Játékadatbázis

Az American Fugitive egy felülnézetes, nyitott világú akciójáték, melyben egy szökevény, Will Riley bőrébe bújhatunk bele, aki apja meggyilkolását szeretné megbosszulni. A játék leginkább a klasszikus GTA-ra hasonlít, a szabadság tekintetében is: az egyes küldetéseket a térképen a betűvel jelölt haverjainktól tudjuk felvenni, azonban ez korántsem kötelező, inkább csak erősen javallott tevékenység. Ugyanis, ha épp nincs kedvünk haladni a történettel, mással is elüthetjük az időt. Ennek megfelelően az American Fugitive egy teljesen korrekt, jófajta sandbox akciójáték, mely bátran ajánlható annak, aki valami szórakoztató címet keres.

A bunyós játékok palettája ma már messze nem olyan színes, mint a kilencvenes években, de persze mindig számíthatunk az indie-kre, ha friss ötletekről vagy egyedi megoldásokról van szó. Most egy chilei csapat jelentkezett meglepő húzással – előszedték a klasszikus horrorszörnyeket, és köréjük szerveztek egy érdekes kis pofonpartit. Ez sikerülhetett volna jól is, de nem ez történt. Az Omen of Sorrow egy tipikus, B kategóriás verekedős játék lett, amely nem okoz katasztrófát, nem borítja rád a szörnyek ketrecét, nem csinál belőled szezonon kívüli áprilisi bolondot… Hibái ellenére azonban van benne valami, ami miatt a műfaj rajongóinak érdemes lehet kiráncigálni a táncparkettre, de ha nem tetszik, még mindig lehet refundolni.

A Trine 4 visszatér a 2.5D-s megjelenítéshez és egy újabb kalandra hívja három hősünket, Zoyát, Pontiust és Amadeust. Ezúttal egy elveszett herceg megkeresésére indulnak, az egyszerű mentőakció azonban jóval veszélyesebb küldetésnek bizonyul, mint azt eredetileg gondolták. A játékmenet a megszokott, a három hős között bármikor lehet váltani, így megoldva a rejtvényeket és feladatokat. Az, hogy a Trine 4 visszatért az eredeti, két és fél D-s megjelenítéshez, nagyon jó döntés volt, ezt pedig nagyon sokan értékelték nagyon pozitívan.

Az OctoBox egy pici indie stúdió, melynek alkotói nem félnek új ötleteket kipróbálni a már bevált recepteken belül. A Blazing Core így ötvözi a már ismertebb aréna és taktikai lövöldék alapjait, azonban túlzás volna koppintásnak kikiáltani. A kérdés csupán az, hogy mennyire működik a mix, és vajon van-e esély a sikeres fejlődésre? Igen. Minden alap megvan ahhoz, hogy a Blazing Core egy bizonyos játékos réteget megfogjon. Aki szereti a robotokat és a mechákat, annak érdemes követnie, mert helyenként valóban szórakoztató, de mindenképp kell majd rendes játékosbázis, mert csak botok ellen játszva hamar meg lehet unni. Tizenöt eurót megér.

A Sports Interactive és a Sega együttműködésének köszönhetően 2018 végén megjelent a Football Manager 2019, ami jobban sikerült, mint az előző években bármikor. A program természetesen megkapta a kötelező adatbázisfrissítést, a Bundesliga jogait (hurrá!), megjelent a VAR, a kezelőfelület azonban maradt ugyanaz, csak más színt kapott. A tavaly bevezetett újdonságok (például a Dynamics-rendszer) idén is visszatértek, a fejlesztők pedig alaposan kibővítették a taktika és edzés lehetőségeit. Időt, energiát, gondolkodást, befektetést igényel a Football Manager 2019, sokat kell vele foglalkozni, de meghálálja a törődést, érdemes kipróbálni.

A Star Wars Jedi: Fallen Orderben egy ifjú Jedi padawant, Cal Kestist alakíthatunk, aki túlélte a Rendet kiirtó 66-os parancsot, és most a Birodalom idején kénytelen bujkálni, nehogy elérje őt is a Sith-ek bosszúja.

A Project Remedium egy olyan történet orientált akciójáték, melyben egy olyan hemzsegő emberi testben játszódik, ami nem csak betegségtől szenved, de megannyi más bántalommal is küszködik.

A 11-11 címe és premierdátuma is szimbolikus, hiszen a fejlesztők az első világháború befejezésének 100. évfordulójára időzítve jelentették meg a játékukat, ami nem az akcióval, hanem remek narratívával, és a háború lényeges kérdéseinek boncolgatásával próbálja megfogni a különleges, egyedi élményre vágyó játékosokat. Különleges, egyedi élményt kínál a Memories Retold, hiszen a tálalása olyan, mint egy impresszionista festmény. Két katona történetét meséli el a játék, ami azonban játékmechanikában túlságosan egyszerű, semmi kihívást nem kínál, de érzelmekben, történetben annál inkább. Érdemes megvenni.

