Már a 2019-es Riot Forge bejelentése előtt is egyértelmű volt, hogy a közel 10 éven át csupán egyetlen játékot istápoló Riot Gamesnek sokkal nagyobb tervei vannak annál, mint hogy az idők – egész pontosan az érdeklődés – végezetéig a League of Legends gondozóiként tengessék mindennapjaikat, ám a Legends of Runeterra és a Teamfight Tactics inkább tűnt logikus mellékvágánynak, semmint olyan bátor metaverzum-építésnek, amibe manapság minden nagyobb franchise-tulajdonos belevág. 2021 viszont – az elmúlt másfél év viszontagságai, valamint a Riot évek óta zajló, meglehetősen komoly, szisztematikus problémái ellenére – hivatalosan is a League of Legends éve lett. Az egyetlen esztendővel a startja után hatalmasat kaszáló mobilos Wild Rift, a hatalmas sikert arató Netflixes sorozat, az instant 2. évados berendelést elérő Arcane mellett végre beérett a Riot Forge által ígért álom – azaz az olyan játékok megjelenése, melyek új műfajokba, egy teljesen új közönségnek hivatottak elhozni a League of Legends-univerzum egy-egy szeletét. A kilövési pontnak választott Ruined King pedig ezt rögtön átütő erővel hivatott megvalósítani, egyszemélyes szerepjátékként vonultatva fel több LoL-hőst, hogy megállítsák Bilgewater kikötővárosának teljes elpusztítását.

A SORS ÁRNYAI

Bilgewater ugyanis soha sem arról volt híres, hogy olyan vidám dolgok történnek ott: a Runeterra-térképen keletre, a kontinenstől kicsit távolabb fekvő kikötőváros nem csupán a kalózok hírhedt otthona volt, de egy diktátoré is, aki egy bosszúhadjárat lezárásaként találta meg a maga hullámsírját, hogy helyét a vasököllel, de azért igazságosabban uralkodó Miss Fortune vegye át. Csakhogy a hatalomtól megválni nem mindig sikerül teljesen, ahogy az élettől sem, főleg, ha ebben természetfeletti erők is segédkeznek. Például egy Black Mistnek hívott veszedelem, amely mindent elpusztít, amihez csak hozzáér, így egy szélsőséges figurákból álló, közös cél által vezérelt csapatnak kell megmentenie Bilgewatert, és talán a világot is a hatalmas fenyegetéstől, és Gangplank bosszújától.

Ez a csapat pedig a League of Legends-univerzum rajongóinak mindenképpen ismerős lesz: a kezdetben Illaoiból, Braumból és Yasuoból álló bandához csapódik Miss Fortune, Ahri és Pyke is. Erre a gazdag kínálatra pedig szükség is van, hiszen a Ruined King egy hagyományos, egyszemélyes szerepjáték, ahol a világot 30-40 óra alatt kell megmenteni egy sokak számára ismerős rendszer keretei között. Egyrészt, mert játékmenete erősen épít a keleti- és a nyugati klasszikusokra, másrészt, mert fejlesztője, az Airship Syndicate lényegében egészen fantasztikus debütáló játékukát, a Battle Chasers-t gondolta tovább és hasznosította újra.

Ennek megfelelően a Ruined King is lényegében két részből áll: a hagyományos felfedezésből, melynek során Bilgewater (és aztán a Shadow Isles) labirintusszerű, lineáris, több területre osztott részeit fedezhetjük fel, kihasználva az ott található boltok és árusok előnyeit, melléküldetéseket oldva meg, megkeresve a sztori következő pontja felé vezető utat, a másik, nagyobb részében pedig harcolunk. Rengeteget.

VÉRES TENGER

Egyszemélyes szerepjáték révén ez persze egyáltalán nem meglepő, ahogy az sem, hogy a Battle Chasers után ismét egy egészen fantasztikus harcrendszer vár. A csaták körökre osztva zajlanak, 3+3 fő részvételével. A hősök mindegyike teljesen egyedi képesség-repertoárral rendelkezik, melyek egy részét a LoL-ból sikerült implementálni. Ezek három kategóriára oszthatók: ultimate-ekre, melyek egy adott sáv feltöltődése után vethetők be; instant képességekre, melyek nem kerülnek semmibe, cserébe nem is feltétlen annyira hatékonyak; laneskillekre, melyek elsütéséhez idő kell.

