A 2016-os év egyik legnagyobb meglepetése nem a Battlefield 1, hanem ugyancsak az EA istállójából érkező Titanfall 2 lett, ami közel sem kapott akkora figyelmet a cégóriástól, mint amekkorát megérdemelt volna. A Battlefield 1 persze tarolt, szokás szerint milliók vetették bele magukat a legújabb részbe, hogy puskacsőre kaphassák a hatalmas csatamezőkön, vérben és sárban gázoló ellenségüket. Kiderült, hogy az első világháborús miliőtől nem kell félni, csupán jól kell azt tálalni ahhoz, hogy eladható játékot varázsoljanak belőle. És bár nem a Battlefield 1 lett a széria legjobb része, elmondhatjuk, hogy hozta az elvárható minőséget.

De ahogyan az lenni szokott, és ahogyan azt már az elmúlt sok-sok évben megszokhattuk, nincs Battlefield-játék DLC nélkül: az alapjáték mellé megvásárolható Premium csomaggal újabb adag tartalmakhoz juthatnak azok a virtuális bakák, akik az elmúlt hónapokban kitartottak a játék mellett.  Ezekből a kiegészítő csomagokból még további 4 érkezik a jövőben a Battlefield 1-hez, melyek darabját 15 euróért egyenként is megvásárolhatjuk, de a Premiummal gyakorlatilag három DLC áráért ötöt kapunk, ezért érdemes inkább abba fektetni. Szóval ez a közel 14 000 forintos Premium csomag 5 DLC-t rejt magában, melyek közül az első a They Shall Not Pass, aminek legfontosabb újdonsága, hogy hadrendbe állítja a francia hadsereget, amely hatalmas áldozatok árán védte országát a császári erőkkel szemben. Egyébként innen ered a csomag címe is, a They Shall Not Pass (franciául: „Ils ne passeront pas!”), amit a francia sereg katonái a verduni ütközet során mondtak egymásnak.

Térképet ide!

Az expanzió mondhatni a szokásos mennyiségű és minőségű tartalmat nyújtja, legalábbis ha az előző Battlefield-játékokat vesszük alapul. A legtartalmasabb, és valószínűleg a legtöbb játékos által legnagyobb örömmel fogadott újdonság a csomagban található négy új térkép lesz, amelyek mindegyike az európai nyugati front egy-egy új helyszínét kelti életre. Az első ezek közül a Rapture nevű harcmező, amely az Aisne folyó két partján terül el, s kétségtelenül ez a legszebb pálya mindközül. A pipacsokkal beborított domboldalak egészen fantasztikus látványt nyújtanak, amelyekkel szemben tüzérségi állásokkal övezett lövészárkok helyezkednek el – e kettő kontrasztja rendkívül szembetűnő és varázslatos. A két partot egy széles kőhíd köti össze, amely az egyre elhatalmasodó harcok során előbb-utóbb leomlik. A Rapture remek helyszín az orvlövészek számára, szóval, aki szeret fejlövésekkel idegrohamba hajtani random játékosokat, az itt megtalálja a számítását.

A második pálya Soissons néven fut, amely egy apró városrészt, valamint egy lövészárkoktól tarkított dombos vidéket biztosít hadszíntérként a harcoló felek számára. Ezen a pályán már megjelennek és fontos szerephez jutnak a járművek is, melyek segítségével romba dönthetjük a városi szakaszokat. Ugyanitt mutatkozik be a kiegészítő egy másik újdonsága, a Char 2C nevű óriástank is, amely hasonlóan hívható csatába, mint a játékban létező többi behemoth osztályú harci eszköz, tehát a mérkőzés kétharmada felé kapja meg mindig a vesztésre álló fél. Ennél a tanknál egyébként érdekesség, hogy a DICE már szabadjára engedte a képzelőerejét, és egy olyan lánctalpast keltett életre, amely ugyan létezett, de sosem használták harci körülmények közt.

A harmadik térkép a Fort De Vaux nevet kapta, amely már jóval komorabb, sötétebb színárnyalatú harcmező lett, mint az első kettő. Ezen a pályán már javarészt fedett területeken zajlanak a harcok, ugyanis egy labirintusszerű bunkerrendszerről van szó, ahol inkább a közelharci és a rövidtávú fegyverek dominálnak. Itt simán előfordulhat, hogy egyetlen gránáttal 3-4 embert is kiiktatunk, szóval ide érdemes mindenkinek betárazni a gáz- és napalmgránátokból, és lehetőleg mindig a többiekkel maradni, nehogy valamelyik sarkon belefussunk egy komplett seregbe. 

