Régen, gyerekkoromban, még valahol a Wing Commander és a Star Wars: X-Wing között jutott eszembe, hogy de jó lenne egy olyan űrhajós játék, ahol le lehet szállni bolygókra, ott csatangolni, mindenfélét csinálni. A fene sem gondolt arra, hogy huszonegynéhány évvel később ez a gyerekkori álom testet ölt.
A VGX 2014-en robbant No Man’s Sky ilyen játék, űrállomásról bolygóra lehet röpködni szerte a színes galaxisban, és a planéták sem kihalt világok, hanem pezseg rajtuk az élet. S ahogy jönnek a gameplay-videók, az ember lassan felteszi a kérdést: mit akar Chris Roberts a Star Citizennel? Na, jó, azt sem szabad leírni, hisz nem kevésbé ambiciózus, ráadásul az is remekül fest, de valahogy a No Man’s Sky megragadóbbnak tűnik.
A TGA 2014-en új videóval jelentkezett a Hello Games, azt pedig most egy még újabb, majdnem ötperces PS4-es anyag követi, mondanom sem kell, végig ingame felvételekkel. Csak nézni is egy élmény ezt a játékot. Érdekesség, hogy a videó alatt hallható zene a 65daysofstatic nevű angol banda legújabb albumának az egyik száma, amit a No Man’s Sky inspirált.
Ezzel szemben az SC egy olyan világot ad, ahol lehet kereskedni, harcolni, klánokba tömörülni, kalózkodni, több fajta hajóval repülni a kis méretű vadászoktól, egészen a behemót hadihajókig, bolygókra leszállni, hajókat elfoglalni és mindezt olyan kidolgozottságú rendszerrel teszed, amit minden űrszimulátor megirigyelhetne (pl. szimulált hajtóműrendszer, több fős legénység stb.).
Röviden én is várom mindkét játékot, de azzal is tisztában vagyok, hogy a kettő nem ugyanaz a kategória.
Amúgy meg sztem nincs értelme a Star Citizen-hez hasonlítani, hisz ég és föld a kettő, az SC az kőkemény űrszimulátor ahol inkább az űrhajókon meg a csatákon van a hangsúly, míg a No Man's Sky-ban az időtlen időkig tartó felfedezésen.