A harcrendszer egyedisége és zsenialitása pedig utóbbiban rejlik. Sávból összesen három van, mely a gyorsaságnak, a balansznak és az erőnek felel meg. Az, hogy az adott képesség mennyire hatékony, a választott lane függvényében változik, ugyanakkor ez dönt a körök sorrendjéről is. Azaz mérlegelni kell, megéri-e kivárni egy képességgel a nagyobb sebzés érdekében, és megkockáztatni, hogy addig egy komolyabb találatot kap az adott hős, a sorban előrébb kerülő ellenfelek egyikétől? Vagy esetleg fontosabb a gyorsaság?

A döntést befolyásolhatják a sávokon esetlegesen megjelenő buffok és veszélyek is: előbbi olyan pozitívumot hozhat, mint a gyógyítás, a megnövelt kritikus sebzés, utóbbi pedig mérgezéssel, tűzzel és más, általában rendkívül kellemetlen hatással járó problémát jelent. Ezeket kikerülni a lane-ek ügyes manipulálásával és kihasználásával lehet, egy-egy képességet úgy használva fel, hogy azzal a veszélyben levő hős máshová kerüljön a sávon.

UTOLSÓ ESÉLY

Ezen koreográfia megkomponálása pedig borzasztóan addiktív, ami már csak azért is előnyös, mert irreálisan sokat kell harcolni, a Ruined King pedig alapvetően egyáltalán nem nehéz, csak okosan, tudatosan kell akciókat választani. És ez igaz a részletes karakterfejlesztése is, amely több szálon fut. Lehet fejleszteni a képességeket (általában 2+1 szinten), növelve azok hatékonyságát, rúnákkal a specializáció aknázható ki, a felszerelést enchantolásával pedig a fegyverek, páncélok hatékonysága növelhető, vagy épp teljesen új tulajdonsággal ruházhatók fel.

Az így biztosított flexibilitás, a csapattagok cserélésének lehetősége az ingyenes képességpont-újraelosztás miatt így a Ruined King több, mint játékosbarát, amire olyan kiegészítő funkciókkal erősít rá, mint a csaták sebességének felgyorsítása, vagy a kihívást nullára redukáló sztorimód. Csalódást igazából csak az tud okozni, hogy bár rendkívül szórakoztató – sőt, az év egyik legjobb szerepjátékos élményét adja –, de egyértelműen vannak olyan pontjai, amiket jobban kidolgozva még ennél is fantasztikusabb lehetne. A kissé élettelen, rendkívül korlátozott felfedezési lehetőségeket rejtő Bilgewater városa inkább díszletre emlékeztet, semmint hiteles településre; párbeszéd a karakterek között szinte csak pihenéskor, a tábortűz mellett van, akkor pedig sokszor túl sok mindent zúdítanak a játékosra (és egymásra) egy lélegzetvétellel; a történet teljesen kiszámítható, meglepő fordulatot nem nagyon tartogat, cserébe teljes egészében megáll a saját lábán, és semmilyen formában nem követeli meg a League of Legends ismeretét. Azaz pontosan teljesíti azt a célkitűzést, amely mentén a Riot Forge megalakult: olyan játékokat létrehozni, melyek kitolják a LoL-univerzum határait, és annak mélyére ásnak, egyedi, szélesebb közönség által emészthető élményt nyújtva. A Ruined King pedig pontosan ez: egy igazi élmény. És nem mellesleg egy nagyon szórakoztató, egyszerűbb szerepjáték!

(A Ruined King élvezetéhez egyáltalán nem szükséges a LoL-lore ismerete, de a Bilgewaterben lezajlott hatalomátvételről szóló novella elolvasása fokozottan ajánlott, amely magyar nyelven is elérhető ITT)