Meglehetősen kalandos utat járt be a 2017-ben Spiel des Jahres-díjra jelölt Eldorádó legendája, hiszen a játéktervező-legenda, Reiner Knizia műve kezdetben csak német nyelven volt elérhető. Bár ugyanezen esztendőben a Ravensburger révén az Egyesült Államokban és Európa bizonyos részein is megvetette a lábát egy angol, francia, olasz és spanyol verzióval, Knizia olyat tett, ami nem feltétlenül nevezhető mindennaposnak: saját kezébe vette a játék sorsát. Tette mindezt két okból: egyrészt, mert a Ravensburger egyéb régiókban nem akarta megjelentetni a játékot, másrészt, mert az eredeti kiadáshoz használt grafika jogaival a kiadó rendelkezett. Az Eldorádó legendája – Knizia saját közreműködésének hála – így teljesen új köntösbe bújt, hogy megkezdje világhódító útját, elsők között Magyarországon is, méghozzá a Reflexshop jóvoltából!
ELDORÁDÓ LEGENDÁJA
- Gyártó: Reflexshop
- Partner: Reflexshop
- Tarsasjatekok.com adatlap
- Típus: Kompetitív
- Játékosok száma: 2-4
- Játékidő: 30-60 perc
- Korcsoport: 10+
- Nehézség: 1.95/5
- Ár: 9 990 Ft
Az Eldorádó legendája egy pakliépítős, családi versenyjáték, melyben 2-5 fő azért küzd, hogy elsőként érje el a legendás város, Eldorádó kapuját. Az odavezető út, ha nem is halálos kihívásokkal teli, de mindenképp kemény, hiszen át kell vágni az egyre dúsabb dzsungelen, a mély folyókon és tavakon, letűnt városok romjain, kőtörmelékeken, és közben nem árt összeszedni egy szakértőcsapatot, valamint az akadályok leküzdését segítő kiegészítők arzenálját. Aki ugyanis lemarad, nos, annak maximum csak az élmény, és nem a győzelem dicsősége jut!
Minden játékos egy 8 kártyából álló, azonos lapokat tartalmazó paklival kezd. Minden körben 4 kártyát kell a húzópakliból kézbe venni, és ezeket egyenként, egymás után kijátszani. A kör maga három fázisból áll, az elsőben zajlik a mozgás és az esetleges kártyavásárlás, a másodikban a kijátszott lapok eldobása a saját dobópaklira, végezetül pedig jön az újabb húzás, hogy a következő körben ismét 4 kártyával kezdődhessen elölről az egész.
A mozgás az Eldorádó központi eleme: a moduláris lapokból álló, előre meghatározott minta alapján felépített pálya (a kézikönyvben hét darab, három nehézségi szintre osztott tervrajz található, de egyedi útvonal is tervezhető) apró hatszögekre oszlik. Ezek színe (azaz típusa) és a rajta található ikonok száma határozza meg, hogy az áthaladáshoz pontosan milyen típusú és hány darab mozgáspontra van szükség. A zöld a dzsungelnek, a sárga a városromnak, a kék pedig a folyónak felel meg.
ÚTINAPLÓ
Nem meglepő módon a kártyák is ezen színekben érhetők el, az alap pakli pedig mindegyikből tartalmaz 1-et, azonban ezen lapok nem túl erősek: 1-es értékük okán csak a legkönnyebb terepen lehet velük átjutni. Hogy lehet akkor 2 vagy 3 szimbólumot is tartalmazó mezőre lépni? Természetesen sokkal erősebb lapok megszerzésével. A lapok vásárlásához szerencsére nem kell egy különleges mezőre lépni, arra az első fázisában bárhol van lehetőség, a piactér ugyanis mindig rendelkezésre áll. Ez alapjáraton 6 különféle lapot kínál megvételre (mindegyikből van több is), és ha egy ilyen pakli kiürül, akkor a helyére be lehet költöztetni (vásárlás útján) egyet a piactér felett található 12 további pakliból. Ezek a lapok nemcsak sokkal erősebbek (tehát a nehezebb terepen is át lehet velük evickélni), de vannak olyan darabok is, melyek különleges képességet biztosítanak. Ez lehet például egy tereptípus ignorálása egy mozgásakció erejéig, extra kártyahúzás vagy ingyenes kártyaszerzés.
