Hol is kezdjem... Mondjuk ABC-ben.
Anyagiak. Idén sem rúgtak ki, ami már jó kezdet.
Év vége felé egy kis emelés is befért - közigazgatásban dolgozom, ott meg a lehúzott munkaidőtől is függ a fizetés - és itt a fizetési lépcső alján még viszonylag gyakran jönnek az újabb szintek. Az idei az első teljes év, amit már a saját lakásomban töltöttem, nyáron egy kisebb felújítás is belefért (ajtófestés, kis tapétázás, nem nagy dolog). Az év vége felé jött az éves elszámolás gázból meg villanyból, ami (mivel egyrészt kevesebbet fogyasztok, mint az előzőleg itt élő háromfős család, másrészt a szigetelés még csak most hozta meg gyümölcsét) azzal járt, hogy közel két hónapig nem kellett se gázt, se villanyt fizetnem. El is költöttem az így bennmaradt pluszt - részben hasznos dolgokra. Nagy kiadásba vágtam év végén a fejszém: vettem egy 40 colos Sony Bravia LCD-tévét. Kamatmentes részletre ugyan, szóval tulajdonképpen még nem is vettem meg, de már megvan.
Emellett rászántam magam, és megvalósítottam régi vágyamat: vezeték nélküli billentyűzetet+egeret is vettem (Logitech Wave), így jelenleg is fotelből ülve, felrakott lábbal, vezetékek nélkül ülök a tévé előtt - kényelem szempontjából azt hiszem elértem a csúcsot. És ha már lúd, legyen kövér: vettem még egy Xbox 360 kontrollert is, szintén vezeték nélkül. Meg kell mondani, kifejezetten kényelmes vele játszani egyes játékokat (autóversenyt és akciót főleg), nem bántam meg, hogy rászántam magam. A konfigon nem bővítettem idén, cirka két éves volt december elején, de még elbírja a legtöbb játékot, ami érdekel (Core2Duo E6400 @ 3,00 GHz, 4x1 GB ram, Sapphire HD4850 Toxic 512MB) Jövőre talán nem ártana fejleszteni - majd meglátom, mi lesz.Még mindig a vásárlásoknál maradva: idén felfedeztem az eBay és egyéb forrásokból származó használt játékok vásárlásának előnyeit. Olyan klasszikusokra tettem szert sokszor pitiáner összegekért, mint például az American McGee's Alice, a Beyond Good and Evil, a Syberia I-II, az olyan igazi gyöngyszemekről már nem is beszélve, mint a nagydobozos Clive Barker's Undying, vagy a szintén extra kiadású Alone in the Dark Trilogy (ez utóbbi mondjuk nem volt annyira "pitiáner" összeg, de számomra megérte). Az év végén egy újrakiadásnak köszönhetően végre egy olyan klasszikust is sikerült begyűjtenem reális áron, amire korábban sajnáltam a 12-15 ezer forintokat, amennyiért az eBayen vesztegették: mégpedig a Planescape Tormentet (amiről mellesleg itt ír egy nagyszerű cikket egy rendkívül tehetséges, ügyes kezdő cikkíró - jómagam
). Így mostanra nagyjából minden régebbi játékot sikerült beszereznem, ami megérdemelte, hogy legalább utólagosan megvegyem, ha már megtehetem.Az év végén, karácsony környékén a Steam hatalmas akciókat hozott, így jópár régi és nem annyira régi játékot is vettem, digitálisan (GTA IV, Stalker, Oddworld csomag, id Megapack (Quake-ek, Doomok, Wolfentsteinek, Hexxenek), Max Payne 1-2, stb.). Mostanra azt hiszem eljutottam oda, hogy annyi dobozos játékom van hálistennek, hogy nem ragaszkodok az ilyen kiadáshoz - legalábbis a nem annyira fontos címeknél.
