Játékadatbázis

A Spike Chunsoft alkotása eredetileg 2010-ben, PlayStation Portable konzolra jelent meg. A Danganronpa: Trigger Happy Havoc a visual novelek kategóriájába tartozó program, melyben egy elit középiskola diákjaként kell helyt állni, lehetetlen körülmények közt: az iskola örök időkre az otthonuk lesz. Kiszabadulni a rögtönzött börtönből csak úgy lehet, ha az ember megöl valakit, és közben nem bukik le. Az emberölés persze megtörténik, így a nyomozás során nyomokat kell gyűjteni, vallomásokat kell szerezni, majd ha megvan a feltételezett tettes, már csak rá kell bizonyítani a tettet. Ez persze egyáltalán nem egyszerű feladat, de ebben rejlik a játék zsenialitása. Több tucat órányi izgalom, elképesztően hosszú és lebilincselő történet, remek karakterek, fantasztikus hangulat - ezt kínálja a műfaj koronázatlan királya, a Danganronpa: Trigger Happy Havoc.

A Konami népszerű futballszimulátora 2016-ban is új epizóddal jelentkezett a sportág szerelmeseinek nagy örömére. A PES 2017 játékmenet és látvány terén finomította tovább labdarúgás élményét. Szebb és dinamikusabb labdakezelés és passzjáték, jobb animációk és több taktikai lehetőség vár a programban. Emellett fejlesztették a grafikát és az MI-t, illetve a Konami jó néhány híres klubcsapattal kötött exkluzív partnerséget, így a PES 2017 megkapta például a Liverpool FC és az FC Barcelona hivatalos licenceit, és stadiumait is. A Pro Evolution Soccer 2017 kritikai siker lett, a szakújságírók nagyon pozitívan értékelték a Konami alkotását.

A Tales of Symphonia 2003-ban jelent meg Nintendo Game Cube konzolra, a Tales of... sorozat ötödik részeként. A játék Sylarant világában játszódik, és egy fiatal lány, Colette Brunel történetét meséli meg, akinek gyerekkori barátjával együtt meg kell menteni a világát. Azonban felfedezik, hogy a mentőakció egy másik, párhuzamos világot sodor veszélybe... A játék a klasszikus jRPG-k hagyományaira épül: nincs hosszas oktatómód, a harc gyors, vannak varázslatok és így tovább. A megjelenés után a Tales of Symphonia jó értékeléseket kapott: a kritikusok dícsérték a játékmenetet, egyedüli gondként a történet hiányosságait rótták fel neki. A Bandai Namco kultjátéka több, mint egy évtized után PC-re is megjelent, de az örömöt bánat váltotta fel: a port ugyanis csapnivaló minőségben jelent meg 2016 februárjában, de ez később fokozatosan javításra került.

Az Aveyond 4: Shadow of the Mist egy RPG Makerrek készült játék, aminek főszereplője egy suttyó antihős, aki lila, cuki lények gyűjtögetésével válik erősebbé, és akinek a kutyája a legfontosabb a világon. Annyira, hogy akár még hőssé is válik a megmentéséért. Az Aveyond 4 nem veszi magát komolyan, mivel az egész program egy paródia. A harcrendszer nincs túlbonyolítva, nincs idővonal, és bár szerepjátéknak készült, kevés ilyen elem található az Amaranth Games alkotásában. A játék mégis működik, mégpedig humora és vicces fordulatai miatt. Igazi felüdülés az RPG Makerrel fejlesztett programok mezőnyében.

A Wave of Darkness címe rögtön sejteti, hogy a játék középpontjában mágia és varázslat, élőhalottak és magányos kalandorok vannak. A független horvát csapat, a Dreamatrix korábban már próbálkozott nyitott világú akció-RPG fejlesztésével, ám akkor csúfos bukás volt a vége a dolognak. A Legends of Dawn című játék hallatán leginkább a frusztráló, rosszul átgondolt rendszer és a félkész végeredmény juthat a játékosok eszébe. A Wave of Darkness a Kickstarterről érkezett a monitorokra, de ahogy a Hajnal Legendái, ez sem lett túl jó játék. Alapvető tervezési hibák vannak a programban, a kezelése nehézséges, és túlárazozt: nem a Wave of Darkness fog űj lendületet vinni a műfajba.

Egy kislány, Mion emlékek nélkül ébred ősi romok között, és mindössze két szentjánosbogár, Lumen és Umbra van a segítségére, hogy kijusson onnan és fényt derítsen a titokra: hogyan került oda? Ehhez persze a triónak mindenféle feladványokat kell megoldania, rémségekkel megküzdenie és elkerülni a sötétségben megbújó csapdákat.

