A Zona: The Secret of Chernobyl (innentől maradjunk csak a Zona-nál) egy olyan alternatív valóságba repít minket, ahol a csernobili atomerőmű katasztrófájának bekövetkezte után három évvel még nem omlott össze a Szovjetunió. A szuperállam egészen 2016-ig kitartott, és közben a betonszarkofág környékén létesített kutatólaborokban végrehajtott kísérletek során nem egy furcsaság jött a világra. A különös lények, megmagyarázhatatlan jelenések, és már-már mágikus erővel bíró képződmények beszerzése, majd a Zónából való kijuttatása köré rövid időn belül komplett csempészhálózat épült ki. Ennek első lépcsőjeként a fosztogatók szolgálnak, akik között az a pletyka járja, hogy a legnagyobb kincs a szarkofág mélyén található… bejutni sem egyszerű, kijutni pedig még senkinek sem sikerült, ahogyan azt sem tudja senki, hogy mit rejthet a radioaktív kamra.

Zona: The Secret of Chernobyl

  • Kiadó: Rebel Studio
  • Tarsasjatekok.com adatlap
  • Típus: kompetitív
  • Játékosok száma: 1-4 fő
  • Játékidő: átlagosan 120-180 perc
  • Korcsoport: 18+
  • Nehézség: 2,76/5
  • Ára: nagyjából 55 euró, azaz 22 300 forint

A Zona fő vonzereje a témaválasztása, melyből a bevezetőt olvasva rájöhettetek, hogy csak úgy árad a S.T.A.L.K.E.R.-hangulat. De elhagyva a digitális teret, a társasjátékok terén jártas olvasóink egy tipikus dungeon crawlerre számíthatnak, néhány extrával és némi újrajátszhatósággal megspékelve. Kiválasztott karakterünk alapvető tulajdonságaiban (észlelés, fizikum, intelligencia és akaraterő) és kezdőfelszerelés terén is eltér a többiektől; továbbá mindannyian máshol látnak neki a kalandnak, és a térkép más-más meghatározott területére hoznak veszélyt. Végső célunk bejutni a szarkofágba, melyhez két „kulcsra” is szükségünk van, ezeket a titkos létesítményekben találjuk meg, a térkép szélein, és természetesen az ezekbe való bejutáshoz is különféle, véletlenszerűen kiosztott feltételeknek kell megfelelnünk (például bizonyos típusú tárggyal, szörnytrófeával, megítéléssel rendelkezve).

Kalandtúra a senkiföldjén

A térkép három zónára tagolódik: a zöld a legkönnyebb, a sárga már veszélyes, a piros pedig szinte halálos. Mindegyik zónában több terület található, itt-ott egy-egy bunkerrel megspékelve – ezek a biztonságos területek védenek meg a reaktor felől érkező kitörésektől, illetve itt gyógyulhatunk és kereskedhetünk. Egy kör alatt viszont csak két akciót hajthatunk végre, így jól meg kell fontolnunk, hogy merre megyünk és mit csinálunk, mert a mozgás, egy adott helyszín akciójának végrehajtása, a kutatás és a pihenés is kulcsfontosságú, és indirekt módon végig a többiekkel versenyzünk. Miután mindenki megcselekedett mindent, amit megkövetelt a zóna, a térképen elfoglalt pozíciójának megfelelő színű pakliból húz egy esemény-kártyát, majd végrehajtja az azon található utasításokat, aszerint, hogy melyik területen tartózkodik. Itt olykor választás vagy képességpróbák elé vagyunk állítva (ez egy kockadobást jelent), de előfordul olyan is, hogy egy elkerülhetetlen dolog következik be. Végül a kezdőjátékos (a „Zóna hangja”) egy pletyka-lapot húz, mely jó- és balszerencsét egyaránt jelenthet, és igen gyakran közelebb hozza a következő kitörést.

