Az előző hetekben már foglalkoztunk a játékklubként indult Gémklub kifejezetten családi és gyerekeknek szánt kiadásaival, illetve belevetettük magunkat a városépítés rendkívül szórakoztató rejtelmeibe, de a kiadónak bőven van még olyan extrán minőségi és tartalmas címe, ami abszolút megérdemli a figyelmet. Ilyen például a külföldön és itthon egyaránt rendkívül népszerű, hatalmas dobozában rengeteg komponenst rejtő Homályrév, ami a forgalmazó kínálatában jelenleg is elérhető a zavartalanul műkdödő webshopból. Vagy a Vadnyugati legendák, ami viszont a videojátékos sandbox műfajt keveri a hagyományos vadnyugati hangulattal. És hogy ezt hogyan lehet elképzelni? Nos, nagyjából pont úgy, ahogyan az sejthető, avagy egy igazán tartalmas és izgalmas kalandban lesz részünk.

Vadnyugati legendák (Western Legends)

  • Típus: kompetitív
  • Játékosok száma: 2-6 fő
  • Játékidő: átlagosan 60-90 perc
  • Korcsoport: 14+
  • Ár: 21 990 Ft

Mindig is szeretted Sergio Leone spagettiwesternjeit vagy az amerikai klasszikusokat, amik a vadnyugaton játszódtak? Számtalanszor álmodoztál róla, hogy kiélveznéd a kopár vidék, a hangos és veszélyes csehók, a kacér nőcskékkel teli bordélyházak, kirabolható bankok, aranybányák nyújtotta lehetőségeket? Nos, ha bordélyházzal nem is szolgál (inni azért lehet), a Kolossal Games 2018-as, már most sokak által klasszikusnak mondott alkotása lényegében a legtöbb említett tevékenységhez szabad kezet ad, sőt, emellett igazi vadnyugati legendák bőrébe is belebújhatsz. Jesse James, Wyatt Earp, Billy, a Kölyök neve ismerős? Merthogy őket és további társaikat is megtalálhatod a felhozatalban, aminek hála csak rajtad áll, hogy igazi fenegyerekként rabolod végig a valóban elég vad nyugatot vagy jófiúként inkább a banditák tyúkszemére lépsz.

Arra mindenki készüljön fel, hogy a méretes dobozban igazán nagy játéktábla lapul, ráadásul rengeteg komponenssel együtt, miközben még egy kis vegyesboltot is a két kezünkkel kell felépítenünk. Na, nem egy valódi, nagy üzletet, csak egy kis makett állványt, de az legalább kimondottan mutatós és ötletes az összeszereléshez kiváló útmutatókat találni a neten, ezek használata javasolt. Ha első ránézésre megijednénk az összetevők mennyiségétől és a szabályfüzetben álló rengeteg információtól, akkor nyugtatásként közlöm, hogy a látszat csal, avagy a mechanika elég egyszerű, inkább csak a jelzéseket, lépéseket és lehetőségeket kell kitanulni, ami azonban néhány játék alatt automatikusan megtörténik. Akár már ketten is nekiállhatunk a sztorinak (bár ekkor beszáll egy MI irányította fantomjátékos is), az igazi azonban nagyjából 4 fővel, miközben hatan is az asztal elé ülhetünk. Mindenki karaktert választ, felállítjuk a kezdő állapotokat, majd jöhet a vadnyugat felfedezése.

