A békepárti, elgondolkodtató műveiről ismert Hermann Hesse itthon is közkedvelt alakja az irodalomnak, egyik legtöbbet emlegetett írása pedig az 1927-es A pusztai farkas, mely lényegében, bár a két regény sokban különbözik, mégis számtalanszor párba van állítva a ‘22-es Sziddhárthával. A párhuzam valahol érthető, hiszen ilyen-olyan formában, de mindkettő erősen a filozófiára épít, középpontjában pedig az útkeresés áll, csak éppen más oldalról megközelítve.
A tudás átadható...
Az indiai hitvilágból és hagyományokból építkező, 1922-es mű, a fiatal Sziddhárthát mutatja be, aki korán elégedetlenné válik sorsával, így barátjával útra kel, hogy ezzel tudásvágyát enyhítse, illetve kérdéseire választ találjon. Először az egyszerű emberek életét követve, tanítvánnyá válva, majd a másik oldalt is megtapasztalva, miközben barátjától is búcsút vesz, aki a hit vakhű szolgájaként kívánja beteljesíteni életét. Végül Sziddhártha, ahogyan megcsömörlik a világ minden elemétől, zajától és gazdagságától, úgy undorodik meg tőle, ezzel azonban egyre közelebb kerülve útja végéhez és a bölcsességhez.
Bár első pillanatra még rövidsége ellenére is ijesztő lehet a Sziddhártha nyelvezete a sok idegen kifejezéssel, amik miatt az első oldalak olvasása közben rendre a függelékhez kell lapozgatni, a regény maga inkább az utazást helyezi előtérbe, nem pedig a vallást vagy a bölcselkedést. És pont emiatt válik érdekessé a regény, hiszen szép jellemfejlődést mutat be az ív, ahogy főhőse egyre messzebb kerül otthonától, mégis újra és újra összetalálkozik múltjával, amit barátja jelképez. Nem ez lesz Hesse írásai közül a kedvencem, de az indiai téma kedvelői és a szerző életművével ismerkedők biztosan jól járnak vele.
Farkasok vagyunk
Ami viszont kifejezetten közérthető mű, mellőzve a másfajta nemzetek vagy vallások jellemzőit, az az 1927-es A pusztai farkas, ami bizonyos szubkultúrák egyik legjelentősebb alapműve is. Mert a külső személődő elmesélésével bemutatott és annak nagynénjénél szállást bérlő Harry Haller aka a pusztai farkas naplóján keresztül megismert élettörténet könnyen tükröt tarthat társadalmunk egy jelentős hányadának. A behódolásra képtelen, az átlag közötti elvegyülést fájdalmasnak érző karakter gondolatai sok ponton lehetnek ismerősek, és bizony egy-egy elmélkedés során nekem is sikerült magamra ismernem. Huszonévesen pedig, mikor először olvastam, komplett alapműnek tartottam, ami erőteljesen meghatározta életem. Bár a Sziddhártával együtt a drogosok bibiliájának is tartották, annál sokkal több. Vagyis számomra (aki nem él narkotikumokkal), pont nem ilyesmiről szól, de rengeteg másról igen.
Mert míg az elején Harry magányáról olvashatunk, arról, hogyan keresi a kiutat a fogságból, amit a világ nyújt, miközben csak néha-néha találkozik szeretőjével, addig a történetben előrébb jutva sikerül egy jelentős fordulóponthoz érni, amit egy akkor még ismeretlen leány hoz el számára. Innentől érezhető a változás szele, ami komoly hatással van a pusztai farkasra, aki megismer egy rakás új érzést, miközben belekóstol olyan dolgokba, amikhez korábban semmi köze nem volt. Aztán egy bál alkalmával teljesen elragadja az örvény, amin a regény elolvasása után rengeteget lehet gondolkozni.
Míg a Sziddhártha talán nem mindenkinek való, azt gondolom, hogy A pusztai farkas sokkal nagyobb tömeghez szólhat, ha kellően nyitottan állunk neki, esetleg hajlamosak vagyunk a filozófiai gondolkodásmódra. Hesse szereplője leginkább az elméjében keringő gondolatokkal tartja fenn az érdeklődést, miközben rövidebb-hosszabb ideig a történelem egy-egy nagyobb alakja is előkerül. A sztori pedig több irányból, több módon is megközelíthető, így mindenkire rá van bízva, hogy mit és hogyan von le belőle következtetésnek. Éppen ezért ajánlott, de hozzáteszem, hogy a Sziddhártha alapja is nagyon rendben van, a bölcsesség felé vezető út és annak értelmezése izgaémas, csak nekem személy szerint maga az indiai világ nem annyira érdekes, ami meg ugye egyéni szocproblem. A Helikon sorozatában megjelent két kötet így egyaránt érdekes és ajánlott mű, mindkettőnél sajátos illusztrációkkal (Jayantha Gomes és Gunter Böhmer), helyük van egy igényes könyvrajongó polcán (és leginkább kezében).
- Regény/képregény címe: Sziddhártha és A pusztai farkas
- Kiadó: Helikon Kiadó
- Ára: mindkét regény 3199 forint (akciósan a Helikon Kiadó honlapjáról, egyébként 3999 forint)
