• Daymeeuhn megírta véleményét a No Man’s Skyról
  • Sok a bug, mintha még csak bétaváltozat lenne
  • A játék végcélja, azaz a galaxis közepe 25-30 óra alatt elérhető az ígért 40-100 óra helyett
  • Az élettelen bolygókon is van élet
  • Csak kozmetikai szinten fejleszthető a hajó
  • Annyi slotunk van, amennyit a fejlesztésekkel elérhetünk az űrruhán, ami kevés
  • A felfedezés viszont valóban óriási élmény
  • A bolygók tényleg változatosak
  • Az űrutazás remek
  • A hangok páratlanok

A hétvégén mi is megírtuk, hogy egy bizonyos Daymeeuhn 1250 dollárért megszerezte magának a No Man’s Sky-t, és elkezdett belőle videókat posztolni. A Hello Gamesnek ez persze nem tetszett, hiszen a játék csak augusztus 10-én debütál PS4-en és kis csúszással 12-én PC-n, így megkérték, hogy ne csináljon többé ilyet. Daymeeuhn belement, a videóit is törölték, szóval mindenki happy-happy.

Vagy sem, mert azért az úriember nem rest Redditen megosztani kisebb, kevésbé vagy egyáltalán nem spoileres információkat, például azt, hogy a beígért 40-100 órányi játékidő helyett már 25-30 óra alatt el lehet érni a galaxis középpontját, ami a No Man’s Sky végcélja.

A gyors menetet egy erőforrás, az Atlas Stone tette lehetővé, amit rendkívül könnyű beszerezni és vagyonokért lehet eladni (a ritka elemeket 20-30 ezerért, a nem gyakoriakat 5-10 ezerért, az Atlas Stone-t 275 ezerért lehet értékesíteni), így megkönnyítve az üzemanyag-beszerzést. Pedig – legalábbis állítása szerint – nem is ugrotta át a játék nagyobb eseményeit, rengeteg dologba belekóstolt pont azért, hogy elkerülje monotonitást. Persze távolról sem csinált meg mindent, még nem úszott le egy óceán aljára, nem robbantott fel űrállomást, stb.

Azt is megjegyezte, hogy néha elég fura az, hogy minden bolygón életet talált, még olyanokon is, amit a rendszer élettelennek írt le. Emellett hibának véli, hogy csak az űrruha fejleszthető, a hajó egyáltalán nem, így csak annyi cucc lehet nálunk, amennyi az űrruha maximalizált slotjaiban elfér – ami egy ilyen játéknál idegesítően kevés tároló hely. Emellett rengeteg bugba futott (például nem tudott NPC-ket támadni, se váltani Celsius és Fahrenheit között), néha kifejezetten az volt az érzése, hogy egy béta fázisú játékot nyúz. Ráadásul a No Man’s Sky nem is nehéz, Daymeeuhn bevallása szerint egyszer sem halt meg.

Persze azért nem csak lehúzta a játékot, épp ellenkezőleg, nem egy ponton kifejezetten dicsérte. Elmondása alapján az űrutazás rendkívül szórakoztató – elég hosszúak ahhoz, hogy elhiggye, az űrben röpköd, de nem olyan hosszúak, hogy az életét is elunja közben. A bolygók meglepően változatosak, sohasem tapasztalt ismétlődést a világokban. Ami pedig a hangokat illeti, nos, hadd idézzem őt: „egyike a legjobbaknak, amit valaha is megtapasztaltam.”

Szóval a No Man’s Sky vegyes képet mutatott Daymeeuhnnek. Vannak erősségei, de sajnos gyengeségből is akad szép számmal. S bár kifejezetten kérte, hogy irományát ne vegyék szentírásnak, a játékosok egy része már azzal vádolja a Hello Gamest, hogy hazudott a játékkal kapcsolatban, üres marketingfrázisokat eregettek, ráadásul egy félkész játékot akarnak rájuk sózni. Hamarosan kiderül, kinek volt igaza.