Mindezt úgy kell elképzelni, hogy a minikkel mozgunk a táblán, a fontos információk a játéktér szélén és a karakterlapokon vannak, illetve a használt tárgy- és akciókártyákon. Minden rajtunk áll, illetve azon, milyen pókerlapokat tartunk magunknál, merthogy kockával lényegében csak az aranyásás közben dobunk, ezzel az igazi szerencsefaktornak némileg kifújt. Mehetünk bankot vagy másokat kirabolni, üldözhetjük a banditákat, marhacsordát terelhetünk, aranyért kutathatunk, ihatunk és pókerezhetünk, esetleg kivárhatunk, hogy mit lépnek a többiek. És lényegében ennyi, a játékostársak között kialakuló viszonyok szerint alakul minden más, elvégre jó és rossz irányba egyaránt fordulhatunk, ami viszont meghatározza helyzetünket a vadnyugaton, ahogy lehetőségeinket és esélyeinket, feladatainkat is. Miközben pedig a különböző missziókat teljesítjük, iszunk és szórakozunk, pontokkal kúszik feljebb a legendasávunk, és végül az nyer, aki a környék legismertebb arca. Hogy mindezt még meg lehet kavarni, az külön öröm, elvégre egy csomó behatást figyelembe kell venni, a harcok a nem játékos ellenfelekkel szemben külön kártyákkal zajlik, ha sérülünk, akkor kevesebb lapot tarthatunk a kezünkben azok meg ugye rendkívül fontosak a túlélésben, avagy oda kell figyelni. 

Ha a Vadnyugati legendákat mindössze két jelzővel kellene ajánlanom, az egyik mindenképpen a “szabadság” lenne. Tényleg bármit megtehetünk, és bár a játék akkor igazán izgalmas, ha legalább két rosszfiú és két jófiú található a vidéken, lényegében már két főtől is remekül működik a kaland. De még milyen kaland! Bár a Vadnyugati legendák igazi amerikai stílusú játék, emiatt egy rossz szavunk nem lehet. A játékosok stílusától függően változik, eltérő csapattal mindig más, lehetőségei révén pedig valóban különleges élményt nyújt. És akkor ehhez maga a látványban is érvényesülő vadnyugati miliő is komolyan hozzá tud tenni, szinte látjuk magunk előtt az ördögszekereket, a gyanúval teli, bizalmatlan tekinteteket, érezzük az olcsó whiskey szagát. Bár a minik nem a legmagasabb minőséget képviselik, az összetevők anyagminősége általánosságban jó, a társas kellően tartalmas, avagy bőven megéri az árát. Egy bizonyos kor felett (olyan 10-12 szerintem már működik) akár családi játékként is bevethető, legalábbis akkor, ha a família egyaránt rajong a korszakért és stílusért. Nem véletlen, hogy BGG-n a kiadó legjobban értékelt játéka ez a 269. helyen, miközben a játékosértékelés átlaga is 7.7-en áll. Szóval aki kimozdulna egy vadiúj vadnyugatra, hogy a szalonok árnyékában pisztolypárbajozzon másokkal, annak nincs oka várnia, itt a tökéletes lehetőség.

Klubéletből a boltokig interjú Tóth Balázs játékmesterrel

Szia, kezdésként kérlek, hogy mutatkozz be olvasóinknak és mesélj arról, hogy milyen pozícióban vagy a Gémklubnál, illetve általánosságban mivel foglalkozol a cég működésén belül.

Tóth Balázs vagyok, a Gémklub játékmestere, ugyanakkor a marketing csapat tagja. Munkám során nemcsak arról gondoskodom, hogy akik a társasjátékainkról szeretnének olvasni, minél élvezetesebb és érthetőbb módon ismerkedhessenek meg játékainkkal, de játékmesterként rendezvényeken is segítek átlépni a valóságból a játék alkotta másik világba, a játékszabályok magyarázatával. Emellett az eladóknak is segítek, hogy könnyebben kiismerjék magukat a társasjátékok egyre színesebb és sokrétűbb világában.

Egészen pontosan hány éve működik a Gémklub? Hogy jött az ötlete, hogyan jutottatok el idáig?

A Gémklub története 1986-ban indult, és két fő szakaszra osztható: az első 15 évben valóban csak mint játékklub létezett, amely elkötelezetten hirdette, hogy a társasjátékozás felnőtt szórakozás. Az alapító és ötletgazda, Aczél Zoltán egész életét erre dedikálta, először dunaújvárosi helyszínen, majd Budapesten, a Ráday utcában. A cél az volt, hogy elhitesse: a társasjátékozás nem arról szól, hogy a kockadobás kényének-kedvének kiszolgáltatva, gondolkodás nélkül tologatjuk a bábukat a táblán, inkább arról, hogy sikereink a döntéseink függvényében alakulnak – persze szem előtt tartva vetélytársainkat és terveiket. A Gémklub 2001-től kezdve foglalkozott társasjáték-kiadással, és Magyarországon elsőként, 2006-ban indította el a kizárólag csak társasjátékokkal foglalkozó webshop-ot.