Blog, írás, blogírás. Ha már szóba került az előbb az írás: tovább görgettem netes "naplómat", sőt egészen ráharaptam. Szeretek időnként gépelni, mikor olyanom van, és ha ezt épp kevésbé kötött formában szeretném megvalósítani (magyarán nincs kedvem pályázatra, komolyabb munkát és odafigyelést igénylő tesztíráshoz), akkor erre a blog tökéletesen megfelel. Valamikor az év elején (ha jól rémlik) kiemeltté váltam a PC Guru Online-on, amitől az olvasottságom jelentősen megugrott, csakúgy, mint a kommentek száma (különösen az olyan, nagyobb port kavart bejegyzéseimnél, amikben éppen nem hízelegtem valami iránt - lásd a Bioware-írás, vagy a Witcheres morgolódás, hehe). Aztán ősszel nagy lépésre szántam magam: átköltöztem (részben) a jelenlegi helyre, ami szebb, jobb, testre szabhatóbb, és ami számomra a legtöbbet nyomta a latban: sokkal kényelmesebb, mint a PGO fapados blogmotorja. Azóta van ez a kettős lét, amivel én elégedett vagyok, és remélhetőleg nektek is megfelel: a bejegyzést az új helyen írom meg, formázom, díszítem, képekkel egészítem (már ha illik bele), a nyers szöveg pedig átkerül a régi helyre is. Igyekeztem nem pofátlanul telenyomni reklámokkal a bejegyzéseket, ezért csak a post elején (és időnként végén, mikor hogy jut eszembe) egy egyszerű linkkel jelölöm a bejegyzés új helyét. Így ha valakit érdekel a PGO-n kirakott bevezető, akkor egy kattintással áttérhet az új helyre.
Ha már írás: folytattam a PGO Tesztelj velünk! pályázatára írást, talán nem szerénytelenség kijelenteni, hogy sikerrel: elutasított tesztem nem volt, mind a hat tesztem kikerült (előbb-utóbb, a Wizardry 8 például sok hónappal később), ráadásul a hatból három nyert is az adott hónapban, amire büszke vagyok. Elkészült egy különösen sok munkát igénylő teszt is az Everquest II-ről, ami továbbra is a szívem csücske, és ötéves születésnapjára szerettem volna a magam módján felköszönteni: egy átfogó, hosszú, alapos, mindent bemutató cikkel.
Az írással egyelőre még nem kerestem egy kanyi vasat sem, bár még nem is éreztem magam elég jónak ahhoz, hogy meg merjek próbálni házalni online vagy akár offline magazinoknál. Talán jövőre...
Mi van még? Magánélet... Nyáron volt pár kifejezetten jó napom, sőt, egyszer olyan boldog voltam, mint talán még soha életemben. Természetesen nőről volt szó. Aztán, mint derült égből villámcsapás... lassú, vontatott, hónapokig tartó, és egyre jobban fájó villámcsapás, ami otthagyott elszenesedve, értetlenül... Ritka szarul voltam, na, mit szépítsem. Azt hittem, változnak a dolgok végre, rám mosolyog a szerencse, de a végén ottmaradtam állva, egyedül, ahogy eddig. Eddig se értettem a nőket, ezután sem értettem meg: úgy tűnt, hogy jól alakulnak a dolgok, aztán kiderült, hogy nagyobb ott a zavar, mint hittem, a benne lévő bizonytalanságot pedig én nem tudtam megtörni, akárhogy próbálkoztam... Sajnálom, a lehetőség pedig adott volt.
Pár napig különös vendégem volt: a legyengült kisfecske története sajnos nem zárult happy enddel (bár ahogy vesszük, a macskám biztos nem bánta, hehe), viszont mindenképp üde színfoltja volt az évnek.
Nade evezzünk vidámabb vizekre, ideje áttérni a játékokra - mégiscsak játékos blog lenne ez elsősorban.
Már egy jóideje azon veszem észre magam, hogy egyre kevesebb aktuális évi, friss játékkal játszom. Ennek egyszerű oka van: a warezról szinte teljesen leszoktam, nyitó áron pedig a legtöbb játék egyszerűen nem éri meg az előzetesek alapján. Másrészt mivel kedvenc műfajom továbbra is az RPG (online és offline, könnyed és komoly egyaránt), így nincs is igazán sok, engem érdeklő próbálkozás. Konkrétan az idei felhozatalból a Torchlight volt a legnagyobb meglepetés idáig - egy irtó hangulatos, addiktív hack & slash, könnyed, pergős játékmenettel, ráadásul alacsony áron. Év meglepetése számomra.
