Paradise Lost teszt – Alsópolcos BioShock, náci beütéssel jöhet?
Vannak azok a sétaszimulátorok amik remek történetükkel és hangulatukkal kápráztatják el a játékost. Meg aztán van a Paradise Lost is.
Vannak azok a sétaszimulátorok amik remek történetükkel és hangulatukkal kápráztatják el a játékost. Meg aztán van a Paradise Lost is.
A kártyaalapú szerepjáték újragondolása után most egy teljesen új műfajra vetette rá magát az egykori BioShock Infinite-fejlesztőkből álló Blue Manchu: a System Shock, a BioShock és az FTL keresztezésével építettek fel egy egyedi sci-fi shootert.
Alternatív történelem, Nikola Tesla, elszabadult időmanipuláció és a BioShockot idéző pályadizájn – plazmidok és fegyverek nélkül, vérszomjas sorozatgyilkosokkal, őrült tudósokkal és egyéb rémségekkel. Kell ennél több, miközben a világ legnagyobb elméivel kerülsz egy hajóra?
Egy kis orosz csapat nem kevesebbre vállalkozik, minthogy a mostanában igencsak elkényeztetett „old school” RPG műfaj rajongóit célozzák meg első játékukkal, ami egy kicsit a BioShockból és egy kicsit a Falloutból merített ihletet. Jól hangzik, nem?
Mielőtt a BioShockért felelős Irrational bezárta kapuit, még kiadták a Burial at Sea második, minden kérdést és történetszálat örökre lezáró epizódját. Eme utolsó munkájuk pedig – paradox módon – talán az eddigi legemlékezetesebb.
Valakinek még egy utópiában is el kell takarítania a szemetet – nos, itt jövök én a képbe. A lány kiutat ígért, s én kétségbeesésemben minden szavát elhittem. Pedig már mindnyájunkat örök sírba temetett a tenger, épp csak nem ébredtünk még rá erre...
Kevés játék okozott akkora fejtörést az értékelését illetően, mint a BioShock Infinite. Egyrészt lenyűgözött, másrészt a vele töltött órák alatt sokszor éreztem úgy, hogy csupán egy szépen becsomagolt utánérzést kaptam. Az Irrational Games második BioShock-játéka a történetét tekintve könyveket és filmeket megszégyenítő zseniális alkotás, viszont a játékélmény tekintetében csupán tisztességes iparosmunka.
Az Arkane Studiost 1999-ben alapították, székhelye a franciaországi Lyon lett. Mára hírnevet szerzett a csapat, olyan címek köthetők a nevükhöz, mint a készülő Bioshock 2 vagy a nagy sikerű, a Might & Magic világában játszódó Dark Messiah. Kevesen emlékeznek már azonban arra, hogy első játékuk az a cím, mely mindörökre beírta őket a játékfejlesztés történelemkönyvébe: a 2002-ben PC-re is kiadott Arx Fatalis.
Végre közeledünk az idei játékfelhozatal legizgalmasabb időszakához. Megjött a Bioshock, a Halo 3 ilyenkor számtalan jobbnál jobb játék megjelenését időzítik a karácsonyi ajándékozási dömpinghez. A rengeteg cím között azonban akad egy olyan különlegesen értékes alkotás is, melyről szinte megtiszteltetés írni is. Ez pedig a World in Conflict.
Hónapok óta várjuk és szinte mindent leírtunk már róla - de egy zseniális játékról soha nem lehet mindent leírni, elmondani. Az igazán jó játék még akkor is képes meglepetést okozni, ha azt hisszük, hogy már mindent tudunk róla. A Bioshock képes volt meglepni, elvarázsolni, magába szívni, újat mutatni. Zsenialitása így megkérdőjelezhetetlen, még akkor is, ha egy-egy játékelem sokkal egyszerűbb lett, mint amire számítottunk.
Névjegy: Az ausztráliai és bostoni stúdiókkal rendelkező Irrational idén januárban feladta függetlenségét, és a Take Two 2KGames részlegéhez csatlakozva folytatja tovább a munkáját. A csapat jelenleg a System Shock harmadik részének felfogható Bioshockon dolgozik.