Alapesetben – a pakliépítős játékok műfajának megfelelően – az újonnan megvásárolt lapok a dobópakliba kerülnek, így csak a következő újrakeveréskor és húzáskor lehet őket kézbe venni (ha úgy hozza a szerencse), de van olyan különleges kártya, amely ezen szabályt is ignorálja. Ahhoz persze, hogy ez, na meg a szupererős példányok ne rúgják fel teljesen az egyensúlyt, azzal jár, hogy az igazán combos kártyákat használatuk után végleg ki kell ejteni a játékból (ezt áthúzott kártyaikon jelzi).
ADÓ-VEVŐ
A kártyakidobás mechanikája más esetben is visszaköszön, van ugyanis 2+1 extra típusú mező is. A szürke hexa a kőtörmelék, és az erre való lépésre a dobópakliba kell hajítani adott mennyiségű, de bármilyen típusú kártyát; a piros az alaptábor, az erre való belépéshez végleg fel kell áldozni egy lapot, ez pedig remek eszköz a pakli megritkításához, azaz a csorda gyenge tagjainak kiiktatásához. Az extra 3. típus a barlang, amit a szabály játékvariánsként kezel, de mivel az alapjáték is rendkívül egyszerű, kár lenne kihagyni. Ez úgynevezett barlanglapkákat helyez a térképre (mezőnként 4-et), melyek a barlang felderítésekor vehetők el (ehhez az irányított kalandornak a mozgásfázisa végeztével egy barlang mellett kell megállnia) és véletlenszerű extrát biztosítanak. Adhatnak új kártyahúzási lehetőséget, ritkíthatják a paklit, lecserélhetővé teszik a kézben tartott lapokat, vagy akár megengedhetik az egy másik játékos által elfoglalt mezőn való áthaladást vagy az arra történő lépést is.
Versenyről lévén szó ugyanis, minden egyes mezőn csak egyetlen játékos tartózkodhat, ami a hatszögekre osztott felépítés miatt – különösen 4 fő esetén – könnyedén azt jelentheti, hogy valaki szándékosan vagy önhibáján kívül elzár egy-egy utat, megakadályozva a továbbhaladást. Ez pedig legalább olyan izgalmas helyzeteket tud szülni, mint az előrejutásért zajló hajsza maga, ami folyamatosan döntéshelyzetekbe kényszerít, köszönhetően a változatos terepnek. Megpróbálsz átvágni a mély dzsungelen, rábízva magad a húzópakli irgalmára? Esetleg a hosszabb, de egyszerűbb kerülőutat választod, bevállalva, hogy közben beelőznek? Az ilyen és ehhez hasonló szituációk folyamatosan jelen vannak, akár már két játékos esetében is. Szerencsére ekkor sem csorbul sem a versenyzés élménye, sem az alapvető játékmenet. Ilyenkor mindenki két kalandort irányít, és a győzelemhez mindkettőnek el kell jutnia Eldorádó kapujához.
Az új kiadáshoz megálmodott tálalás remekre sikeredett: az új, a Rejtő-regényeket idéző karakterekhez, a hasonló stílusban megálmodott kártyalapokhoz egy élénk színekben bővelkedő, a maga egyszerűségével mégis lendületességet teremtő játéktér párosul, remek, a témához passzoló hangulatot teremtve. Ez alapvetően a komponensek minőségéről is elmondható, különösen a moduláris térképről. Sajnos a kártyák kicsit vékonyak, az alapvető akciókat is felsoroló expedíciótáblák pedig valójában gyatra anyagból készültek, leheletvékony papírcsíkok, de ezt leszámítva ez Eldorádó legendájának ezen kiadása egészen remek, ahogy maga a játék is az. Egy pörgős, villámgyorsan tanulható, végtelenül egyszerű szabályrendszerrel rendelkező, kezdőknek szóló bevezető a pakliépítős játékok világába, melynek ezen új változata remélhetőleg a jövőben a kiegészítőkkel is bővül.
_1792674952_584b6c1f806f5991ff1d.jpg)
