A történet a Shadow of Chernobyl eseményei után veszi fel a fonalat. Mi a kormány egyik emberét alakítjuk, akit azért küldtek a Zónába, hogy kivizsgáljon egy rejtélyes esetett, ugyanis a hadsereg helikopterei sorra lezuhantak, ismeretlen okokból. Ez lesz tehát a fő célunk, de az igazsághoz hosszú és rögös út vezet, amit érdemes bejárni. Ezúttal mindössze három területet kapunk (Pripyat mellett Zaton és Jupiter), de ezek területe sokkal nagyobb, mint amik az előző játékokban voltak. Lesz itt aztán minden, rengeteg zombi és mutáns (utóbbiból újakat is találunk), anomáliák, kitörések, sugárzás, szóval továbbra is elég veszélyes hely a Zóna, sőt talán veszélyesebb, mint valaha.
Az új részhez azért sikerült némi újdonságot is mellékelni. Ahogy fentebb említettem, kaptunk két új mutáns típust (Chimera, Burer), átalakult kezelőfelületet (ez annyit tesz, hogy kaptunk négy darab gyorsgombot, amivel egy pillanat alatt használhatjuk az egészségügyi csomagokat, vagy amit akarunk), az invertory is átalakult egy kicsit, bekerült az alvás lehetősége is, és immáron a kitörések is fenyegetnek minket, méghozzá bárhol, bármikor. Újdonság még az is, hogy a területek között ezúttal csak kísérők segítségével juthatunk át a másikra, amiért akár kemény pénzeket is le kell szurkolnunk (alapesetben „csak” az 1000-es, de ez lehet a sokszorosa is). Ennyi lenne, nem túl sok, de épp elég ahhoz, hogy ne egy elcsépelt folytatásról beszéljünk, gyakorlatilag mindent megkapunk, amit anno kihagytak a fejlesztők a SoC-ból, és ügyes moddereknek hála az Oblivion Lost-ban láthattunk.
A többi, fontosabb játék elem pedig megmaradt úgy, ahogy volt. Tehát továbbra is vannak technikusok, akik megjavíthatják ruháinkat, fegyvereinket (utóbbit fejleszthetjük is náluk, ha rendelkeznek megfelelő szerszámmal), de természetesen kereskedőkkel is találkozhatunk, akik sajnos még mindig átölelnak minket, amennyiben mi szeretnénk eladni nekik valamit. De őszintén szólva nem is érdemes velük üzletelni, ha valamire szükségünk lesz (kötszer, lőszer, fegyver), azokat több mint valószínű, hogy a holtestektől megszerezhetjük, csak a nagyon különleges dolgokért kell majd hozzájuk rohanni, illetve ha új ruhára vágyunk. A fegyverarzenál is visszaköszön az előző részekből, tehát elég változatos csúzlikkal találkozunk majd, és bizony most is érdemes rájuk figyelni, hiszen továbbra is sérülékenyek a jószágok, így előfordulhat, hogy harc közben egyszerűen beragad.
Játékmenet szempontjából a CoP kicsit eltér az előző részektől. Ebben a részben ugyanis nem lesz annyi tűzharc, mint az előzőekben (leginkább zombik és mutánsok fognak velünk kibabrálni, illetve Pripyatban már Monolitosok is), ez a rész inkább a hangulatával operál (a történet egyes részei is izgalmasak, de összességében nem több az átlagosnál, ráadásul a végjáték se túl meggyőző, habár ezelőtt közvetlen igencsak meglepő, és kellemes meglepetés ér minket…. Azért továbbra is megmaradt a lehetőség a különleges relikviák után való kutatás, melyekből ha elég sokat szereztünk, igencsak megszedhetjük magunkat, hiszen a kereskedők nagyon jó pénzt fizetnek értük (ugyanakkor a saját hasznunkra is lehetnek).
Hangok tekintetében a Call of Pripyat továbbra is hozza a kötelezőt, nagyszerű hanghatásokkal találkozhatunk végig a játékban, és a szinkron is tökéletes, öröm hallani az orosz akcentust. Bár azért kár, hogy a beszélgetések többsége most sincs leszinkronizálva, és sokszor miközben a szöveget olvassuk, az ember meg se szólal (az viszont jó pont, hogy az átvezetőkben a saját emberünk is beszél, ezt nagyon sok játékból hiányolni szoktam, pláne egy olyan főhősnél, akinek van neve és némi háttér története). Grafika tekintetében se érheti sok panasz a játékot, habár kezd kissé elavulttá válni az X-Ray motor, DX11 ide vagy oda, ennek ellenére elégedettek lehetünk (reméljük azért a második részhez már valami újat hegesztenek a fejlesztők). Itt érdemes még megemlíteni azt is, hogy bár a minimum konfiguráció (lentebb) szemmel láthatólag elég alacsony lesz, de azért nem mernék rá fogadni, hogy el is indulna egy ilyen vason (ahogy a Clear Sky minimum gépigényét is elég rosszul lőtték be). Sajnos a CoP nem nőtte ki teljesen a játékra jellemző gyermekbetegséget, vagyis ez is bugzik, szerencsére nem oly mértékben, mint az előző részek, azért elő-elő fordul, remélhetőleg ezeket a hibákat majd kijavítják egy patch formájában. A játékidő egyébként kiegészítőhöz méltóan nem túl sok, nagyjából 6-8 óra alatt végigjátszható, de igazából ez a játékoson is múlik, hogy hány mellékküldetést vállal el, és mennyire fedezi fel a Zónát, így azért bőven 10 óra fölé is nőhet a játékidő.
Mi mást mondhatnék még a játékról? Ismét egy nagyszerű játékot kaptunk, ráadásul mindezt szinte ingyen osztogatják itthon (5500 Ft), a fanoknak vétek kihagyni, de az FPS-t kedvelőek is tehetnek vele nyugodtan egy próbát, ha eddig nem tették meg ezt. Ezek után már csak egyetlen dolgunk van, tűkőn ülve várni a folytatást, mely remélhetőleg 2011-2012 környékén befuthat.
Megjelenés: 2010. február
Fejlesztő: GSC Game World
Kiadó: bitComposer Games
Platform: PC
Gépigény:
Minimális:
CPU: Intel Pentium 4 2.0 GHz / AMD 2200+
RAM: 512MB
VGA: 128MB DirectX 8.0, GeForce 5700 / Radeon 9600
OS: Windows XP
Ajánlott:
CPU: Intel Core 2 Duo E7400 / AMD Athlon 64 X2 5600+
RAM: 2 GB
VGA: 512MB, DirectX 9.0, GeForce 9800 GTX / Radeon HD 4850
Pro/Kontra:
+ hangulat
+ okosabb, erősebb MI
+ javított kezelőfelület (pl. gyorsgombok)
- töltési idő
- kicsit bugos
- olykor ellaposodik
Értékelés:
Grafika: 9/10
Zene/Hang: 9/10
Játékélmény: 8/10
Összesen: 90%
U.i: ha minden rendben megy, akkor a hétvégén (talán szombaton) ismét lesz egy cikk.
S.T.A.L.K.E.R. - Call of Pripyat
Keleten és Németországban már jó 3 hónapja kapható volt a második S.T.A.L.K.E.R. kiegészítő, a Call of Pripyat, és immáron hozzánk is befutott. A késés oka végtelenül egyszerű, a hozzánk is eljutott verzióba még be akarták építeni a DirectX 11-es verzióját, ezzel is tovább javítva a látványon. Hogy megérte? Mindjárt kiderül.