Halvány emlékeim vannak a Ubisoft 2003-as FPS-éről, a XIII-ről, csak a hangulata maradt meg bennem élénken, amit a markáns képregényes stílus teremtett meg. Mindez biztosította azt az előnyt, hogy nem támasztottam magas elvárásokat a PlayMagic által összekalapált remake felé. Nem voltak prekoncepcióim, nem vártam, mint a messiást, de persze kíváncsi voltam rá, mert az eredeti játék tetszett. Szóval az a bizonyos léc nálam elég alacsonyan volt, ám a fejlesztők képesek voltak lerúgni a helyéről, aztán még hasra is estek benne.

Ami maradt

A sztori ugyanaz, mint az eredeti játékban, ami valahol jó, mert ezt legalább nem szúrták el. Tehát kezdésként adott egy amnéziás különleges ügynök, akit nemcsak ki akarnak nyirni valami elfeledett okból, de extraként az FBI azzal vádolja, hogy megölte az Egyesült Államok elnökét. Nyilvánvalóan eme eseményeknek közük van egymáshoz, nekünk csak ki kell deríteni, hogy mi. És persze, ahogy azt az akciójátékok bebizonyították már: a legkönnyebben hullákból lehet információt kiszedni. Szóval jó sok élettelen testet hagyunk hátra, miközben emlékeinket hajkurásszuk.

A XIII remake a történeten tehát nem változtatott jelentősen, csak itt-ott fedezni fel kisebb, jelentéktelen módosításokat. A fejlesztők olyannyira ragaszkodtak a 2003-as sztorihoz, hogy a párbeszédek majdnem teljesen egészében ugyanazok maradtak, és néhol lett megvágva vagy átírva a szöveg (ezek egy része mondjuk érthetetlen változtatás, de bár ennyi lenne a legnagyobb baj). Sőt, a pályák is majdnem teljesen azonosak a régiekkel, a legtöbb helyen még az ellenségek száma és felbukkanási helye is ugyanaz. Ha nem tudnám, hogy ez egy remake, simán azt mondanám, hogy csak egy remaster változat.

Sajnos a program olyan szolgalelkűen követi az eredeti XIII-at, hogy már az elején feltettem a kérdést: mi a fenének játsszak én ezzel, ha ugyanezt megkapom a 2003-as változattól is? Mondhatnánk, hogy a modernizált játékmenet, a jobb grafika és a jobb hangok miatt. Ja… Mondhatnánk… De szerintem ilyet senki sem mond, akinek nem fűződik érdeke a játék eladásához, emellett józan és beszámítható.

Hogyan ne csináld

A XIII remake ugyanis iskolapéldája a lelketlen, tiszteletlen és rosszul megalkotott remake-eknek. Már az intró egy szemen köpése az eredeti játéknak. Merthogy a PlayMagic valami érthetetlen okból a bevezetőt letudta azzal, hogy egy tucat-NPC végignézi egy eligazító teremben a 2003-a XIII intróját. Vágatlanul és módosítatlanul ugyanazt látjuk, csak itt nem a sztori szerves részeként, hanem kontextus nélkül, egy random FBI ügynök mozizása közben.

És csak ezután indult el a játék. A „modernizált” grafikára, ha állóképekből állna, mint egy képregény, még rá is foghatnánk, hogy oké. Csak sajnos mozgásba lendül. Az eredeti változat cel-shaded stílusa kellemes, képregényes hangulatot teremtett, míg a remake grafikája inkább egy alacsony költségvetésű animációs film érzetét kelti. De ezen még csak-csak túllépne az ember, ha nem lennének más problémák is.

Mert a „modernizált” jelzőt még tíz évvel ezelőtt sem mertem volna ráaggatni. A karakterek mozgási animációja rémesen robotszerű, a környezetre való reakciójuk pedig botrányos. A játékban szereplő összes figura minden megmozdulása rettenetesen élettelen, és ezt nem lehet a „képregényes stílus” számlájára írni, mert a 2003-as XIII-ben sokkal jobb volt az animáció. Elég csak megnézni, hogy a játék elején elhalálozó leányzó hogyan reagált a golyózáporra régen, és hogyan most. Ég és föld a különbség, s nem a remake javára. Az már a slusszpoén, hogy nagyjából olyan élettel teli a karakterek mimikája, mint egy fabábu arcjátéka.

