Arról nem is beszélve, hogy a helyzetet még bonyolítják angyali erők, mágikus tárgyak, és egy rakás fura szerzet, főhősünket is beleértve. A játék maga is érdekes mix. A Max Gentlemen Sexy Business! alapja ugyan egy durván leegyszerűsített erőforrás-menedzsment, de lényegében egy randiszimulátor, vizuális novella is egyben, minijátékos elemekkel, kiszámítható, de bájosan idióta fordulatokkal, rengeteg sikamlós kétértelműséggel (ami persze mindig egyértelmű), és némi szimpla profanitással. Valamint meztelenséggel. Igen, a játék meztelenséget is tartalmaz, de erről lemondhatunk családbarátibb beállításokkal. Sőt, még nyelvtanulásra is jó a program, mivel a ritkábban használt, régiesebb kifejezésekhez magyarázatot kaphatunk – ennek ellenére nem ajánlanám, hogy bárki erre hivatkozva kérje a játékot szüleitől.

Előbb a munka, aztán a szórakozás

Vagyonunk visszaszerzéséhez nehéz és rögös út vezet. Elsőként fel kell vennünk egy cégvezetőt, aki pénzt szerez nekünk. Ezt főként arra költhetjük, hogy toborzó és verekedő tudását fejlesszük, majd kisebb csapatot verbuválva nekilássunk az adott kerület többi cégvezetőjét jól meg-ellenséges-felvásárolni. Ez a zagyvaság a játékban értelmet nyer, legalábbis valamennyire. Sőt, ha nagyon akarjuk, akár komoly kapitalizmus-kritikát és osztályharcot is bele lehet látni, bár nem igazán fontos.

Hogy mégse legyen túl könnyű dolgunk, a játékot némi adóssággal kezdjük, amit vissza kell fizetni a megadott határidőn belül, vagy elbukjuk a birodalmunkat. Ó, és persze a visszafizetésével újabb adósságot kapunk a nyakunkba, de legalább néhány ajándékot is: így nyithatunk meg fejlesztési lehetőségeket, szerezhetünk cégvezetőket, segítő tárgyakat és hasonlókat. Ezekre szükségünk is lesz, hogy végigverekedhessük magunkat a kezdeti kerületeken.

Emellett minden páros nap szembesülünk egy kissé komolytalan üzleti helyzettel, ahol döntést kell hoznunk, ami vagyoni helyzetünk mellett jóhírünkre és cégünk moráljára is kihathat, alkalmazottjaink vonzalmáról nem is beszélve. Hiszen a játék látszólag nem hivatalos célja végül is az, hogy egyetlen igaz választottunkkal beteljesedjen szerelmünk... mind a tizenkettővel. A vonzalmukat erősíthetjük a már említett üzleti döntésekkel, de páratlan naponként teázhatunk is valamelyikükkel, ahol különféle minijátékokkal lophatjuk be magunkat a kiszemelt szívébe. Ha pedig sikerült kapcsolatunkat újabb szintre tornázni, igazi randevúra indulunk a szerencsés kiválasztottal, ahol betekinthetünk általában teljesen őrült életébe. Itt dudorodik ki erősen a vizuális novella-vonal: őrült történetek, elborult poénok, és biztos siker, akármilyen idióta válaszokat is adunk a felmerült döntési helyzetekben.

Spoiler warning!

Az alap játékmenet nem éppen erős vagy különösebben izgalmas (az adósságrendezést kivéve), de a megnyitható extra elemekkel együtt elég szórakoztató lehet, amíg eljutunk riválisunk kerületéhez, és bosszút állhatunk rajta. Ami után persze tipikus fordulattal kiderül, hogy őt is csak felhasználta valaki, méghozzá igazi nemezisünk (dum dum duuuum)!

És ezzel az elcsépeltsége miatt már-már jópofa húzással fordulnak rosszra a dolgok a játékban. Kezdhetjük az egész hódítást elölről, jóformán a nulláról, egyedül üzlettársaink kapcsolati szintje marad meg. Ráadásul az eredetileg négy kerület helyett immár nyolcat kell majd bevennünk, szokás szerint egyre erősebb ellenfelek ellen, amihez így egyre többet kell grindelnünk. Igaz, közben tovább csaphatjuk a szelet üzlettársainknak, és siker esetén gyűjthetjük a pikáns emlékeket, valamint bővíthetjük ruhatárukat, sőt a történet is szórakoztató marad. De a végén kiderül, hogy – igen, jól gondoltátok – nemezisünk mögött is meghúzódott valaki még ellenfelebb. Kezdhetjük tehát harmadszor is elölről az egészet. A 8. kerület újbóli bevételével pedig végre kiderül… hogy amíg nem maxoljuk ki a kapcsolatunkat mind a 12 karakterrel, nem lesz teljesen happy az end.

Egy szög miatt a játék elveszett

Hiába szórakoztatóak a randevúk, a minifeladatok és úgy általában szinte minden, hiába remek stílusban íródott a legtöbb szöveg mindezek körül, hiába a jól kezelt, pornómentes szexiség, az egész Max Gentlemen Sexy Business! alapja, az elsődleges játékmechanika (gameplay loop, ha így valakinek ismerősebb) gyenge. Pontosabban nem igazán gyenge rövid távon, csak a rossz méretezése miatt nagyon grindelős. Ami még mindig nem feltétlenül lenne gond, mivel meg-megszakítják üdítő közjátékok, de ami igazán katasztrofális hiba: nincsen időgyorsítás. Ez remélhetőleg változni fog, mert elég sokan megemlítették már a fórumokon, mennyire fontos lenne egy 2x/4x váltó. Ennek megjelenéséig azonban senkinek nem merem ajánlani a játékot, mert akármennyire is mulattató minden más téren, kétlem, hogy bárkinek kedve lenne 4-5 vagy még több alkalommal belevágni az elejétől a teljes háremmel, anélkül pedig ez interruptus a javából.

Disc. A játék producere Jesse Cox, akinek a munkásságát jó ideje követem és némileg támogatom. Azt nem tudom, hogy ez mennyire fontos, amikor éppen lehúzom a játékát, de fő a transzparencia!

Támogasd te is a PC Gurut!