Az 1998-ban Playstation 1-re megjelent Tenchu: Stealth Assassins a lopakodós játékok hagyományát öregbítette tovább, vagyis hiába szaladgáltunk karddal hadonászó nindzsával, nem az oktalan öldöklésen volt a hangsúly. Éppen ellenkezőleg, az árnyékban osonás, az ellenfelek megkerülése, adott esetben csendes kiiktatása volt a feladatunk. A játékban két hős között, Rikimaru és Ayame közül választhatunk.

A mára legendás Blood Ome: Legacy of Kain egy 2D-s, felülnézetes akció-kalandjáték, amiben egy antihőst és vámpírt, Kaint alakíthatjuk. Hős antihősünk azt a nemes feladatot kapja, hogy mentse meg Nosgoth világát a pusztulástól. A játékban az akciók mellett fontos szerepet kaptak a logikai feladványok is.

A játékipar hőskorának egyik legkedveltebb akciójátéka az 1989-es Golden Axe, amiben különböző képességű és fegyverzetű hősökkel kellett leverni a gonosz Death Adder csatlósait Yuria földjén. Különlegessége volt, hogy hátasokat is meglovagolhattuk és akár többen is játszhattunk vele egy gépen. A játék az Arcade-gépekre történt megjelenése óta több kiadást is megért, például 2010 óta már a Steamen is elérhető.

Az Ecco the Dolphin egy immár több mint húszéves sorozat, melyben egy pajkos delfint irányítva kell átjutnunk a klasszikus platformpályákon, miközben nehéz logikai feladványokat oldunk meg.

A Microids és az Artefacts Studios együttműködésében elkészült egy újabb, Agatha Christie regényén alapuló kalandjáték. Az ABC Murders a klasszikus regényt követi egy-két kisebb változtatástól eltekintve, a zene kellemes, a grafika elfogadható, a párbeszédek szórakozatóak. Sajnálatos módon a legfontosabb hiányzik belőle: a játékos nem fogja magát Hercule Poirotnak érezni. A nyomozási rész elnagyolt, felemás, a rejtvények megoldásait tálcán kínálja a program, ennek tükrében pedig kihívást egyáltalán nem ad az ABC gyilkosságok megoldása.

A Mushihimesama sokat merített a Space Invadersből, lévén a teendőnk ezúttal is a hullámban érkező rémségek megállítása, ebben pedig meglehetősen törékeny repülőnk, valamint az arra szerelt fegyverek lesznek segítségünkre. A hangsúly tehát nem a főszereplő motivációs bázisát és jellemét részletesen taglaló cselekményen van, sokkal inkább a rengeteg, gyakran az egész képernyőt betöltő ellenfeleken, robbanásokon és a felszedhető bónuszokon. Ehhez a játékhoz reflexek kellenek, mint a bullet hell címekhez általában.

A Zombies on a Plane egy olyan program, amiben a 30 000 láb magasan szálló repülőgépen kell rendet tenni a különböző élőhalottak között. Sőt a géptesten is hadat üzenhetünk a kóricáló hulláknak, illetve megvédhetjük azt a sérülésektől. Mi több, a repülőt is vezethetjük, ha úgy tartja kedvünk.

A Shadow of the Beast eredetileg 1989-ben jelent meg Commodore Amiga platformra, és a maga idejében úttörőnek számított grafikája és a mögötte álló technológia, na meg atmoszferikus zenéje miatt, amit David Whittaker szerzett. A játék történetének középpontjában egy Aarbron nevű férfi áll, akit gyerekként elrabolt egy szörny, Maletoth. A gyermeket varázslattal korrumpálta, arra kényszerítette, hogy örökké szolgálja őt. Egy férfi kivégzésének megtekintése azonban visszahozza Aarbron valódi emberi természetét, és elindul, hogy bosszút álljon egykori urán...

Gyilkos robotok és maják? Igen! A Sileni Studios alkotásában két fémgigász lövi egymást a wormsös hagyományoknak megfelelően (röppálya-számolgatás, trükkös fegyverek), miközben a lábaiknál hangyaként nyüzsögnek az őket bálványozó maják. Az ötlet enm kicsit elszállt, de működik: a játékban például nincs tűzgomb, hanem meghatározott időintervallum jut a fegyver kiválasztására és a röppálya beállítására, majd az idő lejártával automatikusan elindulnak a töltetek: kezdődhet a pusztítás! A Mayan Death Robots aranyos játék, de a grafika és az audio-rész lehetne jobb is, ugyanakkor kellemes szórakotást ad, és úgyis ez számít.

A Warcraft: Orcs & Humans premierje után, 1995-ben már megjelent a folytatás, aminek a Blizzard a Warcraft 2: Tides of Darkness címet adta. A játék kb. 10 hónap alatt készült el, és játékmenetében folytatta az első résszel megkezdett utat. A Blizzard lehetőséget adott arra, hogy akár az orkokkal, akár az emberekkel játszhasson az, aki megvette a programot. A kampányokat úgy alkotta meg a stúdió, hogy a rajongók ne találjanak benne kivetnivalót, ennek pedig az lett az eredménye, hogy a Warcraft 2 a legtöbb PC-s díjat megnyerte 1996-ban.

