A jó hír az, hogy a trollok ezúttal nem az életünkre törő bestiák, nem is a megszégyenítésünkre törekvő szájkarate-huszárok, hanem egy ősi nép, mely az Arboria világában a föld mélyén él, miközben lakhelye alatt ott áll a titkokkal és információkkal teli Durnar, ahova csak a legbátrabbak látogatnak el. Legalábbis a lengyel Dreamplant ilyen formán képzeli el egy külső nézetes dungeon crawler, azon belül rogue-lite, azon belül-belül pedig egy procedurálisan generált soulslike hátterét. Izgalmasan hangzik? Egyelőre igen, aztán 2021-ben majd meglátjuk, mi sül ki belőle.

Reklámarc a trolloknak

Addig pedig mindenféle morgó banda nevű tróger bőrébe bújunk, hogy vérbeli Yotunként a sötét mélybe ereszkedve felfedezzük a világot. Először egyébként egy nevesített hőst formálunk meg, majd amikor az egy különleges erő hatására beint a lógó mellű trolltündérkének, a kis angyal visszatér lakhelyére, ahol elsírja bánatát a fősámánnak, az meg alapanyagot biztosít a következő, feláldozható harcosnak. Nos, ez leszel te. Kiválasztod, ki szeretnél lenni, milyen harcmodorral és értékekkel, majd a meglehetősen jóképű reklámarcot leküldik a mélybe, ahol aztán lehet harcolni és mindenfelé elcsászkálni.

Úgy megy a dolog, hogy a nagyjából soulslike jelleggel megáldott, külső nézetes akciójátékban van egy karaktered, akivel a föld alatt húzódó barlangokat felfedezed, miközben hű társként ott repked mellett a modell alkatú kis bestia. Mindketten csodaszépek és csoda okosak vagytok, így az angol szleng igazán kellemesen kidomborodik az írott párbeszédek alatt, de mindezeken felül még a harc is jól megy, avagy a választott fegyvernemtől függően (szimbióta eszközökkel élve) egy nagyobb baltával, karddal vagy gyors kaszákkal, továbbá különböző elemekhez kapcsolódó speciális támadásokkal lehet aprítani a népet. Főleg repkedő szúnyogokat és darazsakat, amikkel tele vannak a járatok, de ahogy egyre lentebb merészkedünk, úgy kerülnek elő a nagyobb és lassabb, de igen szívós, páncélos dögök.

Időnként vannak életerőt feltöltő totemek, szétverhető kristályok, amiknek energiáit a kisangyal beszívja, sérült gyökerek, amiket meg kell gyógyítani, mindenféle berendezések, amiket fel kell szabadítani, ez pedig lényegében annyit tesz, hogy ismét harcolhatunk, csak ezúttal hullámokban spawnolnak be a kötelezően feldarabolandó opponensek. Ha megvagyunk, mehetünk tovább, majd a szintet megtisztítva egy átkelő checkpointhoz kerülünk, ahol a tündér egy csövön keresztül szó szerint felhányja a begyűjtött energiákat a faluba, emellett egy szintet fejleszthetünk a karakteren, megtudhatunk némi extra infót, majd mehetünk a következő pályaszakaszra, hogy elölről kezdjük a már megismert menetet.

Ha esetleg meghalnánk, akkor sincsen hatalmas probléma. A már begyűjtött és leadott energiából és a megszokott karakterfelhozatalból új hőst pottyant ki a keltető, ráadásul a kristályok és az elérhető mutációk miatt sokkal erősebbet kreálhatunk, így következő alkalommal jobb esélyekkel indulunk neki a kalandnak. Nem mellesleg a gyógyított gyökerek megmaradnak, bár a pályaelrendezés változik, avagy elméletben soha nem válik unalmassá a mélységbuli, az meg már más kérdés, hogy ehhez nem ártana némi változatosság.

Trollkodjunk!

Jó, nem leszek igazságtalan. Az Arboria ugyanis bevallottan csak egy alap, erre fognak építkezni a fejlesztők, a végleges megjelenés pedig 2021 előtt nem várható. Ez amúgy korrekt hozzáállás, hiszen a mechanika jópofa, kedvelhető, innen és onnan is ügyesen csipeget, néhány órát már most el lehet vele lenni. A fejlesztés során új ellenfelek, helyszínek és bossok, fegyverek is bekerülnek a repertoárba, idővel a párbeszédekhez hang is készül, rendes háttere lesz az egész törzsnek és világnak, továbbá a falu is jobban megtelik élettel.

Ezek azonban még csak tervek, miközben az ár emelkedik, úgy fog kiteljesedni az Arboria is, amiben egyébként van fantázia, még ha nem is igazi úttörő vagy mestermunka. Az Unreal Engine miatt látvány terén vannak jobb pillanatok, de összességében azért nem túl változatos vagy kidolgozott a terep, a repkedő ocsmányságokat hamar meg lehet unni, szóval némi extra tartalom mindenképpen ráfér a programra, mielőtt komolyabban is véleményeznénk. A váz kész, innentől lehet támogatni vagy figyelni, hogy mi alakul ki belőle. Mi mindenesetre drukkolunk a csapatnak, illetve reméljük, hogy az Arboria valami kellemes meglepetéssé válik, ami mellé érdemes lesz akár már néhány hónap múlva is leülni.