Kevés olyan horrorklasszikus létezik, mint Bram Stoker 1897-es Drakulája, ami egyszerre lenyomata egy adott kornak, iránymutatása egy misztikus irányzatnak, valamint emellett belefér még a szépirodalmi kategóriába is. Márpedig mindezt sikerült elérni, a vámpír-mítosz kiszélesítésével és a Tepes-mondakör hiedelmeken alapuló torzításával, ami egészen új életet lehelt a gróf rémségekkel teli történetébe. És ez az egész egy utazással kezdődött...

Erdélyi kiruccanás

Merthogy a nyitányt Jonathan Harker viszi, aki átszeli Európát, hogy Drakulával, az ügyféllel találkozhasson, aki egy angliai birtok vásárlására adta a fejét, az ehhez szükséges papírmunka pedig jobb híján a fiatalember feladata. A regény eleje ennek megfelelően egy utiregény, ami napló szerűen mutatja be az eseményeket, amik végig kísérik a gyanútlan karaktert, aki bár furcsállja a helyiek Drakulával és élőhelyével szemben tanúsított viselkedését, azt gondolja, ennek csak az egyszerű emberek elméjét leláncoló babonák az okozói. Nagyobbat nem is tévedhetne.

helikon-bram-stoker-drakula-pcguru-1.jpg

Mert bár az első találkozás még nem sejteti a további történéseket, a visszahúzódó uraság körül egyre több a furcsaság, egy este az ablakon kitekintve pedig Jonathan kénytelen szembesülni a szörnyű igazsággal. Mindezt csak tetézi, hogy a gróf Angliába érkezve rátalál Minára, Jonathan szerelmére, kivetve hálóját a leányra és környezetére, avagy legjobb barátnőjére, ezzel életveszélybe keverve őket.

Klasszikus, új borítóval

Bár nekem az 1989-es, Jókai Egyesületes kiadás volt meg, ami egyébként nagyon a szívemhez nőtt, a legújabb, a Helikonnál megjelent verzió már a látványával is arra késztetett, hogy újra elolvassam Stoker klasszikusát. A borító gyönyörű a világos háttérbe beépülő, sötétségbe vesző, félelmetes kastéllyal, és bár borító alapján nem ítélünk könyvet, azért itt ez is sokat hozzátett az élményhez és ahhoz az elhatározáshoz, hogy írjak a megjelenésről. 

helikon-bram-stoker-drakula-pcguru-2.jpg

Bár tény, hogy Stoker műve mai szemmel már kicsit lassú és néhol túlságosan kimért, mindig van valami, ami miatt érdekessé válik. Az elején például nagyon élveztem a korrajznak megfelelő utazást, ahol Budapestről indulva Magyarország is említésre kerül, illetve amivel a környező vidékek akkori mindennapjaiba is betekintést nyerhetünk. Jó a naplóregényes stílus, amihez az újságcikkek, táviratok és levelek teszik hozzá a maguk kis fontos információs morzsáit, ezzel is színesítve az összképet, amivel még a női lélek rejtelmeibe is kaphatunk (?) egy kis betekintést. Mindent összevetve a Drakula ma is érdekes és izgalmas olvasmány, ami bár itt-ott kicsit öreges, maníros, de a műfaj kedvelőinek mindenképpen ajánlott, a Helikon új kiadása pedig remek lehetőség a pótlásra vagy az ismétlésre. Nem mellesleg, újra és újra rá lehet jönni, hogy bár Béla bácsit és a Universal klasszikus szörnyfilmjeit nagyon szeretem, de a Hammernek és Christopher Lee-nek azért sokkal több köze volt a regényben lévő ősi gonoszhoz, mint a mi Blaskó Bélánknak. De ez már csak egy kis apróság… ne ezzel foglalkozzatok, hanem az esti sötétség közeledtével helyezkedjetek el kényelmesen, álljatok neki a könyvnek, és miközben az éjszaka gyermekeinek hangjától borzongtok, vesszetek el a több mint egy évszázaddal ezelőtti történetben.

  • Regény címe: Drakula
  • Kiadó: Helikon Kiadó
  • Ára: 3039 forint (akciósan a Helikon Kiadó honlapjáról, egyébként 3799 forint)