gemklub-interju-pcguru-1.jpg

A licencelt és egyben lefordított termékek esetében hogy működik a dolog? Megkerestek egy kiadót, a kínálatából válogatva döntötök, vagy inkább a kiállításokon, személyes élmények alapján vesztek meg valamit? Egyáltalán mennyire nehéz egy ilyen üzletet végrehajtani, milyen bukkanók lehetnek útközben?

A társasjáték-kiadás nagyon hasonló módon működik, mint a könyvpiac: mindenkinek vannak állandó partnerei, akiknek a kínálatából válogatva döntenek a magyar kiadásokról, de közben mindig keresünk új kiadókat, akiknek az ötleteiben fantáziát látunk. Nemcsak a kis kiadók, de a sikertermékeket kiadó, nevesebb cégeknél is fontos a jó kapcsolat, a nexus, és van, hogy velük először akkor beszélünk, amikor egy új játékuk megtetszik nekünk – akár úgy is, hogy az újdonságot ott helyben, a vásáron próbáljuk ki.

Ahogy növekszik a jó játékok iránti igény, úgy fokozódik is a kiadók közötti verseny – az egyik legjobb példa a Plan B kiadó, melynek egyik sikertrilógiáját – igényünk lelkes kifejezése mellett is – a Piatnik adta ki itthon, cserébe viszont mi kaptuk meg az Azult (amely az éppen most megjelenő 3. részével ugyancsak trilógiává fejlődött). Az ilyen tárgyalásokban és eredményekben persze mind a jó kapcsolat, mind a társasjátékok iránti rajongásunk és szakértelmünk közismert volta is segít.

Hasonló a fogadtatás itthon is egy Homályrévre, mint külföldön az eredetijére?

A Homályrév egy sok tekintetben egyedi játék – és itt nem csak a méretére gondolok! Egy fantasy világban játszódó kampány-játék, azaz sok, egybefüggő, egymásból fakadó kalandot élhetnek meg a játékosok. Az ilyen jellegű játékokat általában – valamilyen mértékű – szerencse határoz meg, ugyanis legtöbbször kockadobással dől el a harcok sikere. A Homályrév ezt a szereplőkhöz tartozó kártyák segítségével váltja ki, amit a játékosok alakíthatnak és fejleszthetnek – vagyis az őket megszemélyesítő figura karakterét építhetik. A játékosok Homályrévből kiindulva egy felfedezetlen területen kalandoznak, bejárják azt, és végleges döntéseket hoznak – hozzávetőlegesen 100 kaland során!

Egy ilyen egyedi játékot, főleg, hogy erősen nyelvfüggő, azaz sok szöveganyagot tartalmaz, amely nyelvismeret nélkül nehézkessé tenné a játékot, természetesen itthon, Magyarországon is sokan vártak. És bár a játék monumentalitása és ára miatt nem lesz a családi játékestek része, magyar fogadtatása is sikeresnek számít!

gemklub-interju-pcguru-3.jpg

Létezik nálatok saját kiadású hazai fejlesztés is, ott van mindjárt a Mit játsszunk? csatornától Győri Zoltán Gábor és a Spicy esete. Mennyire mozgalmas itthon a társasjáték-fejlesztői élet? Tényleg annyira kevés saját társasjátékunk van, amennyit a hazai kiadóknál találunk? Vagy azért komplexebb a helyzet? Esetleg sok fejlesztés egyből külföldre jut?

Rengeteg lelkes társasjátékos fog bele fejlesztésbe, de ezek java része megmarad ott, hogy baráti körben tesztelik. A Gémklub fejlesztői műhelyében is sok játékötletet nézünk meg, és vannak saját fejlesztéseink is. Viszont ahogy színesedik a nemzetközi társasjáték-kiadás, úgy egyre nehezebb új, eredeti játékötletet találni. Ettől függetlenül sok kisebb kiadó van, amelyek saját játékötleteiket jelentetik meg, sokan a most egyre olajozottabban működő közösségi finanszírozással – jó példa erre a Cultistorm. Ezek a játékok általában egyszerre jelennek meg itthon és külföldön. A Spicyban viszont a Gémklub felismerte a potenciált, és a német HeidelBär kiadóval együttműködve saját maga adta ki.

