Specnaz: Project Wolf
A SPECNAZ egy, az orosz különleges alakulatot bemutató játék. Titkos küldetéseket fogunk végrehajtani, túlnyomórészt a volt Szovjetunió területén.
A SPECNAZ egy, az orosz különleges alakulatot bemutató játék. Titkos küldetéseket fogunk végrehajtani, túlnyomórészt a volt Szovjetunió területén.
Blood, No one lives forever - Monolith játékok, és kiválóak a maguk nemében. Ezek fényében készült el egyik bombasikerük, a F.E.A.R. című horror-shooter, ami a japán rémtörténetek hangulatát keveri a sci-fi művek ridegségével.
A teljes Star Trek sagán átívelő remek sztori, visszaadva a tévésorozat hangulatát az eredeti hajómodellekkel, és az öt kapitány szinkronhangjával. Sajnos mindezt lerontják a bugok tengere, a rossz irányítás, a repetitív és idegesítő "lőj szét mindenkit" küldetések. Kár érte...
Egy sikeres sorozat felesleges és pénzszagú feltámasztása. Ismét bebizonyosodott: a külcsín és a profizmus viszont nem viszi el a hátán a játékot; hiányoznak az új ötletek, gyenge a harci rész, rossz az irányítás. A sorozatot nyolc év után felélesztő Caesar IV éppen olyan, mint egy sikeres film negyedik része szokott lenni, és ezzel mindent elmondtam róla. Rajongóknak mindenképpen ajánlott, mert pályánként is órákat lehet vele elszöszmötölni, aki viszont hasonló élményt vár, mint amilyent a Tropico nyújtott, jusson eszébe, mit mondtak Julius Caesarnak március idusáról
A nagy múltú The Elder Scrolls-sorozat negyedik felvonása az Oblivion alcímet kapta, a sztori pedig ezúttal a csodálatos erdőkről híres Cyrodiilbe, a császári fővárosba kalauzol el. Feladatunk, hogy megbosszuljuk a megölt uralkodót, és megállítsuk a pokolból előözönlő démoni hordákat, így előzve meg a világvégét. A játékmenet sokat fejlődött, visszatértek a megülhető lovak, a hatalmas játékteret pedig rengeteg fő- és mellékküldetés szövi át.
A The Sims sorozat minden idők egyik legsikeresebb játéka, hiszen évekkel a megjelenése után is valamelyik kiegészítőjével mindig ott van a különböző Top 10 eladási listákban - néha egyszerre többel is. Aki még nem ismerné miről van szó: egy virtuális emberke életét kell leélned, csak mindezt a saját ízléseid szerint teheted. Kezdetben meg kell alkotni simed nemét, fizimiskáját, tulajdonságait, stb. Miután kiválasztottuk a megfelelő telket, kezdődhet az építkezés, majd lakberendezés - persze előre elkészített házak közül is válogathatunk. Ha az alapokkal végeztünk, kezdődhet az élet! A menet ismerős; munkát kell keresni hogy pénzünk legyen, barátokat szerezhetünk, házibulikat csinálhatunk, csajozhatunk, stb... Ha sikerül szerelembe esnünk virtuális kisemberünkkel, jöhet az esküvő, majd szerelmünket megkoronázadó; jöhet kisbaba.
A System Shock második része az első hagyományait követi, így elég nehéz a cikkíró dolga abban az esetben, ha a műfajt kéne meghatározni. A játék 1999-ben jelent meg, ugyanakkor, amikor mozikba került egy film, amelynek hivatalos műfaji meghatározása cyber-kung-fu-sci-fi-thriller volt. Valami ehhez hasonló kategóriába lehet begyömöszölni a System Shock 2-t, csak a cyber-kung-fu kifejezést kell lecserélni RPG/FPS-re, a másik kettő meg rendben van...
Ki ne ismerné a Hitman sorozatot, ki ne lopakodott volna már a Splinter Cellben? Ha ki akarjuk deríteni, ezek a játékok honnan eredeztethetőek, egészen 1998-ig kell visszamennünk. Akkor egy designer-zseni, Warren Spector a néhai Looking Glass élén létrehozta a Thief címet viselő belső nézetű lopakodós játékot... és ez már bizony a trilógia zárófejezete!
A Thief nagy sikert aratott annak idején, egészen újszerű játékmenetével. A perspektíva FPS volt, de ezúttal nem kaptunk a kezünkbe sörétes puskát és egyéb modern csúzlikat. Ennek két oka is volt: a játék a középkorban játszódott, illetve mi egy Garret nevű mestertolvajt alakítottunk, aki inkább hátulról jön, és inkább nem öl, hanem csak lop és lopakodik.
A Thief egészen új színt vitt az FPS-ek világába. Ezúttal mellőzzük a mordályokat és a terroristákat: egy középkori világba csöppenünk, tele ármánnyal és árulással, egymásnak ellentmondó érdekcsoportokkal. Mi Garret-et alakítjuk, a mestertolvajt, aki különféle relikviákat, tárgyakat hivatott ellopni - saját magának, vagy jó pénzért egy megbízónak.
