Kissé túlzásnak érzem, hogy első résznek nevezzem a Later Daters bevezető előzményét, és ez a második adag is erősen felemás érzéseket kelt bennem. Persze picit talán hosszabb, mint az áprilisi 3 nap… ugyanis 4 nap! Na most aztán jól megkaptam, én károgó.

Öregebb, hosszabb, vágatlan

Aki nem ismeri az előzményt, annak itt egy link az akkori cikkhez. Ami jóformán elég is lehet, mivel nagyjából ugyanaz vár minket, mint eddig. Beszélgetések, döntések, néha kényszerpályák. Egy csomó, esetenként elég kínos szexuális célzás, némi konkrét szex – ha ahhoz van kedvünk –, és a bevezetőben sugallt/felvetett problémák többségével is foglalkozik a játék. Ez egyfelől jó és néha érdekes, vagy érzelmes, másfelől tipikus hollywoodi probléma, hogy két hét játékbeli és nagyjából 4-8 óra valós idő alatt félóránként követik egymást a hatalmas(nak szánt) fordulatok. Spoilermentesen érzékeltetve, a készítők nagyjából ugyanolyan sorstragédiának tűntetnének fel egy Föld felé tartó óriásmeteort, mint a kávétejszín kifogyását.

Pedig tényleg akadnak erős pillanatok, még olyan is, ami meglepő és meglepően emberi. Aztán visszatérünk ahhoz, hogy mindenki vicces meg kanos. De néha legalább tényleg számítanak a döntéseink. Persze tényleg csak néha, mert elég sokszor vagyunk kényszerpályán, ahol akármit is mondunk, ugyanaz lesz a reakció. Ja, és brutális újdonságként kapunk egy új dalt (kellemes), valamint egy különálló kártyajátékot – ami nálam bugzott.

És ki hozza vissza a biciklit?

Rövid játéknak rövid cikk dukál. Akinek bejött az első rész, annak a második is tetszeni fog. Akit a téma érdekel (és sem a szex, sem a szomorgás nem zavarja), de eddig nem vette meg a Later Daterst, annak megérheti a jelenlegi 8 eurós akciós áron vagy kicsivel alatta.