Bizonyára ti is ismeritek azt a megannyi mém alapjául szolgáló képet, amin egy férfi egy pici dominó előtt áll, amit egyre nagyobb darabok követnek. A fotót leginkább a pillangóhatás vicces szemléltetésére szokták használni, és a szórakoztatóipar berkeiben is előszeretettel nyúlnak hozzá az internet népművészei, nekem például ez az egyik kedvencem:
És hogy miért hablatyolok egy olyan képről, aminek látszólag semmi köze sincs a hír témájához? Azért, mert amikor a Ubisoft játszhatatlanná tette a The Crew-t, valószínűleg senki sem gondolta volna, hogy az autós cím nyugdíjazásából kialakul az ipar talán legnagyobb polgári kezdeményezése, a Ross Scott nevű amerikai youtuber által útjára indított Stop Killing Games (Európában Stop Destroying Videogames), melynek célja, hogy soha többé ne fordulhasson elő ilyen eset. Bár benne volt a pakliban, hogy a megőrzést szolgáló mozgalom nem lesz több holmi internetes lázongásnál, szerencsére egészen máshogy alakultak a dolgok, olyan sok ember értett ugyanis egyet a kezdeményezéssel, hogy közel 1,3 millió aláírással végül az Európai Parlement elé került az ügy. Noha messze van még az út vége, május 21-én fontos fejezetéhez érkezett a történet, plenáris vitát tartottak ugyanis Strasbourgban, ahol számos európai parlamenti képviselő osztotta meg a gondolatait a témával kapcsolatban.
Köztük a szlovák szélsőjobboldali párt (bár inkább mozgalom), a Republic Movement elnöke, Milan Uhrík, kinek alig több mint egyperces kiselőadása mindenről szólt, csak épp a Stop Killing Games-ről nem. Az extrém nézeteket valló politikus ugyanis nem arról beszélt, hogy mit kellene tenni a videójátékok megőrzése érdekében, vagy hogy milyen jogi eszközökkel lehetne szabályozni a Ubisofthoz hasonló kiadók ténykedéseit, helyette inkább magára öltötte az anti-woke páncélt, és a DEI-t (sokszínűség, befogadás, egyenlőség) hibáztatta mindenért. „Arról akartok beszélni itt, az Európai Parlementben, hogy mi teszi tönkre a videójátékokat. Rendben, kimondom” – fogalmazott Uhrík. „Egy dolog, ami mindenképpen tönkreteszi a videójátékokat, az az őrült woke ideológia és a politikai korrektség, amelyet beléjük erőltetnek. Például, ha szamurájként akarunk játszani, nyilvánvaló, hogy egy japán harcost akarunk irányítani, nem pedig egy fekete vagy női harcost, ahogy az nemrégiben az Assassin's Creedben [egészen pontosan a Shadowsban – a szerk.] történt. Vagy hogy queer karakterként kell játszanunk, és nincs választási lehetőségünk. Ez tényleg egy nagy probléma a játékosok számára” – tette hozzá, majd a túlzott monetizációról és a loot boxok káros hatásairól is ejtett néhány szót.
Szó se róla, ez is fontos téma (pláne egy olyan korban, amelyben propagandává silányították a Dragon Age-szériát), de mégis mi köze van ahhoz, hogy a cégek elvesznek valamit azoktól a játékosoktól, akik korábban fizettek érte? Semmi, éppen ezért jobban tette volna a politikus, ha inkább a lehetséges megoldásokról beszél a woke kártya előhúzása helyett. A Stop Killing Games kapcsán egyébként máig vannak félreértések, sokan ugyanis azt hiszik, hogy az emberek az idők végezetéig üzemelő szervereket és örökké tartó támogatást várnak a kiadóktól, holott szó sincs ilyesmiről. A játékosok csupán azt akarják, hogy a vállalatok biztosítsanak offline módot, privát szervereket vagy emulációt a további játszhatósághoz. Mondjuk, hogy egy MMORPG-t hogyan lehetne offline-ná varázsolni, arról fogalmam sincs, mindenesetre szívből remélem, hogy lesz érdemi előrelépés az ügyben – az Európai Bizottság július 27-én ad választ arra, javasol-e új jogszabályt és indít-e további vizsgálatot, addig reméljük a legjobbakat.
Borítókép forrása: Ubisoft