A vásárlók és igények oldaláról mennyire van biztos képetek? Mennyire számít az igényes külső (tábla, minik, rajzok, komponensek, doboz és a többi) és mennyire a mechanika? Illetve a komplexebb vagy az egyszerűbb játékok a népszerűbbek? 

A játékkínálat változásával a vásárlók igényei is egyre sokrétűbbek. Az igényes külső, a látványos megjelenés is fontos, de ez az újszerű, egyedi játékélmény nélkül mit sem ér. Ahogy egyre szélesebb körben társasjátékoznak a felnőttek, az igény egyszerre nő a jó családi és az összetettebb játékok felé is. Emellett fontos, hogy a családok és gyakorlott játékosok számára egyaránt szórakoztató, mókás, ám agymunkát igénylő partijátékokat is nagyon keresik. Az Év Játéka díjat nyert Csak egy is ezek közé tartozik, de rajta kívül még számtalan ilyen partijátékot lehet felsorolni: Kódfejtő, Skicc, Címke...

gemklub-interju-pcguru-7.jpg

Kicsit még az előző kérdéshez kapcsolódik: valóban nagyon árérzékenyek vagyunk?

Bár az árérzékenység minden szegmensben jelen van, ami a legjellemzőbb a társasjátékokra, hogy a jó minőségért hajlandóak a vásárlók többet fizetni. Persze az összetettebb játékok ára ezeknél jóval magasabb, de a gyakorlott játékosok tudják, hogy az új és egyedi élményekért, a tartalmas játékokért többet kell fizetni.

Hogyan változtak az igények az elmúlt 5 évben? Ezen a fajta piacon is vannak “divatok”?

Mivel az itthon megjelenő játékok túlnyomó része külföldi játékok magyarítása, az itthoni trendek megegyeznek azokéval. De egy még nem telített piacon egy-egy kiadó teremthet divatot. A Gémklub például tavaly kezdett el történetvezérelt játékokat megjelentetni: ezekben a játék működtetése közben egy sztori alakul ki, és a játékélmény nagy részét ennek a sztorinak a felépítése adja. Jó példa erre a már említett Homályrév, de a Plüssmesék és a T.I.M.E Stories, illetve a szabadulószobás játékok, mint például a Szabadulópakli is ide tartozik.

gemklub-interju-pcguru-9.jpg

A boltokat be kellett zárni a koronavírus-járvány miatt, de a webshop zavartalanul üzemel. Mennyire érzitek a saját bőrötökön ezt a helyzetet? Inkább nőtt vagy inkább csökkent az érdeklődés a társasjátékok iránt?

Az látjuk, hogy az emberek igyekeznek a kényszerűségből együtt töltött időt társasjátékokkal szebbé varázsolni. Kültéri időtöltések helyett most tudnak időt szakítani a hosszabb játékidejű stratégiai játékokra is. Nemcsak a témája miatt aktuális Pandemicet rendelik sokan, hanem a közkedvelt családi és partijátékokat is, sőt a frissen beérkező újdonságok iránt is nagy az érdeklődés.

A Gémklub a jelenlegi helyzetben elindította az Itthon társasozok programját, melyben példamutatással, kedvezményekkel, online és telefonos játékmesteri tanácsadással (Insta live, podcast stb.)  segítjük a megfelelő társasjáték kiválasztását, ezáltal a megnövekedett szabadidő tartalmas eltöltését. A programról további részleteket itt olvashatsz.

gemklub-interju-pcguru-2.jpg

És maga a téma, tehát a járványveszély mennyire köszön vissza a vásárlói érdeklődés szempontjából? Gondolok itt az olyan játékok aktuális népszerűségére, mint amilyen a Pandemic.