De említhetném azt is, hogy hősünk semmivel sem kerül interakcióba rendesen. Az ajtót úgy nyitja ki, hogy megmozgatja a kulcsot a levegőben, a kijárat pedig mágikus módon feltárul. 2003-ban ez még csak-csak elnézhető volt, de a 2020-as remake-be azért ide elkélt volna egy animáció, amiben hősünk beledugja a kulcsot a lyukba, és úgy nyit ajtót. Ilyet már kis költségvetésű indie játékoknál is láttam. És még rosszabb, amikor hősünk nyakon vág valakit, mert az is így működik ám. Az ügynök úr belesuhint a levegőbe, és a tőle egy méterre álló delikvens összezuhan. Lásd az alanti képet. Biztos vele van az Erő.

A játékmenet sem sikerült jól. A legnagyobb probléma az MI-vel van, azaz annak teljes hiányával. Két ponton is padlót fogtam ettől. Az első akkor volt, amikor egy fickót egy csendesnek nem nevezhető AK-47-essel puffantottam le az egyik szobában. Áldozatom kollégája, aki a szomszéd szoba ajtajában állt, mindezt nemcsak hallotta, de végig is nézte. Aztán megfordult és ment a dolgára. Én meg azon gondolkodtam, hogy a fickó, akit lelőttem, vagy tartozott neki vagy csak ilyen ostoba az MI.

A másik eset az volt, amikor lopakodva próbáltam kijutni az FBI irodájából. Ennek abszolválásához odasettenkedtem az egyik csúnya bácsihoz, hogy nyakon vágjam a Jedi karate trükkel. Csakhogy az a kedves ember elfordult és már nem a hátát, hanem az oldalát mutatta felém. Na, én elkönyvelve, hogy a lopakodós hadjáratnak ezzel vége, jöhet a Rambo-üzemmód, felálltam és pisztolyt ragadtam, készen arra, hogy az FBI irodáját hullaházzá alakítsam át. De nem lőttem, mert a delikvens nem látott. Odamentem, és ott álltam, majd ugráltam közvetlen mellette vagy két percig. Egészen addig, amíg nem léptem elé, nem reagált rám. Akkor persze megkegyelmeztem szegény agyhalottnak, és elvégeztem az eutanáziát a 9 milliméteressel.

S ez csak két eklatáns példa az MI hiányára. Eme hiba mellé pedig még jön egy halom másik probléma, mint például az, hogy a hang olykor elmegy, néha piszok halk, máskor meg túlságosan hangos. Az irányítás finoman szólva is érdekes, mivel a játék késve reagál az egérre és a billentyűzetre. Meg az sem volt semmi, amikor úgy lőttem le valakit, hogy közben mellé céloztam.

Ja, az is egy élmény volt, amikor a játék úgy döntött, hogy többé nem hajlandó reagálni az egér gombjaira. Hiába kattogtattam, a fegyver nem sült el, a menüben sem tudtam megnyitni az almenüket. Végül maradt az ALT+F4 meg a szúúúszaaaa. Mindez után azon már jótékonyan átsiklottam, hogy sok hulla a természetellenes összeroskadása után hajlamos beleakadni a padlóba, majd break táncba kezdeni.

Inkább az eredeti, mint ez a…

Azt hiszem, elég ennyi ahhoz, hogy lefessem, mennyire rossz az új XIII. Nemcsak remake-nek, hanem összességében játéknak is. Elmélkedhetnék még arról, hogy érthetetlen, miért limitálták fegyverarzenálunkat a fegyvertárcsa kedvéért (ez volt tán a modernizálás?), meg bevéshetném a pozitívumok közé, hogy vannak állatok a Rocky Mountain szakaszban (hűha!). De nem teszem, mert fölösleges. Ahogy a játékra alár egy percet is elpazarolni. Ha a XIII-nel szeretnél játszani, jó szívvel tudom ajánlani a 2003-as eredetit. Ezt meg felejtsük el iziben, és legfeljebb akkor emlékezzünk vissza rá, ha a rossz remake-ekre szeretnénk példát hozni.