A Moving Out a tökéletes partijáték definíciója lett már nem sokkal a megjelenése után. Aki kedveli a couch co-op, azaz otthonülős, kanapén terpeszkedős és családdal/barátokkal közösen videojátékozós élményeket, annak a Moving Out első része minden pénzt megért. Én is beletettem jópár órát annak idején, hiszen az egyes szintek kimaxolása állandóan vissza-visszahúzott, és persze többen játszva sokkal nagyobb élményt jelentett a költöztetés. Merthogy a Moving Out-ban egy költöztető cégnek – ugyanúgy a Smooth Moves, ahol F.A.R.T. (Furniture Arrangement & Relocation Technician) szakemberek lehetünk – kell dolgoznunk és különféle otthonokból kipakolni az adott dolgokat – pontosabban ez csak a felszín. A Moving Out 2 sokkal több érdekességet, megnyitható extra-tartalmat és tonnányi felfedezésre váró dolgot rejt, de kezdjük az elejéről!

Költöztetést vállalunk

A központi helyszín ugyanúgy Packmore városkája, ahol elsajátíthatjuk az alapokat. Miután kiválasztottuk a karakterünket (egészen elborult szereplők is akadnak), eldönthetjük, hogy egyedül vágunk-e neki a kalandoknak vagy ismerősökkel együtt. A Moving Out 2 már támogatja a cross-play online multiplayer lehetőségét is, úgyhogy ezzel is lehet próbálkozni, de én első körben maradtam a hagyományos, lokális kooperatív-módnál és egy jóbarátommal együtt indultunk neki költöztetni. A játék szépen megmutatja az irányítást, ami továbbra is szörnyen egyszerű: tudunk ugrani, csapkodni, tárgyakat megfogni és kvázi ennyi – másra igazából nincs is szükség. Azaz egyetlen gombra mégis: arra, amelyik felfedi a pályán, hogy miket kell kivinni. Visszatért az Assist Mode, úgyhogy ezzel lehet élnie mindazoknak, akik plusz időt vagy mondjuk a teherautóra felpakolt cuccok azonnali kámforrá válását szeretnék bekapcsolni. A költöztetést továbbra is időre megy, de max. a félidőért járó csillagot bukhatjuk, ha nagyon eltérünk az alap feladattól, legalábbis nekem egyszer sem fordult elő, hogy kifutottam volna az időből. Az alap feladat pedig természetesen az, hogy minden megjelölt holmit kivigyünk és felpakoljuk a teherautóra. Igen ám, de ezek mellett számos mellékfeladat is vár! Egy adott otthonban például ki kell nyitni egy titkos ajtót, megtalálni egy speciális dobozt, vigyázni, hogy ne törjük ki az ablakokat és így tovább. Ezek a mellékes feladatok csak akkor jelennek meg, miután az adott szintet teljesítettük, így a Moving Out 2 ösztönöz arra, hogy újra és újra nekiessünk korábban már teljesített pályáknak és próbáljuk az összes csillagot feloldani.

Ezekkel tudunk ugyanis szintet lépni és az egyes újabb helyszínek addig lezárva maradnak, amíg nem szerzünk elég pontot a feloldásukhoz. De aki azt hinné, hogy ismét csak Packmore-ban kell jönni-menni, az téved. Noha ismét bejárható a város és ugyanúgy kapunk benne teljesítendő pályákat, a sztoriban hamar eljön a pont, amikor megnyílik három portál. Ezeken áthaladva teljesen új környezetbe kerülünk. Az egyik egy futurisztikus, sci-fi metropolisz (repülő autókkal és mindenhol feltűnő robotokkal), a második egy középkori környezet masszív steampunk beütéssel, az utolsó pedig (ez a kedvencem) az édességek világába visz. Csokoládé-tengerben úszhatunk, mézeskalács és gumicukor házak között, ahol a fák is nyalókából vannak. Persze az adott világokban az ezekhez igazított, tematikus munkák várnak ránk, és ezeknél ütközik ki leginkább, hogy mennyire zseniális a Moving Out 2 pályatervezése. A sci-fi városban néhol el kell szívni a felhőket, hogy láthassunk valamit a pályából, a középkori várak és alkimista laborok esetében drágaköveket és bájitalokat is gyűjthetünk, míg az édesség-világban jókora cukorkákat kell faltörő kosként alkalmaznunk, hogy átjussunk a torta-falakon. Ezek már alapból annyi változatosságot hoznak a játékba, hogy lazán elvinnék a hátukon, de erre jönnek még a minijátékok is! Gömb cukorkákkal kell csúzliznunk, esetleg egy synthwave-szinten végigcipelni egy kanapét, ügyesen kerülgetve a mozgó falakat és a lézereket – és ez csak kettő a sokból.

Galéria
Kattints a galéria megtekintéséhez!

Ráadásul akadnak olyan pályák, ahol nem ki-, hanem bepakolnunk kell. Igen, meghatározott helyekre kell bevinnünk és elhelyeznünk a kint lévő holmikat, ami csak elsőre hangzik könnyűnek. Ahogy nyílnak meg az újabb szintek, úgy nehezedik is a játék, ami az egyre komplexebb pályákban nyilvánul meg. Ezért is jobb, ha többen ültök le a Moving Out 2 elé, mert néhol már komolyan agyalni kell, hogy miként lehetne minél rövidebb idő alatt minél eredményesebben elvégezni a költöztetést. Például akad egy pálya, ami tele van egy irányba nyíló ajtókkal. Bemenni be lehet, de vissza már nem – csak ha továbbmegyünk egy másik irányba. Itt egy darabig tanakodtunk, hogy miként lehetne lecsípni az időből, majd rájöttünk, hogy egyszerűen kitámasztjuk az ajtókat valami tereptárggyal. Számos hasonló megoldást lehet találni és tényleg sokkal nagyobb élmény a Moving Out 2 úgy, ha használjátok a kooperatív módot – akár a lokálisat, akár az online multit.

Érzésem szerint a látványvilág jelentősen nem fejlődött, de igazából erre nincs is szüksége. Fontos, hogy a játék megfelelően fusson minden platformon, ehhez pedig tökéletesen passzol a rajzfilmes, nagyon színes és nagyon élénk képi világ. Sok az új karakter (mindegyiknek van többféle skinje) de a korábbi Smooth Moves szereplők (Rye Yu és Sidney) ugyanúgy megtalálhatóak a kínálatban. A zene nagyon korrekt, a szavatosság pedig nagyszerű. Magas a Moving Out 2 újrajátszhatósági-faktora, hiszen a mellékes tevékenységek miatt minden egyes megnyitott szintet végig lehet tolni akár többször is – pláne, hogy némelyik bónusz-feladat új karaktert vagy skint rejt. Érdemes a járgányunkkal nyitott szemmel közlekedni a térképeken, mert itt-ott belefuthatunk ládákba, amiket megnyitva szintén új karakterekkel bővül a költöztető cég. Összességében a Moving Out 2 egy tökéletes partijáték lett és úgy gondolom, hogy az idei év eddigi legjobbja. Tartalmasabb, ötletesebb és még az előző résznél is elborultabb dolgokat találni benne. Számtalan alkalommal hangosan felnevettünk valamin, és annyira beszippantott minket a játék, hogy az első kipróbálás alkalmával ott ragadtunk egész délutánra. Ha kedvelitek a partijátékokat, ezt semmiképp ne hagyjátok ki!