reménybeli sütőipari mágnás csak kívánhat! Az első lépés egy rendelés elfogadása, aminek keretében egy helyi üzlet megrendel valahány darabot egy adott pékáruból, neked pedig nagyjából 10 perced van elkészíteni és leszállítani azokat. Az óra ketyeg, miközben az aktuális receptet látóteredben tartva neked kell kimérni pontosan a hozzávalókat, a liszttől az élesztőn át a vízig (a végtermék minősége erősen megsínyli, ha nem tartod be tűpontosan a mennyiségeket), majd a receptben megadott ideig mixelni a nyers tésztát. Ezután következik a nyújtás és formázás bonyolult feladata, ami a fő minijátékokat adja: a tészta egyenlő darabokra vágása, majd adott alakra igazgatása első konyhádban kézzel történik. Ez a minijáték ötnél többször már elég repetitív és frusztráló, de szerencsére minden profitodat visszaforgathatod a pékség felszereléseinek fejlesztésébe, és a legtöbb péksüti-alakhoz vehetsz majd később erre a feladatra automatizált gépet.

A nyers vekniket már csak a sütőbe kell pakolnod, és tökéletesre sütni – a legelső, időzítő nélküli kemencénél még aktívan figyelned kell, és gyorsan kivenni mind, mielőtt lángra kap az egész. A remélhetőleg tökéletesre sült, pontosan kimért alapanyagokból álló végterméket ekkor dobozokba pakolod, és indulhat a játék legváratlanabb része, a házhozszállítás. A pékség falain túl egy komplett kisváros vár rád, ahol személyesen furikázhatod megrendelőidhez a friss kenyeret. Indulás előtt a térképen nézed ki az aktuális kávézóhoz vagy étteremhez vezető útvonalat (ebben a kétesen menedzselt városban minden reggel más útlezárásokat kell navigálni), majd a hajnali sötétségben épp csak ébredező utcákon odavezetni a rendeléssel. Kezdetben a családi zsiguliban hurcolod a friss pékárut, később viszont saját logóval díszített furgont is vehetsz, amibe több adag rendelés fér, így egyszerre több helyi üzletet is elkezdhetsz kiszolgálni. Ez a kétes értékű, diétás GTA-betét egyáltalán nem ad az extra komplexitásnál többet a játékhoz, az autóvezetés ügyetlen és következmények nélküli (nincs büntetés a KRESZ szabályainak megszegéséért, karambol esetén nem sérül az áru), az 5 lehetséges szállítási helyszín pedig gyorsan unalmassá válik a jobbára élettelen városban. Szerencsére pár szinttel később lehetőséged nyílik futárszolgálatot bérelni a kiszállításhoz, és örökre elfelejtheted ezt a felfoghatatlanul felesleges részt a játékban.

Dobd vissza kenyérrel

Amint az utolsó megrendelést is teljesítetted, a nap véget ér, és megkapod összegzésben, mennyi pénzt kerestél – a pékáruk minőségét meghatározza, mennyire voltál hű a recepthez a hozzávalók, keverési és sütési idők, és a formázás kérdésében, a végső összeget pedig erősen befolyásolja, sikerült-e a megadott időn belül szállítani a rendelést. A következő napon egészen új megrendeléseket fogadhatsz el, vagy költheted összegyűlt tőkédet a pékség fejlesztésére. Idővel új felszerelést vehetsz (fánk készítő gép, tészta adagoló, zsömle- és kenyér formázó, modern sütő), vagy meglévő konyhai gépeidet turbózhatod fel extra funkciókkal (automata időzítő a keverőhöz, wifi kapcsolat a kiválasztott recepthez, amikor a liszt és folyadék mennyiségeket méred ki, keverőlapát az olajsütőbe ami forgatja a fánkokat). Ahogy a napok telnek, konyhád egyre modernebbé válik, és az automatizálásoknak köszönhetően egyre nagyobb megrendeléseket vagy képes teljesíteni. A folyamat persze sosem lesz annyira robotizált, hogy ne jelentsen kihívást elkészíteni mindent, de ahogy halad előre a játék, egyre inkább az időmenedzsment és stratégia kerül előtérbe az aprólékos konyhai feladatok helyett. Ahogy pedig a receptkönyv egyre bővül, sima cipó mellett muffin, croissant, bagel és egyéb cifraságok is felkerülnek a megrendelő listákra, nemcsak többféle gépre, de szélesebb liszt- és más alapanyag-választékra is szükséged lesz. Egy idő után kénytelen vagy nagyobb pékségbe költözni, ahol bőven akad hely a végtelen mennyiségű tartálynak és hordónak. Ahogy az üzlet virágzik és bővül, úgy terjed hírneved is a városban is, és egyre több potenciális megrendelő jelentkezik, mindenféle új kívánságokkal.