A Pandemic egy több mint tíz éves játék, és magyar megjelenése óta is a játékosok egyik legkedveltebb kooperatív játéka. Mind az alapjáték, mind az azt színesítő-nehezítő kiegészítők (A labor ill. Pengeélen) iránt megnőtt a kereslet, és a játék örökség-típusú verzióját, a Pandemic Legacy-t is sokan keresik. Talán az lehet a háttérben, hogy az emberek így úgy érzik, hogy legalább a társasok világában tudnak tenni valamit a vírus elleni küzdelemben, amellett, hogy otthon maradnak.

Bár a világot veszélyeztető vírusaival a Pandemicnek egyedi a témája, a kooperatív játékok sokszor szólnak a világ (vagy annak egy szeletének) megmentéséről. Ezek a rövidebb családi játékoktól (mint a Dr. Fondor és az idő fellegvára, ahol a világ leghíresebb műkincseit kell megmenteni, vagy az ügyességi Csúszkaland) az összetettebb stratégiai játékokig (mint a zombis Holtak tele, vagy a természetes életet a pusztító emberektől védő Szellemek szigete) terjednek.

Ti milyen társasjátékokat szerettek, mik a klasszikus és az új kedvencek? Milyen lenne az ideális, saját fejlesztésű társas? Van esetleg tervben valami hasonló?

Hű, ez egy nagyon nehéz kérdés: minden játékosnak, illetve játékoskörének megvan a maga kedvenc típusú játéka. A családdal az Azul-trilógiát, az Everdell  Az Örökfa árnyékábant, a Small Worldöt és a Concordiát szeretjük, kollégákkal a Res Arcanát a Terra Mysticát és az Utolsó erődöt szoktuk elővenni. Barátokkal inkább partijátékokat szoktunk játszani: a The Mind – Érezz rá!, a Csak egy (a tavalyi Év Játéka), a Fedőnevek és a Bűnjelek az, amit sokat koptatunk. Ezek egy része nemrég jelent meg, de van közöttük az elmúlt évtizedben klasszikussá vált játék is.

Egyelőre annyira el vagyunk kényeztetve társasjátékokkal, hogy én magam nem gondolkodom saját fejlesztésű játékon, de vannak kollégák, akiket minden parti megihlet, és napról napra új játékötletekkel jönnek elő. És hogy milyen lenne az ideális? A jelenlegi társasjátékok között mindenki megtalálja a saját kedvencét, a neki legteljesebb játékélményt nyújtó darabot...

gemklub-interju-pcguru-6.jpg

Köszönjük a válaszokat! Zárásként még néhány szó a társasjátékok kapcsán akár a kezdőknek, akár a haladóknak és veteránoknak?

Kezdőknek azt javasoljuk, hogy keressenek fel olyan játékklubokat, mint a Ráday Gémklub, ahol rengeteg játékot tudnak kipróbálni, és képzett játékmesterek segítenek nekik, nemcsak a nekik legmegfelelőbb játék kiválasztásában, de a szabályok elsajátításában is. A járvány miatt most mindkét területen online és telefonos segítséget tudunk nyújtani. Haladóknak és veteránoknak nem sok tanácsot tudunk adni, ők amúgy is figyelemmel követik, milyen újdonságok érkeznek, és állandó kapcsolatban vannak velünk.

Jelenleg tehát Gémklub-összeállításunk végére értünk (a játékokat köszönjük!), a felhozatalból a Dixit, Quadropolis, Vadnyugati legendák hármast teljes szívemből ajánlom, míg a többi bemutatott társassal is nyugodtan lehet ismerkedni. Természetesen van még más is a kiadónál, amit szívesen bemutatnánk, de ez még a jövő zenéje. Innen is sok sikert kívánunk a csapatnak, hogy jól jöjjenek ki ebből a kényelmetlen szituációból, ami kialakult, a társasjátékok szeretete pedig terjedjen minél jobban. Remélem, nektek, is meghoztam a kedveteket. Ha már ismeritek a Vadnyugati legendákat, esetleg a korábban bemutatott játékokat, írjátok meg, nektek hogy tetszenek, ajánljatok melléjük alternatívát, illetve ahogyan mindig, vigyázzatok magatokra és egymásra!