Úgy döntöttem, hogy ettől a lapszámtól kezdve mindig megírom majd a magazinnal kapcsolatos memoárjaimat, amit itt rögzítek. Hagyok majd valamit azt utókor számára is. Szóval az egész úgy kezdődött, hogy (az előfizetők pénteken kapják meg a lapot) reggel kibányásztam a lapot a ládából, felszaggattam a papírokat, letéptem a fóliát, majd elmosolyodtam. Tudni kell, hogy ez a hónap a Spore jegyében telik, így hatalmasnak nem mondható meglepetésre mindenféle csúnya szörny pózol a címlapon (ők a hónap szexi sztárjai), ráadásul pár betű cuki rózsaszín (higgyétek el ez még nagyon is tűrhető, el lehet képzelni, amikor az ember reggel ilyen színű párnák között ébred, na az a durva – hál istennek ilyenkor mindig valami, valaki szép van az ember oldalán, így elviselhető a dolog). Tehát elől ott vannak a rózsaszín izék, de megpillantva a hátlapot máris jó érzés tölti el a férfiút. Elég tökös vagy, hogy belenézz az újságba? Naná, hisz én vagyok Sykes őrmester.

Nos lapozunk egy oldalt, de a helyzet még nem változik, csúnya szörnyeteg szexisen pózol (mondtam már, hogy a Spore a fő téma?). Elérkezünk a tartalom részhez, ami ugyan már régóta ilyen formátumú, de már akkor megdicsértem. Már nem egy nagy katyvasz az egész, hanem szépen elkülönítve, jól kivehetően láthatjuk, hogy mit hol találunk és a fontosabb cikkekhez dukál két mondat is (fokozván a feszültséget). Nem úgy, mint régen, amikor egy sorba bezsúfoltak mindent, a hülye olvasó meg majd megkeresi a betűtengerben amit akar. Ezen ne tessék változtatni, mert így jó. Jöhet utána a teljes játék, amivel én úgy vagyok, hogy „jó az falura, városon meg nem nézik”, egyébként odaadom haver kis tesójának, vagy elraktározom az én leendő csemetéimnek (ezzel szolgálva pozitív és negatív példával a játékipart tekintve). Végül pedig a DVD tartalom, aminél én hiányolok egy olyan átfogó listát, amin minden rajta van, azt hiszem volt ilyen régebben. Jó dolog az, ha az ember először szépen átfutja, hogy mi is van a korongon és utána helyezi be a megfelelő helyre, nem úgy, hogy zsákbamacskázik.

Na de elérkeztünk a lényeghez. Állítólag forradalmárok egy kisebb csoportja kikövetelte magának a „több betű kevesebb kép” dolgot és jelent szám ennek fényében készült. Csak jelentéktelen személyem teszi hozzá, hogyha egy teszt, cikk pocsék, élvezhetetlen, akkor mindegy, hogy 3000 karakter, vagy 3200, vagy kettő kép van hozzá, esetleg tíz. Írtam én már 160 karakteres véleményt a Nemzeti Sportba (amit megjelentetek) és olvastam már olyan több oldalas cikkeket, amik nem szóltak semmiről. Engem tehát nem zavart eddig az állítólagos „képregény” effektus. Nem hiszem, hogy a cikkek minőségére érkezett volna panasz, vagy azt kifogásolta volna valaki, hogy pl. Miguel borzalmas cikkeket ír és minek van ott (mondjon le). Nem képfüggő a dolog és a kevésből is kihozták a maximumot. Bár abban is van igazság, hogy nem a képekért fizetünk, de ezzel vissza tudnék kanyarodni a monológ elejére. Maradjunk inkább a témánál és örüljünk, annak az apró, de igen jópofa újításnak, ami a Games Convention cikknél fedezhető fel. Az játékbemutatók utáni kis pár mondatos összefoglaló jópofa, rápillantva rögtön megtudhatjuk, hogy érdemes lesz e foglalkoznunk a játékkal (ha esetleg a cikkből nem derült volna ki), ezért máris egy virtuális piros pont jár.

Elérkeztünk a havi nagy teszthez, ahol a kételkedők gyorsan elő is kaphatják a számológépet és szépen kezdhetik összeadogatni a karakterszámokat. Én nem fogom kiszámolni (majd az megteszi, akinek hat anyja van). Ami viszont szinte egyértelmű, hogy az egyoldalas képeknek nyoma sincs, ennek viszont örülök, hisz néha túlzás volt, hogy egy 8 oldalas cikkből az első két oldal csak kép. Ugyancsak nagyon ötletes a „legjobb, legrosszabb” kis ábra magyarázatokkal. Ezek az apróságok sokat tudnak ám dobni az összképen és így sokkal igényesebb az egész. Az értékelő boxban viszont nem láttam a játékélményes izét, pedig az is jó ötlet volt, bár eltűnt a „hasonló játékok” is. Valami itt nem kerek, igaz, hogy bekerült végre a gépigény (utáltam kifeszegetni az újságot azért, hogy meg tudjam nézni), de úgy látszik, hogy két dolgot kiszorított. Dolgozni kéne még rajta, mert ez így nem tetszik. Ott van ugye a Dead Space féle részletes cucc, de az gondolom, hogy csak egyedi és nem minden játékhoz illene. Nemrég indult ez a Top Classic is, ami jó ötlet, de én a nosztalguru mellé raknám. Két egy oldalas cucc pont illene egymás mellé, nem? (köszönjük Emese). Kimaradt a „futottak még”, de nekem nem hiányzik, tehát ha ezentúl nem lenne, akkor nem hullatnék könnyeket. Nem igazán szeretem az oltásokat, még ha jogosak is. Picit erőltetettnek éreztem, olyan „még ilyet is bele”, hisz alapesetben nem sokan kíváncsiak azokra a játékokra, aki pedig kedveli őket, annak ez hatalmas sértés, hogy a kedvencét 10%-kal díjazták. Úgyis jut minden számban 2-3 40%-körüli játék, az bőven elég. A vége felé már igazából semmi kivetnivalót nem találtam. A levrov színvonalát nem emeltem most, talán a következőt (ajándék a tét, ha jól olvastam), a külvilág pedig mindig újul egy picit és általában csak jó dolgokat olvasni. Na és a következő szám, főleg a Tomb Raider hmmm..

Fontosabb cikkek:
- Games convention összefoglaló
- Spore ismertető
- Will Wright interjú
- Dead Space ismertető
- Star Wars: The Force Unleashed (konzol)

Összegzésképpen elmondható, hogy a forradalom sikeres volt és a felkelők megkapták, amit akartak. Az általam leírt pár apróságot kivéve a szokásos színvonalon oktat a GURU.

Pro:
- apró finomságok (pl. Games Convention cikknél)
- Will Wright interjú
- külvilág újítása

Kontra:
- az értékelő doboz furcsa
- a címlap Hello Kitty-s

Design: 09/10
Tartalom: 07/10
Összesen: 08/10
Szigorúnak tűnhet, de ez az első ilyen GURU kivesézés, így ha másért nem, jó lesz viszonyítási alapnak.