A GTA: San Andreas a sorozat PS2-es érájának legkiterjedtebb felvonása. Összesen három metropoliszban (San Fierróban, Los Santosban és Las Venturában) csaphatunk balhét afroamerikai hősünkkel, a gettóban nevelkedett CJ-jel.
Meghalt a király, éljen a király - kiálthatunk fel! Annak ellenére, hogy egész gyorsan jött a GT Legends után az új rész, nem szimpla marketingfogás, (magyarul lehúzás) lett belőle, hanem igazi folytatás. A GTR2 minden eleméből árad az alapos, körültekintő, igényes, lelkiismeretes munka, a profizmus. Szimulátor-rajongóknak nem kell felhívni rá a figyelmet, már régóta várnak rá, a műfaj felé kacsingatóknak bátran ajánlom, megfelelően lebutítva könnyed száguldozásra is kiválóan alkalmas.
Nyílt világú szerepjáték, ahogyan csak a németek tudják: röviden és tömören ez jelenti ma a Gothic-ot. Remek grafika, addiktív játékmenet, és - sajnos - unalmas, hamar kiküszöbölhető hibák tömkelege jellemzi a terméket - amely, ha átlépünk a hibáin, remek szórakozást nyújthat.
A Crytek annak idején a CryEngine nevű játékmotorral vált híressé, mely 2003-2004-ben döbbenetes látvány megjelenítésére volt képes. Eleinte úgy tűnt, hogy csak egy techdemót adnak ki, hogy demonstrálják az engine képességeit, de hála istennek egy komplett játékot készítettek belőle, stílusosan Far Cry néven.
A Prey egy igen hosszú ideig készült FPS, amelynek főszereplője egy indián, Tommy. Hősünk barátnőjét, öregapját és őt magát elrabolják az idegenek, úgyhogy fegyvert ragadva indul el a kiszabadításukra, és hogy hátsón billentse E.T.-t. A játék a szokásos piff-puff FPS klisék mellé bedobott egy új elemet, méghozzá a pályákon állandóan változó gravitációt. Ennek köszönhetően a Preyben a fent és a lent igencsak relatívvá válik.
Négy évet kellett várni a csodára, de megérte - megérkezett a Heroes ötödik része, amely nem akar többnek látszani annál, amennyit tényleg ér. Az egykori 3DO annyi kritikát kapott az utolsó általuk készített változattal kapcsolatban, hogy a Nival inkább biztosra ment. Porig rombolta a negyedik epizódot, a maradványokat felszórta sóval, visszanyúlt az alapokhoz, nyakon öntötte néhány sziporkázó, friss ötlettel, profi pályákkal és korszerű grafikával, és ez elég is lett. Nem mindig van szükség a világ megreformálására ahhoz, hogy jó játékot készítsen valaki - ez ismét bebizonyosodott. A király visszatért...
Hihetetlenül interaktív, látványos, és izgalmas akciójáték a Might and Magic univerzumban, az Arx Fatalis-t is fejlesztő Arkane műhelyéből.
A neves Half-Life-széria második epizódja beváltotta a hozzá fűzött reményeket, sőt, az Episode One után már-már túl is szárnyalta... A történet ott folytatódik, ahol az előző rész abbamaradt, de sokkal fordulatosabban folyik tovább a cselekmény. Jó sok akció vár ránk, drámai pillanatok, meghökkentő fordulatok és nem mellesleg új ellenfelek lépnek a színre - amelyek persze újabb kérdéseket szülnek. Amit esetleg felróhatunk negatívumként, az az új fegyverek hiánya, ugyanis csak a játék végén juthatunk hozzá egy szerkezethez, amelyet a gravity gunnal a háromlábú Striderekre feljutattva, majd szétlőve azonnal hatástalaníthatjuk a bestiákat.
p class="MsoNormal">A Half-life modjaként indult, hamar népszerűvé vált II. világháborús, többjátékos üzemmódú FPS, melyben az 1944-es nyugat-európai hadszíntér elevenedik meg. Mesterlövészek, gyalogosok, gépfegyveresek, puskások és őrmesterek alkotják a csapatot, autentikus fegyverekkel feszülhetünk egymásnak. Három évvel megjelenése után a játékot a Valve átültette a Source motorra, így a legütősebb látványvilággal tér vissza az alapmű. Felújított pályák, áttervezett kezelőfelület, teljesen új fizikai szimuláció és hangok, nagyobb felbontású textúrák, HDR, bump-mapping és társaik nincs okunk panaszra.
Az egykori Half-Life modból mára a világ egyik legnépszerűbb online lövöldéjévé avanzsált Counter-Strike felújított, és a Source-motorra igazított verziója.
Gordon Freeman nem pihenhet. Bár évek teltek el azóta, hogy a kalamajkát túlélte a Black Mesa kutatóbázison, a Half-Life 2-ben ismételten harcba hívják -- ráadásul mindezt úgy, hogy azóta az esemény óta számára másodpercek teltek el. De nincs más lehetőség - vagy ismét pajszert ragad és megmenti a világot, vagy elbukik, és a földet a Combine katonák martalékává teszi...