Végül, de nem utolsó sorban kézhez kapjuk a Verdun Heights nevű térképet is, amely a verduni ütközet első szakaszát mutatja be. Ezen a pályán szembesülhetünk azzal, milyen pokoli is lehetett a háború, ahol a francia hadsereg, Robert Nivelle ezredes parancsnoksága alatt megpróbálta áttörni a német vonalakat, hogy véget vessen az állóháborúnak. Kis érdekesség, amit a történelmet ismerők valószínűleg tudnak: Nivelle ekkor elkövetett egy óriási hibát azzal, hogy az újságíróknak elárulta az áttörésről szóló haditervét, ami végül a császári erők fülébe jutott. Ennek köszönhetően a németek felkészülve várták a franciák ostromát, aminek következtében 350 000 francia katona vesztette életét, miközben alig tudtak területeket felszabadítani. Mi viszont abban a szerencsés helyzetben lehetünk, hogy nem kell átélnünk az ottani borzalmakat, csupán egy játékos hangulatú lövészárokcsatát kapunk, amely igyekszik a lehető leglátványosabb és legizgalmasabb módon szórakoztatni minket. Mocsok, sár, lángoló erdők, mustárgáz – ezek sodrásában kell gyalogsági harcot vívnunk a szemben álló féllel.

A Balrog árnyékában

A They Shall Not Pass a pályákon kívül egy vadonatúj játékmóddal is megtoldja a Battlefield 1-et, amely Frontlines néven található a szerverkereső szűrői közt. A Frontlines pontosan azt a két játékmódot vegyíti, melyek mindig is a legizgalmasabbak és legnépszerűbbek voltak a Battlefield-játékok esetében: a Conquestet és a Rusht. Ebben egy hosszan elnyúló harcmezőt kapunk, amelyen három-négy elfoglalható pont között kell harcolnunk mindig azért az egyért, amelyik éppen aktív. Ha az egyik fél elbukja a pontot, a frontvonal eltolódik a bázisuk felé, egészen addig, amíg meg nem nyílik annak utolsó szakasza. Itt már nem pontot kell foglalniuk a játékosoknak, hanem megvédeni vagy elpusztítani a két távíró állomást, amelyek lerombolása a mérkőzés végét jelenti. Egy rendkívül izgalmas, kötélhúzás szerű harc zajlik itt, amelyen az állóháborún túl a lesipuskásoknak sincs helyük. Itt mindenkinek a foglaláson kell ügyködnie, különben pillanatok alatt bedarálhatják a csapatát.

A kiegészítővel természetesen új fegyvereket is kapunk, méghozzá hat darabot, melyeket különféle kihívások (assigments) teljesítésével oldhatunk fel. Az egyik ilyen például a Ribeyrolles 1918, amely feloldásához 50 killre és 20 fejlövésre van szükség két másik fegyverrel. Hasonló módszerekkel, mind a négy karakterosztállyal feloldhatunk 1-1 fegyvert, illetve egy sörétes puskát (Sjögren) és egy pisztolyt (Mle 1903) is megkaparinthatunk. Ezeken kívül kapunk még 4 új közelharci kést/buzogányt is, melyek már tényleg csak a habot jelentik a tortán.

Elsőző vagy?

Igazából semmilyen meglepő dolgot nem tartalmaz a They Shall Not Pass, viszont amit nyújt, azt a szokásos minőségben és mennyiségben teszi. A négy új pálya szép, és jó rajtuk játszani, de ezekhez hasonlókat már az alapjáték is tartalmazott. Valóban szemet gyönyörködtetően szépek és aprólékosan kidolgozottak, a dinamikusan változó időjárás pedig néha úgy átfesti a környezetet, hogy szinte rájuk sem ismerünk. Az új játékmódot imádtuk, az új fegyvereket pedig nem éreztük sem túl erősnek, sem túl gyengének ahhoz, hogy felborítsák a kényes erőegyensúlyt, szóval ezek is csupán tovább színesítették a játékot. Tartalmas, viszont az új játékmódot leszámítva semmi különleges vagy egyedi dolgot nem tartalmaz az első kiegészítő, amit borsos ára miatt csak azoknak a játékosoknak ajánlunk megvételre, akik már nagyon beleuntak az alapjáték által nyújtott izgalmakba, és úgy érzik, kitartanak még legalább egy évig a Battlefield 1 mellett.