A Zoombinis egy gyerekeknek készült szórakoztató ügyességi játék, melyben pici, kék lényeknek kell megmutatni az utat új otthonuk felé. A Zoombinis az 1990-ben megjelent Logical Journey of the Zoombinis folytatása, kellemes, de egyre nehezedő feladványokkal, megfelelő történettel, sok humorral, és agytornával. A TERC alkotása azoknak szól, Azoknak ajánlott, akik két pörgősebb játék között szívesen oldanának meg egy-két logikai kihívást, vagy éppenséggel azon szülőknek, akik csemetéjüket némi matematikára kívánják oktatni.

A Warcraft: Orcs & Humans című játék 1994-es megjelenése egy csapásra híressé tette a készítőjét, és megalapozott egy olyan anyagi biztonságot, ami a Blizzardot a legnagyobb stúdiók közé emelte. Bár az első stratégiai játékok az 1970-es években megjelentek, az igazi áttörést a műfajban a Westwood Dune II (Dűne) játéka adta. A Warcraft: Orcs & Humans az ott bevált receptet fejlesztette tovább, egészítette ki, és ezzel megteremtett egy olyan sorozatot, ami az egyik legjobban kedvelt stratégiai címmé vált az évek és évtizedek alatt.

A Digital Media Workshop Prominence című programja egyszerre hordozza magában a kalandjátékok legjobb és legrosszabb elemeit, közben pedig annyira korhű, mintha két évtizeddel ezelőtt, a hőskorban készítették volna. A játék a távoli jövőbe kalauzol el, egy lerobbant űrhajón kell kideríteni, hogy mi okozta a leállást: a történet végig érdekes, a helyszínek egyediek, részletesen felépítettek, és a feladványok is jól sikerültek. Ugyanakkor a játékmenet lassú (ez nem mindenkinek probléma) és a grafikai megvalósítás sem a 2016-ban elvárt szintet adja. A Prominence egy régi vágású kalandjáték, akik a 90-es években szerették a stílust, ebben sem fognak csalódni.

A Dragon Ball XenoVerse 2-t bár az előző etapra alapozták, mind a grafikát, mind a világot feljavították, és megkaptuk a valaha volt legnagyobb és legrészletesebb Dragon Ball-világ, amit videojátékban láthattunk.

A Deep Fried Enterprises boszorkánykonyhájában elkészült ROOT alapjában véve nem bonyolult játék. Nincsenek benne fejtörők, egyszerűen csak meg kell találni a labirintusszerű pályákon a kijáratot, illetve adott esetben az ahhoz tartozó kulcskártyát vagy hozzáférési engedélyt. Szóval leginkább az olyan ősi FPS-ekre hajaz, mint a Doom és a Quake, annyi különbséggel, hogy itt jóval kevesebb ellenfelet kell legyilkolni. A program olyan, mintha a Tron film mása lenne: egy virtuális valóság világban kell programokat elintézni. A ROOT egy kellemesen egyszerű felépítésű játék, ami megidéz egy klasszikus filmet és megannyi régi FPS-t, emellett egyaránt szórakoztató lehet a lopakodás és a lövöldözés szerelmeseinek.

A Game of The Year 420BLAZEIT egy elborult, ingyenesen játszható játék, amely az FPS-ek és az azokat fogyasztó ifjú vérpistikék elé állít görbe tükröt. Ugyan nem hosszú program, de a rekeszizmot még így is garantáltan elfárasztja.

A Club Manager gyökerei 2014-be nyúlnak vissza, és kizárólag a Németországban zajló futballéletre hegyezték ki. Természetesen ez nem hiba, hiszen a csapat is ott tevékenykedik, a helyiek pedig Torchance (Gólhelyzet) néven ismerik a programot. A Big Blaze Games alkotásában csupán egy ország klubjaiból szemezgethetünk, annak ellenére, hogy közel 200 nemzet csapatai szerepelnek a játékban. Annak ellenére, hogy a cím egy menedzser-szimulátort rejt, a lehetőségek mérhetetlenül korlátozottak, és éppen ezért nem ajánlható jó szívvel az ilyen stílusú játékok rajongóinak...

A Civilization 6 több területen is változtat a jól ismert játékmeneten. Az egyik legfontosabb mindenképpen az, hogy a civilizációnk fejlődése nem kapcsolódik szigorúan a tudományhoz, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a fejlődésre és az új vívmányok felfedezésére gyakorlat útján van módunk. Falat akarsz? Építs bányát! Hajóznál? Leszel szíves várost telepíteni a partra, amivel nem mellesleg bónuszok járnak.