Az E3 2018 trailereinek és műsorainak összegzése után már csak egy dolog maradt hátra: hogy eldöntsük melyik az a két játék, amelyiket a legjobban várjuk a bemutatók után. Azt kell mondjuk, kiváló show lett az idei, és fejenként akár ötös listát is készíthettünk volna, de nem akartunk túlzásokba esni. Mi ezeket várjuk a legjobban – és ti?
Dreamer
Azon kisebbség részét képezem, akik szerették a Ninja Theory féle Devil May Cry-t, sőt a folytatást is vártam, és reménykedtem, hogy a Capcomnak van annyi bátorsága, hogy nem táncol vissza a második résztől. Azt azonban nem állíthatom, hogy meglepett egy olyan játék bejelentése, ami visszatér az eredeti széria történetiszálához. Így röviddel az E3 után ha visszagondolok a bemutatott játékokra, akkor azt kell, hogy mondjam ezt a címet várom a legjobban (meg persze a Cyberpunkot, de túlságosan klisés lenne azzal dobálózni). A trailer meghozta a kedvem, hogy újra kipörgessem a 4. részt. Régen volt 2008, ideje lenne feleleveníteni a történetet, meg beszerezni az eredeti trilógia felújított változatát, pláne, hogy végre elérhető lett PC-re. Az istenit, Capcom, így oda lesz a megtakarításom.
Dzséjt
Hűűűhaaaa… Ez kemény dió. Nagyon sok játék volt, ami vagy korábban, vagy most felkeltette az érdeklődésemet, de azt hiszem, mind közül a legjobban a Resident Evil 2 remake-jét várom. Gyerekkorom egyik meghatározó programja volt, rengetegszer kijátszottam az eredetit, emiatt szerettem meg a Resident Evil-szériát és a horror játékokat, meg a zombikat (na jó, ahhoz a Hullajónak is volt valami köze). És a máig az egyik kedvenc játékom, bár már nagyon régen nem vettem elő. Nagyon reméltem, hogy egyszer elkészül ez a remake, nagyon szurkoltam, amikor egy amatőr csapat nekiállt, és nagyon örültem, amikor a Capcom bejelentette, hogy megcsinálják ők. És amit eddig láttam, az nagyon tetszik! Na elég a nagyonból.
Másodiknak nehezen tudnék bármit megnevezni. A Shadow of the Tomb Raider talán, mert imádtam az előző két részt, és hamar az egyik kedvenc játéksorozatommá nőtte ki magát a rebootolt széria (az eredeti Tomb Raidereket nem szeretem). Ugyanakkor kicsit tartok a nyílt világtól, a Rise of the Tomb Raiderben sem sikerült ezt igazán jól kezelni, illetve az újítások hiányától is. Félre értés ne essék, szerettem a Rise of…-ot is, ugyanakkor az első rész a feszesebb játékmenetével és a sorozat megújításával sokkal jobban hatott rám. Remélem, a Shadow of…-ban több lesz az újdonság az előzőhöz képest, és valahogy a lineáris sztori és a nyílt világú játéktér között is sikerül jobban egyensúlyozni, megtalálni a helyes tempót.
Pozandr
Legvártabb játék? Erre könnyű felelnem. A második helyre a Kingdom Hearts 3 került: Nomura Tecuja már régen bebizonyította, hogy egy zseni. A Walt Disney és a Square Enix saját világának összemosása az eddigi részek esetében is tökéletesen működött (azért az első rész kamerakezelését szívesen elfelejteném), a jövő télen érkező záró epizód pedig új szintre emelheti az élményt. Unreal 4-es motor, pörgős harcok, rengeteg játékmenetbeli újítás, új világok (Jégvarázs – Legyen hó!), hosszú játékidő és az eddig megválaszolatlan kérdések megválaszolása: ez kell a Kingdom Hearts/Disney rajongóknak, köztük nekem is. Valamivel több, mint félév múlva végre kezembe vehetem a programot, aminek nagyon örülök. Háromszoros hurrá a Square-nek, hogy végre befejezi és kiadja a Kulcsháborúk történetét lezáró játékot!
