Azt gondolom, és ez természetesen személyes vélemény, hogy a lokálpatriótizmus nem rossz dolog, sőt! Amíg nem fordul végletekbe és szélsőségekbe, addig egy lényegében természetes és egészséges folyamat része, ami a család és a nemzet fogalmát védi a külső behatásokkal szemben. Nem mellesleg számos művészeti forma megragadta már a hazaszerető és saját otthonának kincseit felfedező alkotók saját élményeit/érzékelését. Festményeken, fényképeken, versekben és prózai elmesélésekben elevenedtek meg különböző régiók, aminek hála akár olyanok is részesei lehetnek a természet helyi csodáinak, akik eljutni oda valamiért soha nem tudnak. És a videojátékok és társasjátékok térnyerésének hála ez a fajta felfedezés már az interaktívabb kikapcsolódásban is megjelent, pont mint mondjuk, a Zoom In Barcelona esetében, amely Spanyolország látványosságainak egy kisebb-nagyobb szeletét kínálja.  

Zoom in Barcelona

  • Kiadó: Cucafera Games
  • Tarsasjatekok.com adatlap
  • Típus: kompetitív
  • Játékosok száma: 2-6 fő
  • Játékidő: átlagosan 30-60 perc
  • Korcsoport: 8+
  • Nehézség: 1,75/5
  • Ár:  30 euró, nagyjából 10 400 forint

Nem titok, jómagam gyengéd érzelmeket táplálok Spanyolország és ezzel együtt Barcelona irányába, ahol már többször is jártam, emellett egy kellemetlen eseten kívül (ami a madridi éjszakában ért), mondhatni, csak pozitív élményeim születtek. Kezdve a tengerparttól, Barcelonán és a Gaudí-épületeken át, egészen a PortAventura nagyszerű parkjáig mindent élveztem, éppen ezért fogott meg egyből Núria Casellas, a WizKids számára is alkotó tervező fényképezős játéka. Az alap ugyanis nem szól másról, mint a számos látnivalóval szolgáló nagyváros bejárásáról, miközben kattintgatunk, avagy egy szójátékkal élve valóban él a cím: Zoom in Barcelona.

Hogy egyszerű játékról beszélünk, az a dobozt kibontva csak részben látszódik. Bár maga a játéktábla viszonylag puritán még annak ellenére is, hogy egészen színes összképpel rendelkezik, de első ránézésre megtévesztők az épületes és egyéb tokenek, a zoomolási lehetőségek, a számos kártyát biztosító nevezetesség- és közlekedéspaklik. A felszín alatt azonban egy jó kis családi játék mechanikája lapul, amivel megéri foglalkozni.

A játékosok a választott kameralapon (ez lényegében a karaktertábla) látható helyszínről indulnak, majd a saját színű bábuval bejárják a várost, hogy a játéktábla oldalán lévő 4 helyszín közül eljussanak valamelyikre, majd ott fényképet készítve begyűjtsék a kitett kártyalapot. Ha valaki a nyolcadik nevezetességet is begyűjti, vége a játéknak, jöhet a pontszámlálás. Ami feldobja az egészet (ráadásul a szerencsét majdnem teljesen nélkülözve, viszonylag taktikussá teszi az egyszerű mechanikát), az az akciólehetőségek száma. Alapesetben kettőt léphetünk, tehetjük ezt bármerre, de ha van közlekedési kártyánk, akkor az azon lévő számot vehetjük igénybe, ráadásul az információs pontokon további kártyákat szerezhetünk meg. A metróhoz eljutva bármelyik másik metróállomáson kiléphetünk a szabadba, továbbá a nevezetességlapkákat is elvihetjük, ha melléjük érünk, ezek is beleszámítanak az elszámolásba, sőt a térképen rendre felbukkanó sárkányt elkapva bármelyik helyszínre rázoomolhatunk annak megkeresése nélkül, így begyűjtve akár a másik játékos orra előtt lévő kártyát.

Könnyed témájú, nem éppen vérre menő küzdelmek alakulnak így ki, ráadásul hozzáállástól függően lehet nehezíteni a dolgokat. Alapból, azt is figyeljük, milyen jellegű helyszínnel állunk szemben, elvégre a fotóverseny, melyen részt veszünk, külön értékeli az oldalra véletlenszerűen kihelyezett témákat, így például a modern művészeti alkotásokat, vagy éppen azt, ha zöld területre tévedünk. De mindezt tovább variálhatjuk a napszakokkal és a nehezített lehetőségekkel, amik külön érdekessé teszik a versengést.

Ilyenformán a Zoom in Barcelona egy nagyon különleges és szórakoztató élmény, pláne, ha ismerősek vagyunk Barcelonában. A Güell parkot, a Sagrada Famíliát, a La Ramblát látni társasjátékban is nagyon jó (számomra emellett még nosztalgikus) élmény, ráadásul a kártyák illusztrációi is mutatósak, simán el lehet nézegetni őket egy darabig. Az összetevők rendben vannak, a kialakítás jó, ahogy a mechanika is, avagy családi vagy könnyed baráti társasként keresve sem találhatunk jobbat, amennyiben a téma is érdekes számunkra. Ez a fényképezős+Barcelona kombó nagyon jó ötlet volt, emelem kalapom Núria előtt, azonban a sok örömbe nálam egy kis üröm is vegyült. Merthogy a játékostábla valahogy semmit nem ad át Barcelona szépségéből és egyéniségéből. Jóformán egy színes gyerekrajz, ami bármely város vagy kitalált helyszín lehetne. Ezt egy realistább várostérképpel is meg lehetett volna oldani, de fel lehetett volna tölteni minőségi illusztrációkkal, jellegzetes helyszínekkel és a mindennapokat élő helyiek, turisták rajzaival. Sokaknak tetszik a dizájn is, így lehet, hogy az én készülékemben van a hiba, de végig az motoszkált a fejemben, hogy a játéktér üres és fakó még a különféle színek ellenére is. Legalábbis akkor, ha valóban Barcelona lebeg a szemünk előtt.

Ettől függetlenül a Zoom in Barcelona egy egyedi és kellemes társasjátékos élmény, ami nagyon szerethető, emiatt kimondottan ajánlható. Emellett mutatja Núria elkötelezettségét a külön kapható Dragon Trail Pass, az útlevél-jellegű okmányba pakolt különálló játék, mellyel személyesen is bejárhatjuk a várost, keresve az elrejtett sárkányokat, akiket aztán (a füzetben lévő matricáknak hála) beragaszthatunk a megfelelő oldalakra. Sőt, éppen most startolt el a madridi Dragon Trail Passport kampánya is, ami hasonló élményeket kínál. Ugyan kimondottan örülnék egy felturbózott látványú verziónak, egy-egy videóval és képpel bárki megnézheti, hogy számára mennyire izgalmas a külcsín, ha pedig azzal nincs problémája, csapjon le a játékra, mert megéri.

A játékot köszönjük az Cucafera Gamesnek!   

Társasjátékos hírekért kövesd a rovat Facebook-oldalát