A Pokémon Sword és a Pokémon Shield a Galar régióba kalauzolnak el bennünket, teljesen új zsebszörnyekkel és minden eddiginél részletgazdagabb látvánnyal. A Game Freak alkotása pedig ha nem is tökéletes, de nagyon jó lett: a Pokémon Sword & Shield a több évtizedes múlttal rendelkező sorozat egy újabb kiváló darabja, amely a játékmenet tökéletesítését célzó újításaival, sandbox megközelítésével visz sikeresen új színt a Pokémon-formulába.

A Sonic the Hedgehog megjelenésének 25. évfordulójára készült játék a klasszikus Sonic-élményt kínálja villámgyors 2D-s játékmenettel. A program ez eredeti játékok szellemiségét hozza vissza, miközben a fejlesztők új elemeket is beletettek, sőt, az eredeti pályákat új elemekkel frissítették fel. A Sonic Mania egyszerre kínál régi és új élményt, nem véletlen, hogy a premier után a kritikusok az elmúlt évek legjobb sünis játékaként értékelték.

A The Outer Worlds az Obsidian Entertainment legújabb szerepjátéka, mely hangulatában a Fallout-sorozatot idézi. Nyilván Nem véletlenül, hiszen a srácok alkották az ős-Falloutokat és a közönségkedvenc Fallout: New Vegast is. Ezúttal azonban nem Amerika atomcsapás sújtotta sivatagaiba, hanem a Galaxis peremére látogatunk, ahol megavállalatok tették rá a mancsukat mindenre.

A Haven egy fiatal szerelmes párról, Yuról és Kay-ről szól, akik hátrahagytak csapot-papot, és csillagközi lakókocsinak is beillő űrhajójukkal, a Nesttel áttelepültek a rég elfeledett és kissé ramaty állapotban lévő Source-ra. A bolygó ugyanis szétszakadt lebegő szigetekre, de még így is burjánzik az élettől.

A Crossroads Inn egy valósidejű szimulátor játék, melyben egy középkori kocsmát kell felépíteni és menedzselni, boldoggá téve a vendégeket és folyamatosan igazodva az igényeikhez. Egyszerűen hangzik, nem? Na, jó, azért annyira nem, hiszen nehéz a csapos élete, ha a földet túró paraszttól a király tanácsadójáig mindenki hozzá jár, vagy ha a helyi nemes úr nála akarja a lánya esküvőjét megrendezni... A Crossroads Inn alapjaiba egy remek játék lett beleépítve, viszont a Kickstarter demó ezt még nem aknázza ki. A béta iszonyú bugos, non-stop összeomlik, hibaüzenettel traktál. Sok asset neve helyén a fejlesztők e-mail-címe látható, a MI pedig hajlamos teljesen megőrülni és akár a semmiben is elakadni. A 2019-es megjelenésig azonban a fejlesztők ezt bőven kijavíthatják, és akkor egy remek kocsmamenedzselős játékot kapunk, amit megéri kipróbálni.

Egy egyszerű fickó, egy egyszerű feladattal, egy lehetetlen helyzetben: a semmi, egész pontosan az űr közepén kell túlélned az élet és a könyörtelen humor iránt lelkesedő forgatókönyvírók teremtette helyzeteket, miközben a háttérben egy az egész galaxison átívelő összeesküvés kivitelezése zajlik...

Zuhog az eső a sötét éjszakában, Gotham City nyüzsgő városában pedig ezen az estén is elkél egy rátermett szuperhős segítsége. Csakhogy Batman a Justice League többi tagjával egyetemben különös módon eltűnt, az égre világított ikonikus jelkép helyett pedig távoli, gúnyos kacaj hangját hozza a szél. A LEGO DC Super-Villains mindössze abban tér el az előző szuperhősös LEGO-játékoktól, hogy a jó helyett most a gonosz szolgálatába állhatunk, és egyéni karakterünket megalkotva csatlakozhatunk a DC-univerzumból megismert ellenlábasokhoz, akiknek ezúttal össze kell fogniuk.

Fantasyvel kezdődik, mitológiával folytatódik, és sci-fivel ér véget. A Project Warlockba megpróbáltak minden bezsúfolni, amit csak el lehet képzelni, ezzel egyetlen játékban kínálva egy egész sorozatnyi retró lövöldözést. A Project Warlock egy rendkívül jól összerakott Heretic-/Hexen-klón, amely temérdek újítással és modernizálással éleszt fel egy nem elfeledett, de már csak az emlékekben létező korszakot. Tisztességes és élvezetes főhajtás ez egy felejthetetlen korszak előtt, noha nem tökéletes: a zenék lehetnének jobbak, és a pályatervezés sem elég kreatív. Érdemes kipróbálni!