Leg-leg-legvártabb játék? Talán nem fogtok meglepődni a válaszomon. The Last of Us Part 2! Ide vele, rögtön, azonnal, most! A 2013-ban megjelent első epizódot egy hónappal a premier után már végigjátszottam és egyszerűen lenyűgözött a világa. A Naughty Dog zseniális történetet írt a The Last of Usnak, aminek jeleneteit napokkal-hetekkel-hónapokkal később is fel tudtam idézni. A PS4-em megvételekor nem volt kétséges, hogy a Remastered kiadás is a polcomra kerül. A sztori lezárásra került, nem hittem, hogy folytatódik. Így, amikor Dzséjt 2016-ban a PlayStation Experience alatt rám szólt, hogy figyelj, kellene egy The Last of Us 2 adatlap, visszakérdeztem, hogy viccelsz? Nem, ez komoly, mondta. Azóta epedve várom Ellie történetének a folytatását, és bár az eddigi videók nem mutattak sokat, biztos, hogy a Naughty Dog nem fog csalódást okozni. Csak látnék már egy premierdátumot…
SteelSaint
Doom Eternal: Én gyakorlatilag a Doom játékokon nőttem fel, ezért különösen közel áll a szívemhez ez a széria és annak minden része. Ezért örültem különösen a 2016-os epizódnak, mely modern köntösbe bújtatva hozta vissza az eredeti Doom élményt, és ezért várom nagyon a Doom Eternalt is. Bár magáról a játékról nem tudunk meg túl sok mindent, azon túl, hogy a Földön fog játszódni, visszatér a Doom Slayer és kétszer annyi démon lesz benne (valljuk be, ezek egyike sem olyan eget rengetően nagy újdonság), azért én bizakodó vagyok. Már a rövid bemutató videó is nagyon hangulatosra sikeredett, és ha sikerül tartaniuk a 2016-os szintet, akkor szerintem egy újabb nagyszerű játékkal gazdagodhatunk, amikor végül befut a Doom Eternal.
Tom Clancy’s The Division 2: Engem alapból nem igazán érdekelt a The Division első része, a debütáláskor kitört botrány jó ideig elriasztott a játétól. Aztán tavaly télen az 1.8-as patch érkezésével csak beszereztem, és azóta az egyik kedvencemmé vált, elsősorban a története, a hangulata és a benne található tartalom miatt. Épp ezért kíváncsian várom a folytatást, és egyben bizakodok is, hogy az Ubisoft és a Massive tanult az első rész hibáiból. Bár Washington D.C. nyáron elsőre nem tűnik olyan emlékezetes helyszínnek, mint New York télen, én azért így is reménykedem benne, hogy a fejlesztőknek az első rész hibáiból tanulva sikerült egy jóval kiforrottabb, jóval összeszedettebb játékot letenni az asztalra, mely már az indulás pillanatában is felér a vele szemben támasztott elvárásokhoz.
bodak
Sikerült nehéz kérdést feltenni magunknak, mert tényleg annyi remeknek ígérkező játékot mutattak be, hogy nehéz közülük kiválasztani azt a kettőt, amelyeket a legjobban várom. A realitás talaján maradva (tehát semmi Elder Scrolls és Starfield) az Ori and the Will of the Wisps az egyik olyan játék, amit már megjelenéskor, kritikák elolvasása nélkül be fogok zsákolni. Az első rész egész egyszerűen annyira mély nyomot hagyott bennem, hogy nem hagyhatom ki. Tavaly idénre vártam, és egészen a trailer végéig reménykedtem benne, hogy még karácsony előtt megjelenik, de csalódnom kellett. Remélem még első félévben kiadják, mert megőrülök, ha még egy E3 úgy telik el, hogy még mindig nem jelent meg.
Bár a kiadó nem tartozik a kedvenceim közé (igaz, mostanában, talán éppen a felvásárlási veszély miatt) kicsit változtattak a hozzáállásukon. Igen, a Ubisoftról van szó, méghozzá a Skull & Bones az, ami roppant mód felkeltette az érdeklődésemet. Már maga a trailer is fantasztikus volt, de az alapján, amit a játékmenetből láttunk, nem csak áll-leejtően gyönyörű volt (Az a tenger! Azok a hajók!) hanem átgondoltnak és kellően mélynek tűnő mechanikákkal is kecsegtet. Persze ismerjük a „kozmetikázott” bemutatókat (bár letették a nagyesküt, hogy ilyen nem lesz) és az összevágott, hatásvadász videókat is. Úgyhogy a hype-vonatra azért nem szállok fel, nehogy aztán egy újabb For Honor legyen belőle… (amit egyébként kitartóan támogatnak).
