(Vigyázat! A teszt a játék témájából kiindulva szókimondó elemeket is tartalmaz, az arra érzékenyeket ezért megkérjük, csak saját felelősségre olvassnak tovább!)

Míg az Agony a megbotránkoztatásra és meghökkentése, az ingerküszöb erőszakos kitolására és a brutalitásra helyezte a hangsúlyt, beleértve ebbe a megerőszakolás témáját is, egy naturalisztikus a szex és horror témakörét vegyítő videójátéknál igazából nem is annyira erre van szükség. A lengyel Lust for Darkness ezt 2018-ban nagyszerűen bizonyította, elvégre bár játékideje mindössze néhány órára rúgott, a játékmenet pedig kimerült a narratív sétaszimulátorok megszokott megoldásaiban, hangulata és világa miatt ma is egészen népszerű címről beszélhetünk. És végre megérkezett a régóta húzott folytatás, ami mindenben többet kínál, avagy, aki nem bírja a horrort, esetleg tabuként kezeli a szexualitást, az messziről kerülje ezt az alkotást is, mert szó szerint tátott szájjal szalad a sokat emlegetett faszerdőbe, miközben kefélésből és vérből legalább annyi jut a kampányra, mint fejtörőből vagy felfedezésből. Üdv a rettegés és a gyönyör világában! 

Nem bánt a doktor bácsi… 

Egy rövid (az időben is utazós) felvezetés után megismerjük főhősünket, a régiségekkel foglalkozó Victort, aki hősszerelmesként várja haza barátnőjét, Lily-t, hogy meglepje minden jóval, aminek persze összebújás és szex a vége. Az együttlét azonban nem a megszokott módon alakul, Victor kicsit bedurvul, sőt ahogy kiderül, a fiatalember elég komoly problémákkal küzd, hiszen rendszeresen egy idegen, szörnyűségekkel teli világot lát maga előtt, amiből szabadulva még szerelmét is bántja. Ennek következtében vállalja önként, hogy felkeres egy orvost, az eldugott kisváros, Bleakmoor terapeutáját. 

… csak bekapja

A helyszínre utazva aztán gyorsan kiderül, hogy a városban valami nagyon nem stimmel. Az utcák kihaltak, élet szinte semmi, de a helyi hotelben is csak egy nem túl bizalomgerjesztő külsejű személyzet várja a Dr. Austerlitz meginvitálására késő este érkező vendéget, miközben a bezárt ajtók mögül fülledt erotikát jelző hangok szűrődnek ki. Persze már az első éjszaka elszabadulnak az indulatok, Victornak menekülnie kell, előbb-utóbb pedig a Scarlet demó helyszínére is eljutunk, ahol most más feladatok várnak ránk, hogy a jó doki végül csak elkapja, majd az utazáshoz orálisan ki is elégítse emberünket: a feladat Lusst'ghaa-ba utazva megszerezni egy könyvet, ami a veszélyes szektát közelebb juttathatja a győzelemhez. És ez még csak a sztori harmada, ezután Victor összeakad az első részben megismert Amandával és csapatával, hogy később még egy szabadítási kísérletben is részt vegyen, mielőtt teljesen elszabadulnak a dolgok. 

Orgazmus és halál

Ha a Lust for Darknesst és a Lust from Beyondot egymás mellé állítjuk, akkor nagyjából olyan érzésünk lehet, hogy előbbi a Scarlethez hasonlóan inkább csak előjáték, míg a tényleges aktust utóbbi hozza el. Nagyobb, hosszabb és vágatlan, a szó minden értelmében. Mert bár beállíthatjuk, hogy a játékot cenzúrázott módon élvezzük ki, ezzel részben az értelmét/élét vesszük a cselekménynek. És itt jön az a párhuzam, ami az Agony kapcsán már felmerült: a Lunarium nem a megbotránkoztatásra fókuszál! Igen, premier plánban láthatunk meztelen nőket és férfiakat, bőven láthatunk melleket, puncikat, farkakat, sőt szó szerint a dugást/szopást is mi magunk irányítjuk, de mindez inkább természetes/naturalista módon kerül bemutatásra, mint az élet velejárója. Mármint, persze, idézőjelesen, hiszen én például nem járok orgiákra, plusz nem is fekszem le akárkivel, de vegyük úgy, hogy ez is a történet része, miközben Tom Cruise-ék és Brüsszel óta tudjuk, hogy a tömeges szex (nemcsak) a felső tízezer fura hóbortja.

Avagy tényleg van itt minden, és persze már ezen is meg lehet botránkozni, pláne egy-egy elborultabb pillanaton, de nem érzem úgy, hogy a stúdió direkt a polgárpukkasztásra menne rá. Aki vallásos, annak persze már a játékban lévő szexualitás és erőszak is csípheti a szemét, de nem hiszem, hogy bárkinek is az lett volna a célja, hogy megbántsa azokat, akiknek mindez már nem fér a hitébe. Pláne, hogy a Lust from Beyond alapjait, pont mint a Lust for Darkness esetében, ismételten a kozmikus horror és egyben Lovecraft hagyatéka nyújtja. Így átmegyünk a másik világba is, ahol számos veszély várja hősünket, hozzáteszem, hogy nem kevesebb, mint a “valóságban”. Időnként harcolni is kell, ehhez kapunk kést/pisztolyt, de leginkább menekülünk, lopakodunk, rejtvényeket fejtünk meg, miközben a mechanika a sétaszimulátorok velejáróját, a sok beszélgetést, felfedezést és kutatást, olvasgatást is tartalmazza. Szerencsére az elosztás rendben van, semmi nem kerül igazán előnybe vagy hátrányba, így a lengyelek produkciója kimondottan jól teljesít a nagyjából 10 óra (+/- néhány a játékostól függően) játékidő során. Ez pedig szép eredmény. 

Tovább mélyítve a műfajt

Mert ugye ez nem egy AAA kategóriás játék, sőt éppen az ellenkezője, és ehhez képest a látvány időnként kimondottan szép és részletes, ez azonban inkább egy-egy karakterre és a központi elemekre igaz. Mert hát sok minden más igencsak elnagyolt, felületes, ahogy a szinkronhangok legtöbbje sem túl izgalmas, sőt az AI és a tervezés szintjén is vannak gondok. Victor helyében például már azon meglepődtem volna, hogy jutottam be a “városba”, ami konkrétan csak néhány utcából áll, hősünk autója pedig egy zsákutca előtt parkolt le, ahonnan nagyjából se hátra, se előre nem visz kivezető út. Ha pedig a logika hiányáról van szó, akkor ellenfeleinkről inkább ne is beszéljünk. Időnként egy picit túlzásnak éreztem a rohangálást is, bár tény, hogy a legtöbb esetben eléggé megvan az emberen a nyomás, mint például a színházban, ahol aztán tényleg folyamatosan ketyeg az óra.

Mindent összevetve azonban elmondható, hogy a Lust from Beyond méltó az elődhöz, egészen izgalmas és látványos sétaszimulátor (a maga módján), ami elég jól vegyíti a kendőzetlen szexualitást és a kozmikus horrort, aminek köszönhetően élvezetes a végeredmény. Aki szerette a Lust for Darknesst, ne habozzon, aki azonban pornóra vágyna, összességében ne itt próbálkozzon (az internet világában eleve felesleges ilyesmire pénzt költeni, legalábbis a haverom haverja szerint), mert a Lunarium játéka annál eleve jóval több, a levágott testrészek pedig (remélhetőleg) mindenkire lankasztó hatással vannak.