A Team Cherry népszerű metroidvania stílusú játékának folytatása, a Hollow Knight: Silksong teljesen új hőst, helyszíneket és ellenfeleket hoz be a képbe.

A The Legend of Zelda: Link's Awakening az 1993-as GameBoy-játék teljes értékű remake-je Nintendo Switch-re, modernizált grafikával. A Nintendo pedig mindent megtett, hogy jól sikerüljön a játék, és ennek meg is lett az eredménye: a Link's Awakening a tökéletes remake definíciója: az eredeti 1993-as tartalom teljes újraálmodása a 2019-es eszköztárral, tisztelettudóan és aprólékosan. Nemcsak kezdő Zelda-epizódnak és történelemleckének tökéletes, hanem Zelda-játéknak is. Nintendo Switch tulajoknak kötelező cím ez!

A Skylanders után többen megpróbáltak gyökeret ereszteni a „toys-to-life” műfajban, ahol a szoftverek mellé általában valamilyen kézzel fogható műanyag játék is dukál. A Ubisoft sem akar lemaradni, és egy galaktikus sci-fi operával próbál friss ötleteket vinni a koncepcióba. Ötletes, érdekes, de közel sem olyan erős, mint amilyen potenciál van a témában. A Starlinkben egy idő után felüti a fejét az önismétlés, ezáltal pedig az unalom, ennélfogva pedig az utóéletét az határozza meg, hogy az Ubisoft Toronto játéka hogyan teljesít a kasszáknál. A Starlinkben van/volt potenciál, de ezt sokkal jobban ki kellett volna aknáznia a fejlesztőknek.

A Pathfinder: Kingmaker a legújabb a régi klasszikusokat idéző és Kickstarteren fogant szerepjátékok sorában, ám az Owlcat Games asztali szerepjáték-adaptációja legalább annyira próbára teszi a játékosok türelmét, mint a rátermettségüket. A Pathfinder fordulatos történetet, nagy gonddal felépített világot és rengeteg tennivalót, látványos grafikát, fantasztikus zenét kínál, de a játékmester szadista, és ha nem vagy otthon a Pathfinder szabályrendszerében, akkor kínkeservesen megizzaszt.

Napjainkban már a csapból is battle royale folyik, ezért nem árt valamivel feldobni a jól ismert receptet, ha az ember ki akar tűnni a felhozatalból. A Stunlock Studios ennek fényében gondolt egyet, és az elmúlt évek két legnépszerűbb zsánerét keresztezve létrehozott egy MOBA/battle royale hibridet. A készítők nemcsak névleg nyúltak bele a battle royale receptjébe, hanem valóban sok helyen megváltoztatták az alapokat is, így a végeredmény tényleg félúton van egy battle royale és egy MOBA játék között. Van hősválasztás, képességválasztás, a küzdelmek is inkább ezen alapulnak. Azonban a két stílus ötvözése magával hozta azok gyengeségeit is, így nem tökéletes a Battlerite Royale, de mindenképpen újító.

A Warhammer fantasy univerzum szinte kiált az akció-szerepjáték (ARPG) után, de csak most jutott eszébe ezt valakinek megcsinálni. A Warhammer: Chaosbane egy igazi régivágású hack'n'slash, vagy ha úgy tetszik Diablo-klón, melyben a Káosz seregeivel vesszük fel a harcot egyedül, vagy kooperatívan. Amit az EKO Software megalkotott, az egy szerethető Warhammer-kaszabolda a Diablo nyomában, korrekt külsővel és kooperatív móddal, mindenféle loottal és terjedelmes skillfával. Az ára viszont sok egy kicsit, némileg alacsonyabb áron kellett volna kiadni.

Az újrakiadások, felújítások és komplett újraértelmezések forgatagában a Senran Kagura is visszatért a gyökereihez, hogy teljesen új formában mutassa be a hagyományostól igen távol álló, telt idomokkal teli vízióját a modern nindzsákról és mindennapjaikról.

A Respawn Entertainment ingyenes Battle Royale játéka, mely létezésének bejelentése után egy nappal azonnal elérhetővé vált három platformon. A sajtó és közönség a játékot eredetileg a Titanfall harmadik részének hitte, azonban hamar kiderült, hogy a Respawn az Apex Legendsen dolgozott. Terveik szerint legalább 10 éven át aktívan támogatják majd annak fejlődését és fennmaradását.