Novemberben érkezik a Call of Duty: Vanguard, amely újra a második világháború förgetegébe dob be minket. A program többjátékos módjának bétatesztelése pedig még most is zajlik, hála a hosszabbításnak. Az alkalmat mi sem hagytuk ki és futottunk vele egy-két, jobban mondva, pár tucat kört.

Bátortalan próbálkozás

A Vanguard multiplayere valójában a Call of Duty: Modern Warfare alapjaira lett felhúzva, hozzáigazítva azt a Call of Duty: Warzone támasztotta igényekhez. Ezzel nem is lenne baj, az viszont már nem túl jó, hogy azokat a bizonyos alapokat a béta alapján nem sikerült rendesen tovább gondolni, emiatt egy részük félig, egy részük pedig sehogy sem akar működni.

A félmegoldásra remek példaként szolgálnak a rombolható pályaelemek. Taktikai szempontból nem rossz ötlet, hogy átlőhetők a bedeszkázott ablakok és faajtók, de jelenlegi formájában inkább beépített csalásnak tűnik. Ugyanis, ha beállsz egy ilyen lebontható tereptárgy mögé, az ellenfél a karaktert ugyan nem, de a játékos nevét látja, vagyis szó szerint reklámozza, hová kell leadni egy halálos sorozatot. Bárkit simán ki lehet lőni az ilyen tereptárgyak mögül, anélkül, hogy az illető tudná, mi találta el.

Ugyanígy frusztráló, hogy például a Patrol játékmódban, ahol egy folyamatosan mozgó pontot kell védeni, a program rengetegszer spawnnolja be a játékost az ellenfelek közvetlen közelébe, ezzel gyors és idegtépő elhalálozást okozva. A pályák méretei és a játékmódok sem az igaziak. Az előbbinél mintha a készítők nem tudták volna, hány játékos játszhat rajtuk, így vagy túlzsúfoltak, és agyatlan darálásba fullad a játék, vagy túl nagyok, és a Call of Duty átvált sétaszimulátorba.

A játékmódoknál meg a tempó nem akar működni. A Tactical (6v6) túlságosan lassú, még ahhoz képest is, hogy eleve nem egy gyors játékmód. A 28-48 játékost összezsúfoló Blitz átláthatatlanul pörgős, az Assaultnál meg mintha nem sikerült volna eldönteni, hogy most gyors vagy lassú legyen. Persze a játékmódok kiegyensúlyozottságán még bőven javíthatnak a készítők. Emellett felrónám azt is, hogy a Gunsmithben beköszöntött a bőség zavara, immár tíz különböző kiegészítőt szerelhetünk fel fegyverünkre, amiknek hála nem kell kompromisszumokat kötni, nincs szükség arra, hogy átgondoljuk, a fegyver melyik képességét húzzuk fel. Itt a kevesebb tényleg több.

Azért még szórakoztató

Pusztán a béta alapján tehát a Call of Duty: Vanguard gyenge próbálkozásnak tűnik a Modern Warfare-ben lefektetett alapok továbbvitelére. Ám a félmegoldások ellenére még így is szórakoztató, legalábbis casual szinten. A parti Gavutu és a párizsi Hotel Royale pályák nekem kifejezetten tetszettek, a Blitz játékmódot a túlpörgetése ellenére nagyon élveztem, a Field Upgrade-ek és a Killstreakek még mindig menők és pofátlan előnyt biztosíthatnak a hozzáértő kezekben. Több mint valószínű, hogy nem ez fogja megreformálni a Call of Duty-k többjátékos szegmensét, de napi fél vagy egy óra darálásra már most remek, és remélhetőleg a fejlesztők még javítanak is rajta a visszajelzések alapján. De aki ennél többre vágyik, annak talán jobb valami más után nézni.