A kitörés során azok, akik nem jutottak bunkerig, alaposan megjárják: egy egész halom sérülést szenvednek el, attól függően, hogy mely zónában tartózkodnak éppen. Ezenkívül még egy másik halom mutáns és anomália is megjelenik a térképen, akik amellett, hogy veszélyt jelentenek, egyben fontos bevételi források. Az anomáliákból általában valamilyen rejtélyes erejű tárgyat szerezhetünk, a szörnyek trófeája meg egyes küldetéseknél kellhet, de jó pénzt is ér a piacon. A jó felszerelésekre pedig szükség van, ha a szarkofág közelébe akarunk kerülni, ami nem jelenti azt, hogy egyből sikerrel is járunk.

A különféle felszerelések közt akad egyszer használatos, van, amelyik egy darabig bírja a strapát, de javítható, és olyan is, amelyik minden körben egyszer bevethető. Tárgyainkkal javíthatunk a képességpróbák eredményein, vagy ványadt testünk helyett akár bizonyos típusú sérüléseket is „elnyelhetnek”. Ha elfogy az életerőnk, akkor sincs azonnal baj, helyette gyengeséget szenvedünk el, azaz valamelyik alaptulajdonságunk értéke csökken eggyel. A baj akkor van, ha már mindegyiket csökkentettük egyszer, és kéne még – ekkor jön el a kaszás. Ezt összehozni nem lehetetlen, de aki négy figyelmeztetés után is kőkeményen kockáztat, az magára vessen, pláne, hogy ugyan ritkán és drágán, de lehetséges még a gyengeségeket is gyógyítani.

Ground Zero

A Zona minden eleme minőségi: igényes, könnyen értelmezhető és összeszedett a szabálykönyv, a minik kellőképpen kidolgozottak, a kártyák plusz borítást kaptak, a tárgyak lapjainak és a szörny-tokenek illusztrációi igényesek, a maguk itt-ott horrorba hajló módján szépek. A játéktábla hasonlóan szép, összehajtása kissé szokatlan módon lett kitalálva, nem lehet nekiesni rutinból, mert reccsenés lesz a vége. Egyedül talán az eseménykártyák hangyányi betűivel vagyok igazán elégedetlen, de még így is szinte csak a lényeget tartalmazzák, minimális hangulatteremtő szöveggel, és nem egy közülük tele van róva. A pletyka-kártyák is hasonlóan pőrék, bár ezeket sem nézegetnénk sokat.

Általánosságban igaz a játékra, hogy kellő odafigyeléssel mindenféle kockázat minimálisra csökkenthető, így viszont a harcok élüket vesztik. A fáradság-számlálónak különösebb jelentősége nincs is, az esetenkénti újradobást és a bunkerbe menekülést leszámítva, utóbbinál komolyabb jelentőséggel bírna, ha egy tárgyat kéne eldobni egy fél kört fogyasztó akció helyett. Kicsit hiányoltam a sugárzás folyamatos veszélyét is. Oké, hogy itt-ott kapunk egy kisebb-nagyobb dózist, de sokkal nyomasztóbb lenne, ha az elkerülhetetlennel kéne szembenéznünk, ami kicsit gátat szabhatna a játékidőnek is.

Galéria
Kattints a galéria megtekintéséhez!

Mert bár maga a játékmenet egyszerű és a körök gyorsan pörögnek, illetve a kör végi események megoldását szimultán is végre lehet hajtani, egy-egy meccs még így is elég sokáig elnyúlhat. Eközben nagyjából ugyanazokat a dolgokat csináljuk meg újra és újra, ami annyira nem izgalmas, pláne, hogy a megfelelően erős felszerelés kihalászása részben szerencse dolga. De még emellett is tudom ajánlani a Zona: Secrets of Chernobyl-t mindenkinek, aki szerette a S.T.A.L.K.E.R.-t, vagy úgy általánosságban mozgatja a modern környezetbe helyezett fantasy, és még nincs csömöre a dungeon crawler jellegű kalandjátékoktól. Főleg, hogy itt azért az eseménykártyák nagy számának köszönhetően akad újdonság a második-harmadik-többedik nekifutásra is.

(A tesztpéldányt köszönjük partnerünknek, a Rebel Studionak! A Zona: Secrets of Chernobyl erősen nyelvfüggő, a játészkabály mellett a kártyák jelentős része szöveget tartalmaz.)

Társasjátékos hírekért kövesd a rovat Instagram-oldalát