Van az úgy, hogy egy játékkal első pillantásra szerelembe esünk. Megtetszik a koncepció, a hangulat vagy épp a sztori, és onnantól kezdve nincs megállás. Folyamatosan lessük az előzeteseket, a híreket, és közben legbelül egyre csak nőnek vágyaink, reményeink és elvárásaink. A megjelenés előtt egy héttel gyakorlatilag már aludni sem tudunk, és mikor végre kijön a program, izgalomtól remegő kézzel, légkalapácsként verő szívvel kattintunk az ikonjára.

Ideális esetben minden úgy alakul, ahogy vártuk, és gyűjteményünk egy újabb gyöngyszemmel gyarapodik, azonban sajnos az is benne van a pakliban, hogy a játék bizony csúfosan megbukik a szemünkben. Akár azért, mert a marketingesek vagy a kiadók túl sokat lódítottak az alkotásukkal kapcsolatban, akár azért, mert a mi elvárásaink voltak irreálisak, de végül a program nem hozza azt, amit elvártunk volna tőle, így végül keserű szájízzel kell felállnunk a monitor elől. Mostani listánkban az utóbbi esetre hoztunk öt kiemelkedő példát az elmúlt évekből.  

Fontos leszögezni, hogy csak azért, mert egy játék ezen a listán szerepel, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy rossz lenne, pusztán annyit, hogy nem tudta maradéktalanul teljesíteni a vele szemben támasztott elvárásokat.

5. Watch Dogs

A Watch Dogs volt az a játék, aminek a legelső bemutatóján mindenkinek az álla a földön koppant. Hiszen a játékban benne volt minden, amit csak kívánhattunk: lebilincselőnek ígérkező sztori, izgalmas és érdekes cyberpunk világ, nyomasztó, enyhén paranoid légkör és persze újszerűnek ígérkező, hackelésre alapuló játékmenet. Az Ubisoft marketingesei igazán kitettek magukért, és az egekig magasztalták a játékot, azonban kicsit talán túl jó munkát végeztek.

Mikor ugyanis megjelent a Watch Dogs, sokan csalódva vették tudomásul, hogy a játék nem az, amit reklámoztak nekik. Bár a világban bőven akadt tartalom, és a hackelést is eltalálták a fejlesztők (a multiról nem is szólva), mégis, a program egyszerűen nem tudta teljesíteni a vele szemben támasztott elvásárokat, így a legtöbb játékos keserűen csalódott benne. 

4. Tom Clancy’s The Division

A Ubisoft 2013-ban bejelentett alkotását már a kezdetektől nagy várakozások övezték, ami nem is csoda. A karanténba zárt New Yorknak valami félelmetes hangulata volt, ráadásul a trailerek egy kifejezetten szép, összetett és változatos játék ígéretét hordozták magukban. Nem csoda hát, hogy sokan már alig várták, hogy rendet tehessenek a magára hagyott városban.

Azonban hamar kiderült, hogy a végleges játék bizony nem tud felérni a prezentációkhoz. A Division végül egy bugos, néha kifejezetten monoton alkotás lett, melyet ráadásul észrevehetően vissza is butítottak a trailerekben látottakhoz képest. A YouTube-on nem egy videó található, amely pont ezt a jelenséget mutatja be eléggé részletesen. Önmagában a Tom Clancy’s The Division nem egy rossz játék, viszont a trailerek által feltornázott elvárásokig egyszerűen nem tudott felnőni a Watch Dogs-hoz hasonlóan. 

3. Evolve

Az Evolve-ot szánták annak a játéknak, ami igazán megmutatta volna a frissen megjelent konzolgeneráció erejét. Az aszimetrikus lövöldében négy, különféle fegyverekkel és képességekkel felvértezett vadász kergetett egy ötödik játékost, a szörnyet. Elsőre ígéretesnek tűnt ez a koncepció, izgalmas, változatos és az aszimetrikus dizájn miatt egyedi összecsapásokat ígért, azonban a megjelenés után hamar kiderült, hogy a papíron jónak tűnő játékmenet a valóságban sokkal unalmasabb.

A játékosok az esetek többségében körbe-körbe rohangáltak a pályán, így az izgalmas összecsapásokból frusztráló üldözések lettek. Valószínűleg az sem tett túl jót az Evolve hírnevének, hogy hozzá köthető 2015 egyik legnagyobb videojátékos botránya, sokaknak ugyanis nem jött be az a gyakorlat, hogy a készítők 130 dollárnyi DLC-t kínálnak a teljes árú játékuk mellé. A játékosok hamar otthagyták a programot, ami később ingyenes lett ugyan, azonban már ezzel a drasztikus lépéssel sem tudták visszahozni a sírból.  

2. No Man’s Sky

Amikor bejelentették a No Man’s Skyt, a fejlesztők gyakorlatilag megígértek mindent, amit csak lehetett. Végtelen méretű univerzumot, procedurálisan generált bolygókat és lényeket, tulajdonságaikban és viselkedésükben eltérő űrhajókat, elpusztítható űrállomásokat és élő űrt ígértek nekünk. Azt azért már akkoriban is sejteni lehetett, hogy egy kis stúdió nem fogja tudni mindezt betartani, azonban a játékkal kapcsolatos elvárások így is a magasba szöktek, megjelenéskor pedig jött a hidegzuhany.

Mint kiderült, a fejlesztőkkel készített interjúk során elhangzó állítások nagy része pusztán hazugság volt. A technológiai megvalósítás sem sikerült valami fényesre, de amivel sokaknál kiverte a biztosítékot, az az önismétlő játékmenet volt, amiben nyomát sem lehetett találni például a megsemmisíthető űrállomásoknak vagy más játékosoknak. A fejlesztők javára írható, hogy bár hazudtak a játékukkal kapcsolatban, a megjelenés után nem tűntek el, hanem a mai napig javítják a No Man’s Skyt, hogy egyszer az az élmény lehessen, amit megígértek mindenkinek. 

1. Aliens: Colonial Marines

A Gearbox 2013-as játéka 6 év fejlesztés után érkezett meg hozzánk, a reklámok alapján pedig egy vérbeli AAA-kategóriás Alien játékra számítottunk. Akárcsak a Tom Clancy’s The Division esetében, az előzetesek itt is egy félelmetesen hangulatos játékot mutattak be, sötétben ólálkodó idegenekkel, tökös tengerészgyalogosokkal, és persze a filmekből és a korábbi játékokból már jól ismert, folyamatosan pittyegő radarral.

Azonban a kész produktum sajnos köszönőviszonyban sem állt ezekkel az előzetesekkel. Kaptunk lényegében egy ronda grafikával és förtelmes animációkkal megtámogatott programot, aminek gyakorlatilag semmi hangulata nem volt, ráadásul a története is eléggé összecsapottra sikeredett. A botrány természetesen itt is kirobbant, kiderült, hogy a játékot nem is a Gearbox fejlesztette, a készítők próbálták egymásra hárítani a felelősséget, a végén pedig egy csalódott rajongó, Damion Perrine, még a Segát és a Gearboxot is beperelte.

A Tom Clancy’s The Division esetéhez hasonlóan az Aliens: Colonial Marines E3-as és végső verziójáról is készült nem egy összehasonlító videó, ezekbe érdemes lehet belenézni, ha valaki még nem látta őket, a két anyag közti eltérés igencsak jelentős.