Két évtized hosszú idő, pláne, ha videójátékokról van szó. Márpedig több mint 20 éve annak, hogy Doug Cockle először bújt a legismertebb vaják, Ríviai Geralt bőrébe, és jól láthatóan még mindig nem unt bele a szerepbe. Mind a The Witcher 3: Wild Hunt új DLC-jében, a Songs of the Pastben, mind a The Witcher 4-ben hallhatjuk ugyanis a férfi utánozhatatlan orgánumát, bár egyelőre kérdéses, hogy mekkora szerep jut a Fehér Farkasnak Ciri önálló kalandjában. A közkedvelt szinkronszínész a Tom's Guide-nak adott interjúban idézte fel a kezdet kezdetét, amikor még fogalma sem volt arról, hogy mi fán terem ez az univerzum, Andrzej Sapkowski könyvei ugyanis nem voltak elérhetők angolul, a lengyel sorozatból pedig egyetlen másodpercet sem látott. Mindössze azokra az információkra támaszkodhatott, amiket az akkor még zöldfülűnek számító fejlesztőcsapattól kapott, márpedig a CDPR mindössze azt emelte ki a főbb jellemvonások közül, hogy Geralt annyi érzelemmel sem bír, mint egy kóró.
„A leggyakoribb megjegyzés az volt, hogy »Nincsenek érzelmeid, Doug. Nincsenek érzelmeid. felejtsd el őket«” – fogalmazott a színész. A legendás szörnyvadász megformálója ugyan igyekezett eleget tenni a készítők kérésének, ám hamar rájött, hogy lehetetlen nulla érzelemmel életre kelteni egy karaktert – még akkor is, ha az a lore szerint nem igazán rendelkezik érzésekkel –, az emberi agy ugyanis nem így van huzalozva. „Mégis hogyan tudnának az emberek azonosulni egy olyan karakterrel, akinek egyáltalán nincsenek érzelmei? Nem vagyunk érzelemmentes lények, ráadásul mi, színészek érzelmekkel foglalkozunk, azok is fontos részei a történetmesélésnek. Éppen ezért azt mondtam: »Igen, értem [az instrukciót], próbálkozom, de kell, hogy legyen benne valami érzelem, különben miért törődnénk vele?«”
Később aztán az írók is rájöttek arra, hogy senkinek sem jó, ha egy kardot lóbáló terminátor a főszereplő, hiszen a harmadik részben már nemcsak gyengéd érzelmeket, hanem némi humort is láthattunk a Fehér Farkastól, maga a sztori pedig arra volt kihegyezve, hogy mi mindenre képes a fogadott lányáért, Ciriért. Szerintem egyébként Henry Cavill is pont azért volt olyan jó Geralt a Netflix tűzre való adaptációjában, mert ügyesen egyensúlyozott az érzelmileg zokni gyilkológép és a nagyon is érzelmes férfi között (elég csak a Yenneferrel közös jelenetekre gondolni) – kár hogy a készítők hamar elkezdték az utóbbi irányba lökdösni a karaktert, átesve ezzel a ló túloldalára. Ti örültök, hogy Doug Cockle ennyire szabadon értelmezte az instrukciókat, vagy jobb lett volna, ha Geralt sosem növeszt érzelmi intelligenciát?
Borítókép forrása: CD Projekt RED
