A tavalyi év egyik nagy meglepetése volt a Gunfire Games augusztusban debütáló játéka, a Remnant: From the Ashes. A sokak által csak gépfegyveres Dark Soulsként emlegetett alkotás ugyan nem váltotta meg a játékipart, cserébe viszont egy piszokmód szórakoztató és addiktív cím lett, ami a nyári uborkaszezon végére jellemző pangásban sokak szívét meg tudta hódítani, és így végül 2019 egyik váratlan sikersztorijává vált.

Nemrég pedig megérkezett a program első igazán komoly DLC-je, a Swamps of Corsus is, mely egy teljesen új játékmóddal és a meglévő Adventure mode régóta várt kibővítésével kecsegteti a játékosokat. De vajon megéri ez az új kiegészítő a 10 eurót, amit kérnek érte? Tesztünkben ennek jártunk utána.

Dark Souls light

Röviden és tömören összefoglalva a Remnant: Frmos the Ashest tényleg úgy lehet a legjobban körülírni, hogy gépfegyveres Dark Souls. Igaz, a játék jóval könnyebb, mint a FromSoftware alkotásai vagy a többi soulslike cím, viszont a zsánerre jellemző mechanikák itt is visszaköszönnek. A harcok például nagy hangsúlyt helyeznek a kitérésekre és állóképességünk menedzselésére, a mentési pontok kvázi tábortűzként funkcionálva felélesztik a már legyőzött ellenfeleket, illetve természetesen az akár több tucat nekifutást igénylő bossok sem hiányozhatnak a felhozatalból.

A Gunfire Games emberei azonban ezzel még nem álltak le, néhány egyedi elemmel is feldobták játékukat. Egyrészt a teljes kampány véletlenszerűen generált, azaz nemcsak a pályák változnak meg minden nekifutással, hanem a főellenfelek és a tőlük megszerezhető tárgyak is, másrészt pedig az alkotók mindezt megfejelték egy kellemes történettel és egy tartalmas kampánnyal, a végeredmény így magáért beszélt. Az alapjáték pozitív (és negatív) oldalait természetesen a Swamps of Corsus is megörökölte, lássuk hát, ezeken túl mit tud nyújtani a kiegészítő!

Túlélni tudni kell

A Swamps of Corsus legnagyobb újítása egyértelműen a Survival Mode, mely egy izgalmas, roguelike mellékhajtása a kampánynak. Minden menet elején egyetlen pisztollyal és minimális felszereléssel kell nekivágnunk a véletlenszerűen generált pályáknak, feladatunk pedig az, hogy lenyomjuk az adott szakasz főellenfelét. Amit menet közben találunk, azt természetesen megtarthatjuk, így válva egyre erősebbé és erősebbé, azonban nem árt, ha vigyázunk, hiszen, ha meghalunk, minden felszerelésünket és szintlépésünket elveszítjük, és kezdhetjük az egészet a legelejéről.

A fejlesztők pedig mindezt megfejelték egy időzítővel is, aminek hála az ellenfeleink adott időközönként egyre keményebbek és keményebbek lesznek, így sürgetve minket, hogy minél előbb befejezzük az adott pályát. Végeredményben a Survival Mode egy nagyon szórakoztató extra, ahol folyamatosan egyensúlyoznunk kell a megfontolt felderítés és a tempós előrehaladás között, ez pedig egy kellemesen feszült és izgalmas játékmódot eredményez, ami kellően eltér a megszokott játékmenettől ahhoz, hogy miatta még a Remnant-veteránoknak is megérje visszaülni a játék elé.

Mocsári kalandok

A Swamps of Corsus másik komoly újítása a mocsarairól híres Corsus beemelése a már eddig is létező Adventure Mode felhozatalába. Ez lényegében egy, a kampánytól különálló játékmód, ahol már meglévő karakterünkkel fedezhetjük fel újra a játék világait, hogy lehetőségünk legyen megszerezni azokat a tárgyakat és legyőzni azokat a főellenfeleket, akik és amik a véletlenszerűen generált térképek miatt a kampányunkból kimaradtak.

Corsus beemelése ebbe a játékmódba egy régóta várt lépés, és a fejlesztők nem is aprózták el a dolgot, hiszen a kampányban megismert mocsarak egy kibővített verzióját kapjuk az Adventure Mode-ban. Új fegyverekkel, új főellenfelekkel, új tájakkal és új sztorikkal. Fontos továbbá azt is kiemelni, hogy a Swamps of Corsus debütálásakor a DLC-től függetlenül megjelent egy ingyenes frissítés, mely a kampánybeli Corsust alakította át, így azok is kaptak némi újdonságot, akiknek megvan az alapjáték, de a kiegészítőre egyelőre nem ruháztak be.

Azonban muszáj megemlíteni azt is, hogy a fent emlegetett újonnan érkező tárgyak egy részét elég körülményes megszerezni. Komolyabb spoilerek nélkül talán annyit lehet a helyzetről írni, hogy több véletlenszerűen bekövetkező eseményre (például egy NPC és egy adott tárgy felbukkanására) is szükségünk van ahhoz, hogy néhány új cuccra rátehessük a kezünket, egy idő után pedig már nagyon frusztráló tud lenni a világ folyamatos újraalkotása, amíg ezek az események be nem következnek.

A régi haverok is itt vannak

Végezetül pedig természetesen muszáj azt is megemlíteni, hogy az alapjáték hibái sajnos a DLC-ben is visszaköszönnek, ahogy azt a teszt elején is jeleztük. Egyrészt a grafika még mindig enyhén szólva kopottasnak érződik (ez talán látszik a képeken is), másrészt pedig az egyes környezeti elemek továbbra is nagyon ismétlődőek, legyen szó régi vagy új terepekről. Én például a DLC megjelenésekor több hónapos kihagyás után ültem vissza a játék elé, és még így is pár perc után régi ismerősként köszöntöttem minden szobát és minden pályaelemet, ami a Survival Mode-ban csak szembejött.

Ez már a végjáték

Mindent összevetve a Swamps of Corsus egy elég tartalmas, leginkább a végjátékra koncentráló kiegészítő, mely a Survival Mode-dal és az Adventure Mode kibővítésével egyértelműen azokat célozza meg, akik már végigvitték a kampányt, és szeretnék némi újdonsággal feldobni a jól ismert formulát. Bár érdemes lehet megjegyezni, hogy mivel egyik játékmód sem kötődik szorosan a kampányhoz, ezért azok is belevághatnak a DLC újdonságaiba, akik még nem pörgették ki a sztorit.

A Swamps of Corsus önmaga pedig lényegében pont olyan, mint az alapjáték. Messze nem tökéletes, viszont cserébe fenemód szórakoztató. A Survival Mode kellemesen feszült és izgalmas, az Adventure Mode kibővítése pedig egy abszolút időszerű lépés volt, az új tárgyakról és főellenfelekről már nem is beszélve. Akinek tetszett az alapjáték, azt ebben sem fog csalódni, de mindenki másnak is megéri vetni egy pillantást a Gunfire Games alkotására, mert a Remnant: From the Ashes a mai napig olyan addiktív, mint tavaly debütálásakor volt.