Szintén idén jelent meg végül a Dragon Age, amivel azonban még nem volt időm játszani. Ugyan már megvettem külföldről, kavarás miatt a lemezt még nem kaptam meg, így bár akár le is tölthetnék egy DVD-képet, hisz a kódom már megvan, de ezt inkább még hanyagoltam. Egyébként is, a Dragon Age előtt még mindenképp be akartam fejezni a Throne of Bhaalt, életemben először, szóval addig úgyse kezdtem volna el játszani még. Leírások alapján egyébként a játék nagy előrelépés a Mass Effecthez képest (ami mondjuk nem nehéz, hehe), és bár a Baldur's Gate trónja nem inog meg tőle, azért egy kellemes, tartalmas fantasy RPG-re számítok.
A Gothic-stílus engem személy szerint irritált eddig mindhárom részben, így a Risent inkább már ki sem próbáltam. A Divinity 2-re egyszer talán még visszatérek, a Borderlands-ra pedig egészen biztosan, egyelőre azonban még ráérnek. Talán jövő ilyenkor írni fogok róluk.
Milyen idei játékkal játszottam még...? Meglepetésként, és az utóbbi évek legegyedibb, leginkább művészi játékaként éltem át a The Path sötét Piroska-vízióját. Szintén idén jelent meg a Mirror's Edge, ami bár elsőre nem hagyott igazán mély benyomást bennem a gyenge körítés miatt, később a vérprofi parkour-szimuláció miatt mégiscsak visszatértem hozzá újra. Reméljük, lesz folytatás, és reméljük ezúttal a történetre, karakterekre is jobban odafigyelnek, illetve kicsit változatosabb játékmenetet hoznak össze.
Az év végi Steam akcióban vettem meg a Burnout Paradise-t, amiről még ugyan nem írtam, annyit azonban már itt megjegyezhetek, hogy egy fergeteges, törős-zúzós autós játékról van szó. Aki szerette a Flatout-sorozatot, annak nem szabad kihagynia: az Underground 2 nyílt városát ötvözi a Flatout törésével, eszetlen tempójával, megszórva egy halom gyűjthető extrával. Év autós játéka számomra, egyértelműen. A Need for Speed: Shift demóját próbáltam, és bár a belső nézet fantasztikus, ez a reálisabb vezetési élmény nem az én ízlésemnek való. A Dirt 2 pedig szintén nem az én műfajom, már képek alapján is taszít a fakó, koszos képi világa, a ralikat meg amúgy se igazán szeretem.
Akciójátékok és FPS-ek terén a szokásosnál is nagyobb a lemaradásom, bár ebben a műfajban bőven jelennek meg próbálkozók, én ezt jelentős késéssel szoktam úgy-ahogy követni. Így idei akciójátékkal és FPS-sel talán nem is játszottam... Szintén nem nagyon próbáltam stratégiát sem, bár leírások alapján a Battleforge-ra időt fogok szakítani (már csak a Guru miatt is, ha már megvan). Az Empire: Total War cikkek alapján hozza az elvárt minőséget, de ezzel a sorozattal akkor is lényegében csak a Shogunnal játszottam értékelhető mennyiséget.
És akkor mégis mivel játszottam idén? Tessék nyugodtan visszaolvasni a blogban, a legtöbbjükről írtam valamennyit. Baldur's Gate, Unreal-sorozat, Half-life-ok, Tony Hawk's American Wasteland, Sacred 2, Witcher, Flatout 2, Neverwinter Nights 2: Storm of Zehir, Mercenaries 2... Plusz természetesen volt még MMO-zás is: év elején World of Warcraft, év második felében Everquest 2.
Év játéka 2009? Mivel igen kevés játékkal játszottam, így csak egy alaposan szubjektív véleményt tudok mondani. Az a 2009-es játék, amit a legjobbnak tartok, és vélhetően a legtöbbször fogok vele még játszani az nem más, mint a Torchlight. Nem mintha bármit is jelentene ez a cím, egy eldugott blog ismeretlen szerzőjétől, hacsak annyit nem: próbáljátok ki ti is!
A kicsit zavaros bejegyzés végére nem maradt más:
Boldog új évet kívánok minden olvasómnak!
