De nézzük is, hogy miért volt ez a második évad ilyen eszméletlenül jó. Ha csak egy szóval kéne leírnom, hogy mi is történt, az atombomba lenne a helyes kifejezés. A legnagyobb húzás egyértelműen az volt, hogy a készítők szakítottak a már megszokott „az utolsó pillanatban hatástalanítunk és győzünk” klisékkel és már az első percektől a legváratlanabbakat húzzák meg. Az első évadban tapasztalt üresjáratoknak immár nyomuk sincs. Minden történetszál izgalmas lett. Mondom, az egyedüli probléma már az, hogy ennél nem biztos, hogy van feljebb. Bár jelen esetben nem lényeges, hogy mi lesz majd a későbbiekben. Problémák jönnek, jöhetnek Jack Bauer megoldja majd ezt is. Apropó Jack Bauer. Ez a sorozat főként róla szól, ahogy azt már a múltkor is megemlítettem, de ebben az évadban már nem éreztem annyira „one-man show”-nak az egészet, bár a rambó stílus néha kifejezetten tetszett. A többi szereplő is bőven kiveszi majd a részét a buliból. Régi ismerősök, árulók és új arcok lesznek majd hivatottak segíteni, illetve akadályozni derék Jack barátunkat második és valószínűleg a legjobb napján. Tipikusan az az évad, aminek a hetenkénti egy adagja elvonási tüneteket produkált. Hál’ Istennek a DVD megjelenésével lehet veszettül darálni, így én valamelyest jobban jártam, hisz nem kellett heteket várni a következő részre.
Jack Bauer újra megmutatta, hogy nincs nála tökösebb terrorelhárító. A hazájáért és a szeretteiért bármit megtenne. Azt hiszem, hogy a készítők ezzel az évaddal nemcsak saját maguk előtt rakták magasra a lécet, hanem jó pár akciószéria előtt is. Most így hirtelen nem is tudnék olyan akciósorozatot mondani, ami csak megközelítőleg lett volna ilyen izgalmas, kiszámíthatatlan és érdekes. Mi lesz még itt a harmadik évadban? Kérjük a következőt!
Folytatása következik…