Az út, ami a kis kemencében sült, kézzel formázott buciktól az ultramodern pékművészeti alkotásokig vezet, tagadhatatlanul élvezetes, akárcsak a játék általános atmoszférája. A témához csodálatosan illő grafika ékkövei maguk a péksütik, amik a sütőben gőzölögve olyan kívánatosak és élethűek, hogy szinte érezni illatukat a monitoron át. Engem ugyan még a pandémia sem tudott rávenni, hogy sokakhoz hasonlóan banánkenyeret és zsömlét kezdjek otthon sütögetni, de a Bakery Simulator meggyőzött, hogy kipróbáljak párat a való világbeli felhasználásra is tökéletesen alkalmas receptek közül. Maga a tempó még a ketyegő óra mellett is kifejezetten nyugis, ami az elmúlt hónapok Elden Ring általi idegösszeroppanásai után kifejezett pozitívum.

Kinek a pék...

Sajnos a játék nem mindenhol kelt meg eléggé, és ha a már említett, harmadik típusú találkozással felérő autós részt nem számítjuk, a legnagyobb minőségi probléma pont az irányítás körül van. A legkisebb keverőtál kivételével mindegyiknél előáll az a gond, hogy a tál egyszerűen kitakarja a látóteredet, miközben a hozzávalókat pakolod bele, vagy a sütőformákba öntöd a tésztát, ezzel ellehetetlenítve az effektív munkát. A formázós minijáték öt-nyolc darab péksüti felett idegőrlően repetitív és lassú, márpedig sajnos pl. perecet vagy croissant készítő gép nem létezik, így ezeket a recepteket kénytelen vagy manuálisan megoldani a gyúródeszkán... A muffin sütéséről nem is beszélve! Az tökéletes esete a borzalmas irányításnak és a legirritálóbb sziszifuszi mókolásnak.

Frusztráló tud lenni a pontos instrukciók hiánya is, az alapfelszereléseden túl megvett új gépek használatának mikéntje például magyarázat nélkül marad, a játék egy pontján felbukkanó fűszeres polc szerepe is, ezeket magadnak kell kitalálnod (kísérletezhetsz a tésztához adott fűszerekkel, és ami végül tetszik a megrendelőnek, az bekerül a receptkönyvedbe). Akadnak sajnos játéktörő bugok is, bizonyos gépeket néha minden ok nélkül képtelenség bekapcsolni, helyszínek szívódnak fel a térképről, vagy az időszámláló akad be – ezeket a fejlesztők a Steam fórum alapján szerencsére mind prioritással kezelik. És bár jó 12 órányi szórakozás bőven van benne, de egy ponton a játék hirtelen kifut a tartalomból. Ha minden megrendelő céget megnyitottál, a konyhai gépek maxra vannak fejlesztve, és elég magas a reputációd, nincsenek többé elérhető célok, és nincs különösebb ok arra, hogy tovább játssz. Hacsak nem élvezed kifejezetten a sütés folyamatát, ami – be kell látni – azért tényleg elég szórakoztatóra sikerült.