Képzeld el, hogy kapsz egy meghívót az évszázad bulijába. A plakátokon neonfények, világsztárok és ingyen kaviár. Ám amikor odaérsz, a látvány valóban letaglóz, hiszen a csillárok aranyból vannak, a házigazda pedig úgy néz ki, mint egy görög isten. De aztán rájössz, hogy a kaviár műanyagból van, a zene néha akadozik, és mire a pulthoz érsz, ki kell töltened egy tízoldalas kérdőívet csak egy pohár vízért.
Körülbelül ilyen érzés most a Crimson Desert körüli zsongás. A Pearl Abyss játéka úgy robbant be a köztudatba, mint a következő generációs megváltó, ami majd nyugdíjba küldi a Zeldát és a The Witcher-t egyszerre. A grafikától tényleg leeshet az állad, legalábbis ebben a legtöbben egyetértenek a kritikusok, a harc pedig olyan, mint egy jól koreografált akciófilm. De ahogy lehull a lepel, kiderül, hogy a csillogó páncél alatt néha kong az üresség, és a hátizsákunkban több a felesleges limlom, mint egy vasárnapi bolhapiacon. Megéri fejest ugrani Pywel világába, vagy csak egy gyönyörű délibábot kergetünk? Nézzük, mit mondanak a kritikusok!
Borítókép: Steam
